/Bővített hír/

Felfüggesztette a háborús bűntettel vádolt Csatáry László elleni büntetőeljárást a Fővárosi Törvényszék - értesült az MTI Hírcentrum.

A Kossuth Rádió hétfő esti Krónikájában elhangzott: a bíróság azzal indokolta a döntést, hogy a vádiratban szereplő cselekményekért Csatáry Lászlót egyszer már elítélték.

A bíróság szerint meg kell vizsgálni, hogy a volt kassai gettóparancsnok ügyében korábban meghozott halálos, majd életfogytiglanra változtatott ítélet érvényes lehet-e Magyarországon, és ha igen, Csatáry László letöltheti-e itthon a büntetését.

Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Krónikának azt mondta: a bíróság által hivatkozott ítélet nem szerepel az uniós tagállami nyilvántartásban, ezért az eljárás felfüggesztéséről hozott bírói döntést "idő előttinek" tartják. Továbbá - álláspontjuk szerint - a külföldi ítélet elismerhetőségének vizsgálata nem akadálya a büntetőper megkezdésének, illetve a bizonyítás lefolytatásának - hangzott el a műsorban.

Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész június 18-án tájékoztatta az MTI-t, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett miatt vádiratot nyújtott be a Csatáry László ellen indított bűnügyben a Fővárosi Törvényszékhez. Akkor Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője, azt mondta: mivel háborús bűntett a vád, az ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, így a bíróságnak három hónapon belül kell megtartania az első tárgyalást.

A vádirat szerint Csatáry László 1944-ben szándékosan segítséget nyújtott a Kassáról koncentrációs táborokba deportált zsidók megkínzásában és törvénytelen kivégzésében.

A megélhetési nácivadász Simon Wiesenthal Központ adatai szerint Csatárynak a kassai gettó parancsnokaként kulcsszerepe volt abban, hogy körülbelül háromszáz zsidót Kassáról az ukrajnai Kamenyec-Podolszkba deportáltak, ahol 1941 nyarán szinte valamennyiüket meggyilkolták. A központ szerint Csatáry 1944 tavaszán rendőrparancsnokként "részt vett több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásának" megszervezésében is.

A 98 éves Csatáry Lászlót tavaly júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, házi őrizetbe helyezték, majd ezt lakhelyelhagyási tilalomra enyhítették.

Csatáry Lászlót többször kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A vádlott tagadta a bűncselekmények elkövetését.

A kassai kerületi bíróság idén márciusban életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatta a felvidéki város népbírósága által 1948-ban Csatáry László ellen hozott halálos ítéletet. Milan Filicko, a kassai kerületi ügyészség szóvivője akkor azt közölte: azért döntött így a bíróság, hogy az egykori ítélet "végrehajtható" legyen, mert a hatályos "szlovák" jogrend szerint nincs halálbüntetés. A kassai kerületi bíróság által megváltoztatott ítélet eredetijét a főként "politikai bűncselekményekkel" foglalkozó kassai Népbíróság hozta. Az 1948. június 8-án, egy egynapos per során meghozott ítélet "fasiszta megszálló és kollaboráció" bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra Csatáry Lászlót.

A kassai kerületi bíróság szóvivője idén június 18-án arról tájékoztatta az MTI-t, a bíróság július 19-én dönt Csatáry László büntetése letöltésének módjáról.

Frissítés: Az ügyészség fellebbezett: még nem jogerős a Csatáry László elleni büntetőeljárás felfüggesztése

Az ügyészség fellebbezett, így még nem jogerős a háborús bűntettel vádolt Csatáry László elleni büntetőeljárás felfüggesztése - közölte a Fővárosi Törvényszék szóvivője az MTI-vel annak kapcsán, hogy a törvényszék hétfőn felfüggesztette a volt kassai gettóparancsnok elleni büntetőeljárást.

Ha a Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében nem emelkedik jogerőre a döntés, az eljárás folytatódik. Ha jogerőre emelkedik, megváltozik az eljárási procedúra - tette hozzá Póta Péter.

Mint mondta, az ügyészség Csatáry Lászlóval szemben háborús bűntett miatt emelt vádat. A nyomozati iratok részét képezi egy olyan "szlovák" jogerős bírósági ítélet, amelyben szintén megállapították Csatáry László büntetőjogi felelősségét, ezért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték. A bíróság megállapította, hogy az ügyészég által benyújtott vádirati tényállás és a tót bíróság által megállapított ítéleti tényállás több ponton összevág.

"Két elítéltetés ugyanazért a bűncselekményért nem lehetséges" - fogalmazott Póta Péter, kiemelve: "senkit ugyanazért a bűncselekményért újból felelősségre vonni nem lehet, ha már őt egyszer jogerősen elítélték".

Csatáry Lászlót külföldön ítélték el, tót bíróság, magyar állampolgárt. Az eljárásrend szerint ilyenkor általában tájékoztatják a magyar hatóságokat arról, hogy egy magyar állampolgárt jogerősen elítéltek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig a nemzetközi jogsegélyről szóló jogszabály alapján indítványt tesz a magyar bíróságnak, ez esetben a Fővárosi Törvényszéknek arra, hogy a külföldi ítélet érvényét el lehet-e ismerni.

Ezután a bíróságnak arról kell döntenie, ha elismeri annak érvényességét, átvehető-e a külföldön kiszabott büntetés, ami jelen esetben életfogytig tartó szabadságvesztés. A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez olyan eljárási procedúra, amelynek idejére fel kell függeszteni az eljárást - fejtette ki a szóvivő.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Júliusban dönti el a kassai bíróság, hogyan hajtják végre a Csatáry ellen hozott kommunista ítéletet