Az Egyesült Államok szankciók széles körét vezette be az orosz energiaexport szereplőire a kőolajkereskedelmet érintően pénteken.
A Fehér Ház oldalán megjelent - Daleep Singh nemzetközi gazdaságért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes által jegyzett - közlemény szerint az eddigi legjelentősebb szankciós lépésekről van szó, amelyek érintik az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket világszerte. A büntetőintézkedések 150 olyan tankerre is vonatkoznak, amelyek részt vesznek az orosz kitermelésű kőolaj szállításában.
Az amerikai pénzügyminisztérium ezen felül visszavon egy orosz bankokat és energiaszámlák kifizetését érintő kivételt a szankciók alól.
John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági kommunikációs tanácsadója egy sajtóbeszélgetésen pénteken elismerte, hogy a washingtoni kormányzat várakozásai szerint a bevezetett szankciók kis mértékben növelhetik az olajárakat, de ez nem lesz meghatározó.
Az illetékes kifejtette, hogy a jelentős hatású lépésre többek között lehetőséget ad az amerikai gazdaság stabilitása, valamint a világpiaci kőolajkínálat megfelelő szintje. Hozzátette, hogy jelenleg nem állnak fenn azok a korábbi aggodalmak, hogy az orosz kőolajra bevezetett széles körű szankciók nagy mértékű kárt okoznak a világgazdaságnak. Elmondta, hogy a 2025-ös előrejelzések szerint a globális kőolajkitermelés meghaladja majd a keresletet.
A Fehér Ház által kiadott közlemény emellett úgy fogalmaz, hogy a "közelmúltig a globális energiapiacokon tapasztalható szűkös ellátás korlátozott bennünket, mert azt jelentette volna, hogy a világnak szánt orosz olajkivitel szűkítése növeli Putyin exportbevételeit, miközben megemelte volna az árakat az üzemanyagkutaknál".
Az elnöki hivatal közleménye azzal zárul, hogy "erőfeszítéseink végső célja, hogy Ukrajna számára biztosítsuk azt a nyomásgyakorlási eszközt, amely szükséges egy igazságos és tartós béke eléréséhez a tárgyalóasztalnál a háború lezárása érdekében".
A briteknek is volt egy szankciós bejelentésük mára
Szankciókat vezetett be a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz orosz olaj- és gázipari óriásvállalatok ellen pénteken a brit kormány.
A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint Nagy-Britannia az ukrajnai háború kezdete óta most először alkalmaz szankcióintézkedéseket közvetlenül a két orosz céggel szemben.
London az Egyesült Államokkal összehangoltan dolgozta ki az új szankciókat.
A brit külügyi tárca szerint a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz naponta összesen egymillió hordó nyersolajat termel, és ennek piaci értéke a jelenlegi árfolyamon évente hozzávetőleg 23 milliárd dollár.
A két cég nyeresége az ukrajnai háború költségeihez is hozzájárul - hangsúlyozza ismertetésében a brit külügyminisztérium.
A tájékoztatás szerint a pénteken bejelentett szankciók célja e jövedelemforrás elapasztása. A nyersolajexportból származó jövedelem létfontosságú az orosz hadigazdaság számára; 2023-ban például az orosz költségvetés bevételeinek hozzávetőleg a negyede származott ebből a forrásból - áll a londoni külügyi tárca közleményében.
A minisztérium szerint a két orosz óriáscég elleni szankciók várhatóan jelentős mértékben korlátozzák Oroszország képességét arra, hogy bevételekhez jusson az energiahordozók értékesítéséből.
A londoni külügyi tárca szerint Nagy-Britannia folytatja az orosz "árnyékflotta" - vagyis az ukrajnai háború miatt érvénybe léptetett nemzetközi szankciókat kikerülve nyersanyagokat szállító orosz hajók - mozgását akadályozó fellépését is.
London eddig 93 ilyen hajó ellen foganatosított szankcióintézkedéseket, és csak a múlt hónapban egyszerre húsz hajó esetében rendelt el korlátozásokat. Ezek a hajók tavaly 4 millió hordó orosz olajat szállítottak - áll a külügyminisztérium pénteki tájékoztatásában.
A Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen bejelentett szankciólépések között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.
(MTI)
