Bosznia-Hercegovinában még az alkotmányba is belefoglalták: zsidó és cigány magas állami állásokra nem pályázhat. "Nyilván" véletlenül sem azért, mert e két etnikum hajlamos zömében a befogadó állam és annak lakói ellenében tevékenykedni (bűnözés, hazaárulás, kiárusítás stb.), hanem mert a bosnyákok "megrögzött rasszisták". A kétszínű EU fel van háborodva, miközben támogatja, hogy a zsidók faji törvényekkel korlátozzák a palesztinok jogait.

Az Európai Törvényszék természetesen elítélte ezt, figyelmen kívül hagyva a délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződést, melyben a Nemzetközi Közösség (ENSZ) elismerte az alkotmány ezen részét is.

Bosznia-Hercegovina függetlenségének kikiáltásáig Jugoszlávia része volt, amit 1992 áprilisa után egy 1995 végéig tartó háború követett. Szisztematikus etnikai tisztogatások történtek (főként a háborút kirobbantó szerb martalóchordák által - a szerk.), aminek következtében kb. 250.000 ember életét vesztette (zömmel bosnyákok és horvátok - a szerk.). Több, mint két millió embert száműztek otthonaikból. Végül egy mélyreható „szétválasztás” történt az országban.

Ma az ország kb. 4,55 millió lakójának 48 százaléka bosnyák, 37,1 százaléka szerb és 14,3 százaléka horvát. A cigányok és a zsidók 0,6 százalékot tesznek ki (szerencsés állam - a szerk.).

Az Amnesty International már 2008-ban hallatta hangját: „Bosznia-Hercegovinában a nacionalista kijelentések megsokszorozódtak és az országban mély etnikai szakadékok húzódnak. Egy esetet leszámítva a háborús bűnöket, amiket a háború alatt (1992-1995) követtek el, továbbra is a büntetlenség jellemzi. Leszbikus, homoszexuális, biszexuális valamint transzszexuális személyek támadásoknak voltak kitéve. A hatóságok továbbra sem indítanak el kielégítő intézkedéseket ilyen jellegű támadások ellen.” ( - méltatlankodnak a buzivédők és cigányfajvédők, akik nagy ívben tesznek például az elcsatolt területeken élő magyarok jogainak tiprására - a szerk.)

A Helsinki Emberjógi Bizottság 2009 februárjában figyelmeztetett: Boszniában az emberjogi helyzet rendkívül rossz (mármint szerintük - a szerk.). Az alkotmány egyes részei diszkriminatívak.

Az Európai Emberjogi Törvényszék elítélte Bosznia-Hercegovinát, mivel ott zsidók és cigányok magasabb államhivatalokra (igen helyesen - a szerk.) nem pályázhatnak. Ezt a megkülönböztetést ítélték el a bírók, 14 igen három nem szavazattal Strassburgban (megszállt francia nevén: Strasbourg).

Az balkáni országban az alkotmány szerint az államelnökség és a Népi Kamara elnöksége a parlamentben csak a három legnagyobb népi csoportnak van fenntartva – a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek. Más etnikai csoportok e tisztségekből ki vannak zárva.
De: A hatalom felosztásáról a bosnyákok, horvátok és a szerbek között Bosznia-Hercegovinában a polgárháború után megegyezés született, mégpedig egy fegyverszüneti egyezmény megkötésével. A ma is érvényes bosnyák alkotmány, mint az „Annex 4”, 1995 végén nemzetközi közvetítéssel jött létre a Bosznia-Hercegovina Körtársaság, a Horvát Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztárság között a daytoni békeszerződéssel. Magyarán a Nemzetközi Közösség a daytoni békemegállapodásban elismerte az alkotmány ezen vitathatatlan részét. Ezt a fősodratú média elfelejti közölni.

A bírók a vizsgálatot csak azzal a megjegyzéssel indokolták, hogy Bosznia-Hercegovinában a békeszerződés után a helyzet javult és emlékeztettek arra, hogy a balkáni országot 2002-ben felvették az Európai Tanácsba és az ország később megígérte az EU-nak a szavazási törvények reformját.

(Szent Korona Rádió nyomán)