Az Arrabona Városvédő Egyesület tavaly második alkalommal tett látogatást a moldvai csángóknál. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének segítségével a cél most Lábnyik volt. A négy napos túra (november 23-27-ig) során íróasztalokat, füzeteket, írószereket, könyveket, játékokat, számítógépeket és monitorokat juttattak el a kisdiákok részére.
Szegény az a vidék, ahol ma csángómagyarjaink e része él, szerények a körülmények, elszigeteltek a falvak is, de lám, vannak magyar tanítók, igaz csak kéttucatnyian, és, ami fontos, vannak még támogatók, segítők. Sajnos kevesen, de vannak.
Az Arrabona Városvédő Egyesület is felsorakozott a segítséget adók közé, azzal a reménnyel tette ezt, hogy nem marad egyedül.
Lábnyik, románul Vladnic, Bákó várostól kelet-délkeletre található, 30 km távolságban. Községközpontja Parincea.
Valószínűleg az egyetlen jelentősebb csángó település, amelyet a madéfalvi veszedelem (1764) menekültjei alapítottak, s telepítettek be. A település másik érdekessége, hogy a II. világháború idején több száz lakosa a magyarországi Egyházaskozár és Bekényes településekre költözött. Emléküket a faluban ma emléktábla jelzi.
941 lakosából 904-en római katolikusok, és mindnyájan beszélik a tiszta székelyes-csángó nyelvjárást.
A 2002/2003-es tanév meghozta a lábnyiki gyermekeknek a magyar anyanyelv tanulásának lehetőségét, először délutáni foglalkozások, majd a következő tanévtől már a hivatalos iskolai keretek között is. Ez utóbbiból 102 gyermek részesül. 2007-ben itt épült fel az oktatási program első, új építésű Gyermekek Háza elnevezésű iskolaépülete.
Az alábbi videoanyag az utat és az ottani viszonyokat mutatja be.
A köszönet hangján szeretnénk illetni minden adakozó embert, szervezetet és egyesületet, akik adományaikkal támogatták az Arrabona akcióját önzetlenül, segítve ezzel a lábnyiki kisdiákok tanulási lehetőségét! - írja levelében Herkely Ákos, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke.
(Kuruc.info)