Kétszáz évvel ezelőtt született Gyulán Erkel Ferenc, nemzeti imánk, a Himnusz zeneszerzője, akinek többek között a magyar nemzeti opera megteremtését is köszönhetjük. Az emléktábla avatására szombaton délután Békéscsabán került sor az Erkel Ferenc utca 16. számú ház falán (Dentál fogtechnika).
A megemlékezés műsorvezetője Tomanek Gábor színművész volt, aki szeretettel köszöntötte a megjelenteket, külön köszöntötte Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét, és családját, akik Kolozsvárról érkeztek hozzánk. Röviden ismertette az Erkel utcai ház történetét: itt hunyt el 1900-ban Erkel Sándor karmester, aki Erkel Ferenc harmadik gyermeke volt. Szintén itt halt meg 22 évvel később a felesége. Emléküket a ház falán emléktábla örökíti meg.
Az Erkel Ferenc-emléktábla avatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét.
Tomanek Gábor színművész felolvasott egy rövid részletet Babits Mihály Örökkék ég a felhők mögött című írásából, majd átadta a szót Patrubány Miklósnak, az emléktábla avatás szónokának.
Patrubány Miklós tisztelettel és szeretettel köszöntötte a megjelenteket. Külön köszöntötte a Bálint-testvéreket, akik lehetővé tették, hogy erre a megemlékezésre itt ma sor kerüljön. Külön megköszönte a nagyvonalú adományt.
A magyar állam sajnos úgy tett Erkellel születésének kétszázadik évfordulóján, mintha soha nem született volna meg! A 2010-es esztendő országos programjaiban nem jutott neki hely.
Erkel Tiborral, a Budapesten élő leszármazottal kerestük a módját annak, hogy Gyulán vagy Budapesten a kulturális államtitkárral összefogva emlékezhessünk nemzeti imánk zeneszerzőjéről. Nem találtak rá módot…
A világ magyarsága azonban megemlékezik Erkel Ferencről. Több száz ember kellene, hogy itt legyen ezen az emléktábla avatáson. Köszönöm a jelen lévő mintegy hetven nemzeti érzelmű embernek, hogy itt vannak!
Patrubány Miklós elmondta, hogy 2007-ben a pozsonyi csata 1100. évfordulójáról sem emlékezett meg a kormányzat. Pedig világraszóló csoda történt akkor! Árpád fejedelem az óriási túlerővel szemben aratott győzelmével megteremtette a lehetőséget az európai kibontakozásra. A csata után nem sokkal meghalt a fejedelem, de életével fizetett a csatában szerzett sebeik miatt három fia is. A négyszeres túlerőt legyőző fejedelem nem érdemelt ki egy központi megemlékezést! Nem volt rá pénz… vagy akarat! Megemlékeztek róla viszont a németek és a szlovákok.
Erkel Ferencről nem megemlékezni egyenlő a Magyar Himnusz megtagadásával. Csabán a közelmúltban volt a Kolbászfesztivál, ahonnan ki akarták tiltani a nemzeti lobogót – mondta. Kolozsvárról érkeztünk a családommal azért, hogy fejet hajtsunk Erkel Ferenc előtt! Szégyellje magát az a magyar állam, amely ezt nem teszi meg! Köszönet Mladonyiczki Béla szobrásznak az emléktábla elkészítéséért. Az emléktábla plakettjét még édesapja készítette el.
Köszöntöm az emlékezők soraiban jelen lévő Kiss László szobrászművészt, aki Erkel-emlékérmeket készített, amit a jövő héttől forgalomba hozunk. Megpróbáljuk megtenni, amit az ország vezetése elmulasztott.
A helyiek kezdeményezték, hogy Sárospatakon legyen emléktáblája Comeniusnak, a nemzet nagy tanítójának. Comenius egy Amszterdam melletti kisváros temetőjében nyugszik. Bizonyítható, hogy székely magyarok között született, hiszen egy dokumentumot úgy is aláírt, mint Coméniusz de úgy is, mint Szeges János. A hazától távol is fontosnak tartotta az eredeti magyar nevén is aláírni a dokumentumot.
Civil elhatározást követően kezdeményezték, hogy Sárospatakon legyen emléktáblája Jan Amos Coméniusnak, a nemzetek nagy tanítójának. Coménius egy Amszterdam melletti kisváros temetőjében nyugszik, és a hollandok, tiszteletük jeléül egy emlékhelyet/kápolnát alakítottak ki részére. Bizonyítható, hogy székely magyar szülők gyermekeként született, 1968-ban került elő végrendelete, ahol végrendelkezését követően nevét először Jan Amos Coméniusként írta le, amit áthúzva érvénytelenített, majd Szeges Jánosként írta alá. A magyar hazától távol, élete végén is fontosnak tartotta eredeti magyar nevén aláírni végrendeletét.
Akik ma azt mondják, hogy őrzik az emlékét idehaza, nem tudják, hogy Szeges János volt az eredeti neve. A szomszéd országokban tudják, és az angol nyelven újonnan megjelenő lexikonok is így említik ezt a tényt, amit a magyarországi kutatók máig nem ismernek el.
Legjelentősebb művét, Coménius „Orbis sensualium Pictus” (A látható világ képekben), Sárospatakon írta. Fontosnak tartotta a magyar nyelvet. A készülő emléktáblára a jelenlegi hivatalos álláspont szerint nem akarják engedni, hogy magyar neve felkerüljön!
Legyen ez a mai találkozás ok az elmélkedésre is, hogy nem hagyjuk a magyar értéket semmibe vevő magatartást, megbélyegezzük az erre irányuló törekvéseket, és fellépünk ellene! – zárta beszédét Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, majd a jelenlévők tapsától kísérve leleplezte az emléktáblát.
Tomanek Gábor színművész elszavalta Wass Albert Intelem című versét. A megemlékezés a Szózat eléneklésével ért véget.
(SokkalJobb)