Szent István országát, népét és koronáját a Szűzanya oltalmába ajánlotta halála előtt. Gyergyószentmiklós hívei és a segítők templomot emeltek, Szent István védelmébe ajánlva azt. A Bucsin negyedi templom szentelési ünnepsége ma délután öt órakor kezdődött.

– A Szent István név felvétele számunkra üzenetértékű: Erdélynek, Székelyföldnek, nemzetünknek Szent István azt a Magyarországot jelképezi, amely mindegyikünk lelkében ott él: az ép, egészséges Magyarországot. A templomépítés tehát léleképítés. Templomot Szent Istvánról elnevezni lelkileg annyi, mint országot építeni. Ha földrajzilag nincs is lehetőség arra, hogy határokat húzogassunk, létezik a magyar nemzet lelkében egy haza, haza a magasban. Ez a haza ilyen Szent István pilléreken áll – fogalmazott Balázs József festőművész.

Hosszú tervezés és rengeteg áttervezés előzte meg a 2005 decemberi alapkőletételt. Hajdó István egykori gyergyói főesperes álmának megvalósítása sokáig vajúdott. Az igény tán még korábban mutatkozott, a lehetőség viszont csak a változások után, hogy a gyergyószentmiklósi tömbházlakóknak hajlékukhoz közelebb kerüljön a templom.

– Ide már 1991-ben terveztettünk egy nagyon szép templomot, ami nagyon nagyra sikerült és az infláció miatt nem tudtuk volna kivitelezni – mondta Hajdó István 1993-ban változtattak a méreten és az elképzelésen, Anthony Gall tervezte újra a templomot. Aztán az anyagiak hiánya keresztbe tett, újabb tervek következtek, melyeket Köllő Miklós főépítész készített. Formájában a Szent Koronát idéző templom 19 méter magas, 27 méter hosszú és 18 méter széles, közel 400 ülőhelyes, akár hatszáz hívő befogadására is alkalmas.

„A templom akkor lesz valóban érték a közösség számára, ha valamilyen formában minden tagja beleépíti egy kicsit verejtékét, gondjait, nehéz élethelyzetét, hite minden szeretetével" – szólt Hajdó István felhívása, és téglajegyeket nyomtattak az egri testvérek hathatós közbenjárásával.

Áldozott ki amennyit tudott a templomra, az egész várost meghatotta egy idős néni, Peride Róza felajánlása, aki eltartási szerződést kötött, házát eladta, és a vételár felét a templomépítésre szánta: pénze ott a legjobb helyen, ott a legtöbbet kamatozik. Gyűjtöttek a gyergyói hívek, küldték haza spórolt pénzecskéjüket az elszármazottak és a nyugaton élő, hagymakupolás honfoglalás miatt aggódók egyaránt, hogy magyar földön katolikus templom épülhessen. A templomért adtak koncertet a gyergyói kórusok, Békés testvérváros téglát hozott volna, ha a határnál nem nehezítik meg a segítségnyújtást.

Nagy ünnep volt 2006 pünkösdje, amikor a gyergyószentmiklósiak az első magyar király koponyájának egy darabját – gyémánt alakúra csiszolt ólomkristály üvegtömbbe foglalva, a Szent Korona hiteles másolatába építve – kapták örökségül a Szent Jobb őrének, Szabó Géza kanonoknak, a Szent István Bazilika plébánosának hathatós közbenjárásával.

A templom épült, megálmodóját, Hajdó Istvánt viszont elszólította a gondviselés Gyergyószentmiklósról, egészségi állapota miatt áthelyezését kérte szülőfaluja szomszédságába. A templomépítést utódja, Portik-Hegyi Kelemen címzetes kanonok folytatta, s mára már az új templomnak plébánosa is van, Bartos Károly személyében.

– Küzdelmes volt a templomépítés útja, kemény harc, amelyhez az erőt és pénzt a jó szív és a szeretet adta. Legyen hála Istennek és minden jótevőnek, hogy templomot szentelhetünk. Megszületett a gyermek! Örvendjünk neki, kereszteljük meg és szeressük, töltsük meg vasárnapról vasárnapra. Mert a templom fészek, ahol felnövekszik az új nemzedék, Szent István nyomdokain járva – mondta Hajdó István főtisztelendő tegnap, a szentelés előestéjén.

_ Hálaérzés fog el, köszönet Istennek és embernek, hogy az összefogás igazi példáját, a felépült templomot megszentelhetjük. Hinni, bízni és tenni kell a jó ügyért, üzeni e templom – mondta Portik-Hegyi Kelemen, mindenkit hívva a ma délutáni templomszentelő ünnepségre.

(Balázs Katalin, Hargita Népe)