Gerő András történész szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik öröksége a magyar önértékelés furcsasága, az a gondolat, hogy a magyar emberek a Kárpát-medencében élő más népek felett állnak kulturálisan.
A Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerdán, a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen tartott előadásában beszélt arról, hogy a monarchia kulturális világából itt maradt "az önértékelés furcsasága". Kifejtette, hogy "a monarchia azt mondta a magyaroknak, és a magyarok is ezt mondták maguknak: ez az ország, az ő országuk".
Az igazság az, hogy a magyarok csak 1900 után kerültek többségbe a Magyar Királyság területén. Tíz évvel később sem volt nagyobb az arányuk 54,5 százaléknál - mondta Gerő András, hozzátéve, hogy ez részben a zsidó asszimilációval és a nemzetiségi vidékekről történő kivándorlásával állt elő.
Gerő András úgy fogalmazott: a magyarok elhitték azt, hogy ez az ő országuk. Az ő országuk volt, de azt mondták, hogy csak az ő országuk, miközben más embereknek is az országa volt.
"Azt gondolták, hogy ők megérdemlik ezt az országot, mert kulturálisan felette állnak" a más embereknek - mondta a történész, majd hozzátette, hogy szerinte "ez a magyar önértékelési attitűd továbbra is itt van velünk".
Ez nem a diplomáciai, politikai nyelvben, hanem a köznyelvben van jelen. Nagyon ritkán hallani, hogy románról vagy szlovákról ne lekezelően essen szó. "A magyar azt gondolja, hogy ő jó" - mondta Gerő András.
Szerinte továbbá "itt maradt velünk", ami a monarchia kultúrájára abszolút jellemző volt, a "kölcsönös utálat kultúrája". Abszolút magyar sajátosság volt, hogy "egy krecliben volt mindenki, de mindenki mindenkit utált". Ez az utálatkultúra testet öltött abban is, hogy az egyik magyar utálta a más gondolkodású magyart, a magyarok utálták a nemzetiségeket, és a kisebbségek is a magyarokat - mondta Gerő András. Hozzátette: a napi politika, a napi élet szintjén ez abszolút jelen volt.
A Habsburg Történeti Intézet szervezésében Az elveszett "aranykor" - Az Osztrák-Magyar Monarchia világa címmel megtartott kerekasztal-beszélgetésen előadást tartott még Diószegi István diplomáciatörténész a monarchia külpolitikájáról és Zeke Gyula író, történész a monarchia korának irodalmi lenyomatáról.
(MTI)