A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom idén is megrendezi gyerek- és ifjúsági táborát, ahol a valódi hagyományőrzés, a tradicionalitás szellemében foglalkoznak a résztvevőkkel július 12-19 között. A táborba a tabor@hvim.hu e-mail címre írva lehet jelentkezni. A tábor főszervezőjét, Barcsa-Turner Gábort a Szent Korona Rádió kérdezte a részletekről.

- Miben más ez, mint a többi tábor?

- A mi táborunk nem gyermekmegőrző. Valódi értékeket és iránymutatást kívánunk átadni a fiataloknak, korosztályonként persze eltérő módon. A legkisebbeknél játékosabb formában, a 14 és 16 év felettieknél már komoly beszélgetésekkel és előadásokkal világítunk rá a modern világ válságára, és arra, hogyan tudnak teljes értékű életet élni, visszatérve a normalitás keretei közé.

- Hogyan lehet ezt elérni?

- Onnan kezdeném, hogy a jelenlegi társadalom teljesen individualista, az egyén alacsony szintű igényeinek kielégítésére rendezkedett be. Felnőtt úgy egy generáció, hogy számára a fogyasztói társadalom szokásai váltak normává, a rohanás, a semmiben sem való elmélyülés, a felszínesség, a kapkodás, sőt a való élet is le lett cserélve egy virtuális útvesztőre. Nincsenek valódi közösségek, legfeljebb csak ilyen-olyan érdekek mentén szerveződő falkák vannak. A mi táborunkban (és az évközbeni programok során) megtanulnak a fiatalok kiszakadni a rohanásból, elszakadnak a virtuális “énjüktől”, nincsen facebookozás, okoskütyüzés, hanem közösségépítés és közös gondolkozás van. Megtanulnak bajtársiasak lenni egymással, megtanulnak problémát megoldani, csapatban dolgozni és parancsot végrehajtani, illetve kiadni, ha éppen olyan szerepben vannak. Az idei tábor egy nagy csapatverseny lesz, ahol kicsik és nagyok egyaránt különböző kihívások elé néznek. Tematikusan szerveztük meg a napokat, lesz például túlélési, katonai, vagy éppen keresztény-középkori nap, ahol a témához kapcsolódó feladatokat kell teljesítenie a csapatnak. Pontozzuk a kreativitást, a feladat végrehajtását, a csapatmunkát és természetesen a végeredményt is. A kihívások közé fog tartozni, hogy sok választható feladat is lesz és a csapatoknak kell beosztani az erejét és idejét. A hét végére álalában a liberális, önző szempontok leomlanak és mindenki megtanul újra élni, amely élet sokkal több szabadságot ad, mint bármelyik applikáció, vagy számítógépes játék. Magabiztos, céltudatos, kreatív és okos fiatal felnőtteket szeretnénk kinevelni a magyarság számára.

- Melyek azok a valódi értékek, amelyek hiányoznak a mai emberekből, így átadásra szorulnának?

- A kérdés jó, ám nem pontos. A probléma az, hogy olyan szinten megszűntek a tradicionális társadalmi normák (a valódi értékek) a kommunizmus, majd a liberalizmus hatására, hogy már mi magunk is csupán a normák felelevenítését követően, egy restaurációs folyamat után beszélhetünk valamiféle továbbadásról. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom lassan 20 éves tevékenysége, a sok-sok belső szervezési munkája beérett olyan szintre, hogy látjuk az irányt, látjuk és érezzük a modern világ válságát, felismerjük a tévtanokat, melyeket igyekszünk kigyomlálni magunkban és helyettesíteni tradicionalitással, és mindezek által már van mit átadnunk. A probléma jellegéből fakadóan azonban olyan szintű a távolság egy átlag embernél a normalitástól, hogy teljesen az alapoktól kell kezdeni. Kis túlzással mondhatjuk, hogy köszönni is meg kell tanítani a mai fiatalokat, illetve arra, hogy keressék a válaszokat a kérdésekre, illetve hogy egyáltalán legyenek kérdéseik. A tábor elején a résztvevők többségének furcsa, hogy úgy étkezünk, hogy megvárunk mindenkit, és közös asztali áldás után állunk csak neki az evésnek, a hét végére viszont már természetessé válik ez nekik is.

Persze vannak kivételek, mert - hála Istennek - a nemzeti oldali családok többségében van komoly nevelés és nagyobb az elvárás, mint a modernista családoknál. A liberális, nyugati oktatás bűne pedig az, hogy egy előadást nem tudnak végigülni a gyerekek: ha érdekli is őket a téma, akkor is úgy gondolják, hogy bármikor felállhatnak és kimehetnek a dolgukat végezni, vagy éppen akkor nassolnak, amikor nekik jól esik, ha egy előadás közben, akkor is neki szabadságjoga van a táplálkozási ösztöneit kielégíteni. Milyen lesz ez a felnövekvő generáció, ami még az éhségét sem tudja kontroll alatt tartani 40-60 percre?!

- Hogy kell elképzelni az élményalapú foglalkozásokat?

- Minden programot próbálunk interaktívra megszervezni. A résztvevőknek a középkori keresztény napon az előadásokon túl lesz lehetőségük csapatban palánkfalat építeni, ostromgépet üzemeltetni, vívni, íjászpárbajban és pajzsfalas harcban is kipróbálni magukat. De lesz mindenféle ügyességi és vetélkedő program, illetve sok alapszintű technikai tudást is magukba szívnak a fiatalok, mint például a tűzgyújtást és az erdei környezetben való boldogulást. A nagyobbaknál azonban a legfontosabb, hogy olyan kérdéseket is érintünk, mint a hivatásválasztás problémája, tehát hogy milyen munkát is válasszanak és milyen szempontok alapján tudnak erről dönteni. Sokat szoktunk beszélgetni a férfi-női kapcsolatok helyes és eredeti értelmezéséről, mert már a középiskolákban is megjelent a gender-elmélet, de ahol nincs homoszexuális propaganda, ott is nagyon primitív módon adják elő a szexualitás lényegét, csak biológiai szinten közelítik meg, hiányzik a kapcsolatok valódi misztériumának megértetése, illetve az a szemlélet, aminek köszönhetően egy boldog és egész családot tudnának majd alapítani a fiatalok. Az élet nagy kérdéseiről is sokat beszélgetünk, mert a modern oktatásban ez teljesen hiányzik, vagy ami még rosszabb, hogy rossz válaszokat adnak, otthon pedig általában nincs idő az ilyesmire. Természetesen nem hiányozhatnak a harcművészeti bemutatók, a közös edzések és fegyelmezett íjászkodás.

A résztvevők évről évre szemmel látható fejlődést produkálnak mind szellemi, mind testi értelemben, és mozgalmunk több kiváló tagja is a tábor keretei között nőtt fel, ahogy az alábbi videóban a táborról beszélő Dorka is.

A tavalyi táborról készült videó: