A Dávid Katalin valódi életrajzába bepillantást nyújtó remek cikkhez kiegészítésképpen néhány korabeli tudósítást, újsághírt mellékelnék a kommunista Délmagyarországból. Még 1951-es is akad köztük. Ha valaki ezeket elolvassa, nem lehet többé kétsége Dávid Katalin értékválasztását illetően.

Előzmény: Mindszenty József és a Komszomol - Egy keresztény értelmiségi arcképéhez

Leginkább egy hithű ifjúkommunistára lehet asszociálni akkori megnyilvánulásiból, szerepvállalásából. A hivatalos honlapján közéleti tevékenységéről mindössze ennyi olvasható:

"Dávid Katalin közéleti tevékenységet is vállalt: 1949 óta a Magyar Képzőművészek Szövetségének alapító tagja, majd a Művészeti Írói Szakosztály titkára. 1997-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, ezen kívül a Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja. Dávid Katalin integráló személyisége a legkülönbözőbb világnézetű- és hitű embereket képes minden időkben nemes célokért mozgósítani. Tudós- és művésznemzedékek vallják nevelőjüknek és útmutatójuknak."

A '40-es évek végén, majd az '50-es években még egyértelműen felvállalt, az akkori rendszert hűen szolgáló tevékenységéről viszont egy sort sem lehet olvasni.

Persze sokat elárul az is, hogy kiknek a köreiben forgolódott szívesen. A kommunistákon kívül a zsidókkal szeretett barátkozni. Zsidóhoz ment férjhez, de az 1950-es évek legelején kötött szoros barátságot például Scheiber Sándorral is, aki 1950-től a Rabbiképző Intézet igazgatója volt. Talán ez magyarázza azt a tényt is, amit Dávid Katalin fia, Hidvégi Máté árult el egy, az Új Ember c. katolikus lapban 2002-ben megjelent interjúban:

"Édesapám a mai napig hívő zsidó, zsinagógába jár. Én úgy nőttem föl római katolikusként, hogy megünnepeltük otthon a zsidó ünnepeket is. Anyám katolikus létére olyan szinten élte meg a zsidó vallási ünnepeket és a vallást, mint egy rabbi."

De az sem lehetetlen, hogy származása okán is kötődött a zsidósághoz, hiszen az interjúban azt is elmondja a fia, hogy Dávid Katalin szülei örmények voltak (innen az arcberendezés).

Minderről értesülhettek tehát az Új Ember olvasói, de arról lesz-e valaha is hiteles információjuk, hogy Dávid Katalin új ember lett?

(A fenti idézetek forrásai, a teljes Délmagyar-cikkek az alább tölthetők le: 1948. február 12.; 1948. február 18.; 1948. április 22.; 1948. április 22. (2.); 1951. szeptember 30.)

Skorzeny

(Kuruc.info)