Jogellenesnek minősítette a Nyíregyházi Törvényszék pénteken meghozott, nem jogerős ítéletében a cigány gyerekek elkülönítését a nyíregyházi Huszár-telepi általános iskolában az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány által indított polgári peres eljárásban. A másodrendű alperes, az intézményt működtető Hajdúdorogi Egyházmegye fellebbez az ítélet ellen.

Az elsőfokú ítélet szerint az egyházmegye által működtetett iskolát nem kötelezi ugyan bezárásra a bíróság, az ítélet jogerőre emelkedése után azonban újabb elsős osztályok már nem indulhatnának az intézményben.

A bíróság határozatában emellett kötelezte a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolát a "jogsértés abbahagyására", valamint eltiltotta az ilyen és hasonló "jogsértésektől".

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére hivatkozva, a korábbi fenntartó, a nyíregyházi önkormányzat és a Sója Miklós iskolát jelenleg működtető egyházmegye között létrejött együttműködési megállapodás és támogatási szerződés érvénytelenségének megállapítása, valamint a cigány gyerekek elkülönített módon történő oktatásának megszűnése érdekében indított pert.

Az alapítvány azért hívta perbe az önkormányzatot és a Hajdúdorogi Egyházmegyét, mert álláspontja szerint az utóbbi a többségében cigányok által lakott Huszár-telepen lévő iskolában szegregált oktatást folytat, akadályozza az ott élő emberek "integrációját" és a "társadalomba való beilleszkedését".

A felperes keresetében azt kérte, hogy a Huszár-telepi cigány gyerekeket a szintén egyházi fenntartású belvárosi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumon belül a magyar osztályokban helyezzék el, és állítsák vissza a korábban megszüntetett iskolabuszt.

Pataki Zita bíró a több mint két éve tartó tárgyalássorozat nagy sajtóérdeklődést kiváltó pénteki ítélethirdetésén elmondta, a bíróság megállapítása szerint az elsőrendű alperes nyíregyházi önkormányzat a tulajdonában lévő iskolaépület ingyenes használatba adásával, az iskolabusz megszüntetésével és a másodrendű alperes Hajdúdorogi Egyházmegye számára pénzeszközök juttatásával a Huszár-telepi cigány gyereket a nem cigányoktól a 2011/2012-es tanévtől nemzetiségi alapon jogellenesen különíti el.

A Hajdúdorogi Egyházmegye a 2011/2012-es tanévben a fenntartásában működő harmadrendű alperesi, a Szent Miklós Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban, majd 2012/2013-es tanévtől az intézmény utódjában, a negyedrendű alperes Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskolában a Huszár-telepi cigány gyerekeket a nem cigányoktól jogellenesen választotta el. A törvényszék ítélete emellett kimondta, hogy a két intézmény is jogellenes elkülönítést követett el a szegregált osztályok indításával, ezért a másod- és a negyedrendű alperest a jogsértés abbahagyására kötelezte.

Az ítélet kihirdetésekor a felperesi oldalon és a közönség soraiban is többen tapsolni kezdtek, a bírónő azonban rendreutasította őket.

A határozat indoklásában elhangzott, az abbahagyás azt jelenti, hogy a következő tanévtől nem indíthat új elsős osztályt az egyházmegye által fenntartott iskola. A felperes alapítvány keresetében kért eredeti állapot visszaállítása – vagyis az iskola bezárása – nem lehetséges, mivel egyrészt sok közjogi jogviszonyt érint, másrészt bezárás esetén nem hagyható figyelmen kívül a szülők szabad iskolaválasztáshoz való joga – hangzott el a tárgyaláson.

A bíróság ezért nincs abban a helyzetben, hogy megmondhassa, a telepi iskola megszüntetését milyen végrehajtható módon lehessen meghatározni – mondta el a bírónő.
Hozzátette: az iskolabusz kérdésében a perbe később bevont ötödrendű alperes Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a kötelezett, mivel jelenleg a központ gyakorolja a fenntartói jogokat a telepi iskola felett. Itt is megjelenik a szülők szabad iskolaválasztáshoz való joga, ezért ebben a kérdésben nem tud rendelkezést hozni a bíróság.

Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány elnöke a tárgyalás után újságíróknak elmondta, arról született döntés, hogy “nincs alibi” a felzárkóztatásra, és a felekezeti oktatás sem kimentés a szegregáció alól. Nem lehet a "roma" gyerekeket elkülöníteni semmilyen indokkal, nincs jó vagy rossz szegregáció, csak szegregáció van – fogalmazott, hozzátéve: azoknak a "roma" gyerekeknek adott igazat a bíróság, akik nem a helyi iskolába járnak.

A határozattal kapcsolatban a Hajdúdorogi Egyházmegye közleményt juttatott el az MTI-hez, ebben azt írják, az egyházmegye az ítélettel szemben fellebbezést nyújt be, mert meggyőződése, hogy az iskolában végzett pedagógiai munka, kiegészítve a telepen végzett lelkipásztori szolgálattal, nagyban hozzájárul az ott élők társadalomba való beilleszkedéséhez.

Kocsis Fülöp püspök, aki jelen volt a tárgyaláson, a közlemény szerint “szomorúan vette tudomásul” a döntést, majd a tárgyalás után személyesen közölte a hírt a telepen élő családokkal.

“Annyi vigasztaló van az ítéletben, hogy az épület az egyházi fenntartónál marad, és az iskola teljes megszüntetéséről sem döntött a bíróság. Így azok a gyerekek, akik már az egyház nevelésében vannak, ott is maradhatnak” – áll a közleményben. Hozzátették, mivel az ítélet nem jogerős, így a további beiratkozásoknak sincs akadálya, 15 szülő pedig már jelezte gyerekei beiratkozási szándékát.

(MTI nyomán)