A holokauszt-emlékév, vagyis 2014 tavaszára elkészülhet a holokauszt-emlékhely a józsefvárosi pályaudvaron. 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés, egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt lesz, míg az épület előtt installációs tornyokat állítanak fel. A grandiózus terv 5 milliárd forintunkba fog kerülni, de hogy az élmény teljes legyen, a "nemzeti" kétharmad mindezt megfejeli 1,5 milliárdnyi közpénzzel, hogy az "emlékezést minden egyes oktatási intézetben elő tudják segíteni".

Előzmény: A holokausztluvnya visszatérése

Jövő tavaszra a kormány tervei szerint elkészülhet a holokauszt-emlékhely a józsefvárosi pályaudvaron - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság ülésén csütörtökön Budapesten. Mint mondta, két ügyet kiemelten kezel a kormány az emlékév kapcsán, azt, hogy az ország lehetőleg minél több pontján jöjjenek létre közösségi emlékhelyek, ahol a "vészkorszakról" szóló tudás fontosságára hívják fel a figyelmet. Ebbe a sorba illeszthető a józsefvárosi pályaudvarra tervezett intézmény is. A másik pedig az, hogy a gyermekáldozatokról kiemelten emlékezzenek meg - tette hozzá.

Lázár János közölte, hogy a kormányzat elfogadta a bizottság javaslatát, és a MÁV-ot arra utasította, hogy a pályaudvar projektjének megvalósításában vegyen részt (így törleszt a "háborús bűnös" MÁV? - a szerk.) , valamint felkérte Schmidt "Holokausztluvnya" Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, hogy a pályaudvaron létesítendő oktatási központ tartalmát határozza meg, ennek érdekében pedig hozzon létre hazai és külföldi történészekből álló kutatócsoportot.

A kormány Fürjes Balázs kormánybiztost azzal bízta meg, hogy 2014 tavaszára készüljön el a józsefvárosi emlékhely, amelynek megvalósításához a kormány ötmilliárd forintot (!) rendelt, így a források teljes mértékben rendelkezésre állnak - ismertette.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy ezen az összegen felül a hazai civil szervezeteknek, a zsidó közélet szervezeteinek és az oktatási intézményeknek 1,5 milliárd forintos alapot hoztak létre, hogy helyi szinten is lehetővé tegyék az emlékezést. Úgy fogalmazott: szeretnék, ha az emlékezést "minden egyes oktatási intézetben elő tudnák segíteni".

Lázár János hangsúlyozta: az oktatási központnak európai szinten is vezető intézménnyé kell válnia, és a külföldi fiataloknak is meg kell mutatnia a magyar történelem holokauszthoz fűződő pillanatait. Jelezte, hogy az UNESCO a magyar tematikus év fővédnökségét minden bizonnyal elvállalja. Véleménye szerint a holokauszt emlékével szemben egyaránt veszélyes lehet a "feledés és a relativizálás", ez ellen szeretnének fellépni a tematikus évben. Ezért kerestek egy "abszolút pontot", amelyet a "meggyilkolt gyermekek sorsában találták meg".

Schmidt Mária elmondta: szándékuk, hogy elsősorban a fiataloknak szóljon ez a kiállítás, amelynek világossá kell tennie, hogy mit jelent, amikor valakit megkülönböztetnek, megaláznak, és végül elveszik az életét. A kiállításon emberközeli példákat akarnak hozni, és az "embermentőkre" is emlékezni akarnak. Felhívta a figyelmet arra: oktatási programjuk keretében lehetővé akarják tenni, hogy az emberi sorsokba a gyerekek "belehelyezhessék magukat". Az egykori vasútállomáson rendezik be a Sorsok Háza Európai Oktatási Központ elnevezésű új intézményt, az alagsorban pedig modern kiállítási teret nyitnak, amely a legmodernebb eszközökkel közvetíti a tartalmat. Mint mondta, kiválasztják azokat a történeteket, amelyek azonosulási pontot adnak a fiataloknak, ennek érdekében nemzetközi tanácsadó testületet is felkértek, amely szeptember végén kapcsolódik be a munkába.

Fürjes Balázs elmondta, hogy 17 ezer négyzetméteren zajlik majd az építkezés, egyebek mellett parkot, parkolókat hoznak létre. A régi állomásépület mementóként szolgál majd, a kiállítási komplexum pedig a föld alatt lesz, míg az épület előtt installációs tornyokat állítanak fel. Reményét fejezte ki, hogy az év vége felé elkezdhetik az építkezést.

Dávid Ilona, a MÁV elnök-vezérigazgatója megjegyezte: a csaknem 150 éves épület állaga jelentősen leromlott, de a beruházás anyagi feltételeit biztosítja a kormány. Kitért arra, hogy a pályaudvar épületében jelenleg is vannak szolgálati lakások, az ott lakók bérleti jogával és kiköltözésével kapcsolatban pedig méltányos megegyezésre törekednek.

L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke arról beszélt, hogy a civil szervezeteknek szánt 1,5 milliárd forint felhasználására október 1. és november 15. között fogadja a testület a pályázatokat, és december 15-ig bírálják el őket. A megítélt összegeket januárban indítják a pályázóknak, a pénz odaítéléséről a végső döntést a Miniszterelnökség hozza meg.

Ebből a keretből lehet pályázni tudományos publikációkra, tanulmányok készítésére, illetve a "holokauszt művészeti feldolgozására". A civilek és önkormányzatok a helyi kezdeményezésekre, a helyi identitást erősítő ügyekre is pályázhatnak. Ezenkívül ösztöndíjakat is indítanak ebből a pénzösszegből diákoknak, és egyéni kezdeményezéseket is várnak - jegyezte meg. Közölte, a pályázat célja, hogy a "trauma kapcsán" "emlékeztessen a veszteségeinkre és a felelősségünkre", valamint arra, hogy amit a hazai zsidóság Magyarországon megteremtett, az "a közös kultúránk része". (Hiszen a zsidó kultúra nélkül csonka hazánkban csak bőgatya és fütyülős barack létezne, mint az köztudott - a szerk.)

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke arról beszélt, öröm számukra, hogy a szövetség kezdeményezésére kezdődött el az emlékév tervezése. Úgy fogalmazott: "sok katartikus pillanat" volt 70 évvel ezelőtt, de az oda vezető folyamatot is be kell mutatni az emlékévben. A történelmi hűséghez az is hozzátartozik, hogy az embermentők pozitív példái csupán kivételes esetek voltak - mutatott rá. Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök a tanácskozáson felajánlotta a Sztehlo Gáborról, az embermentő evangélikus lelkészről szóló kiállításuk anyagát az emlékévhez. Az eseményen részt vett Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete.

(MTI nyomán)