Rékasi Károly főszereplőként<br />tárja fel Wass Albert igazságát
Adjátok vissza a hegyeimet! - az írófejedelem méltán legnépszerûbb regényével megegyező címmel mutatták be Koltay Gábor legújabb filmjét. A főszereplő, Rékasi Károly útra kel, hogy felkutassa a koncepciós, népbírósági perrel lejáratott Wass Albert igaz történetét. A "nyomozás" során elkalauzol minket meseszép tájakra, eddig nem látott dokumentumokat mutat be, megszólal az író egyik fia, sőt egy archív felvételen maga Wass Albert is.
A Trianon és a Horthy c. filmjei után most trilógiává váltak a Koltay Gábor által rendezett dokumentumfilmek, bár a mostani mozgalmasabb, már-már játékfilmnek tekinthető. Hazánk legelőkelőbb, a Fidesz-kormány alatt felújított mozija, az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont e bemutatónak is november 24-én este 8 órától. Az ünnepi esemény zártkörû volt (az Uránia december 2-ától kezdi meg a nyilvános vetítést), így is megtelt a több száz fős díszterem, jobbára a film támogatóival. Számos közéleti személyiség vett részt a díszbemutatón, köztük Wittner Mária és Balczó Zoltán is.
Wass Albertről mozgóképeket<br />is láthatunk a filmben
Wass Albert rendkívül változatos és eseménydús életútját ugyanilyen dinamikával mutatja be a rendező, megfelelő arányban prezentálva az irodalmi, történelmi és földrajzi változásokat. A főszereplő Rékasi Károly próbálja kideríteni az írót ért vádak alapjait, ennek megfelelően a filmben felelevenítik életének legfontosabb epizódjait és döntéseit. Lévén, hogy a film egy író életét szeretné minél hívebben bemutatni, az irodalom, a próza értelmezése, bemutatása sem maradhatott ki, és a változatosságot igazolja, hogy versek is hangzanak el a film során többek közt Sinkovits Imrétől (archív) és Dörner Györgytől.
Az alkotás nemcsak ismereteket közöl (neves és elismert irodalomtörténészek véleményét, visszaemlékezők memoárjait), hanem végigjárja a Wass Albert emlékének szentelt helyeket is, és gyönyörû tájakat mutat be Erdélytől Bajorországig. Amerikába sajnos már nem jutott el a forgatócsoport, de nem Tom Lantos, hanem bizonyára a szûkös költségvetés miatt. A film amúgy példátlanul széles támogatói körének köszönhető, hogy Koltay Gábor egyáltalán be tudta fejezni filmjét Wass Albert születésének 100. évfordulója - 2008. január 8. - előtt néhány hónappal. (Egy jobb korban talán játékfilm is készül majd e témában, állami támogatással...) És azért Amerika sem maradt ki a filmből. Kellő súllyal számol be, milyen lobbitevékenységet fejtett ki ott Wass Albert otthona, Erdély érdekében, és hogy miként próbálták eltenni láb alól többször is a románok (egyszer az FBI kapta el a szállodai szobájában bombát elhelyező, oláh nagykövetségi alkalmazottakat, a magyar külügy persze azóta sem emelt szót az ügyben).
Koltay Gábor korábbi alkotásai<br />DVD-n és könyvként kaphatók
A filmből nemcsak egy ember életét ismerhetjük meg, hanem az erdélyi magyarok érzéseit, vágyait, küzdelmeit, valamint Wass írótársainak munkásságába is betekintést nyerhetünk. Mindenképpen elmondható, hogy ez az alkotás hiánypótló a nemzeti oldal és az egész magyarság számára. A film átélhetővé és megérthetővé teszi az elszakított nemzetrészeken élő magyarok sorsát és mindennapjait, valamint példaként állítja elénk Wass Albert küzdelmeit.
1998. február 17-én hunyt el az író, népszerûsége csak azóta emelkedett ilyen méltó szintre, bár a szakma korábban is felfigyelt rá: halála előtt egy hónappal ítélték oda neki a legrangosabb irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A döntésről akkor telefonon értesítette is az írót Lőcsei Gabriella. Hagyományosan Bálint napján, február 14-én van a díjátadás, tehát néhány héttel később jelentette be hivatalosan Molnár Pál, a távollétében, a budapesti Gellért szállóban rendezett ünnepségen. Kissé morbid, hogy a kardátadás után három nappal öngyilkos lett. Ebben azonban - a film szerint is - annak volt szerepe, hogy megalázó módon csak egy évre kapott állampolgárságot, illetve pillanatnyi felindultsága (harmadik feleségével való összeveszése) miatt történhetett.
Most támogassuk szellemiségét, emlékét majd e film megtekintésével, ajánlásával, hogy sokáig mûsoron maradhasson!
(Barikád, Kuruc.info)
Hogy fogadta a közönség a filmet?
Szerintem jól sikerült a premier, legalábbis ezt tanúsítja az Urániában helyet foglaló hatszáz néző reakciója. A hosszan tartó taps, az ovációk, az ünneplés mind hozzátartoznak egy sikeres bemutatóhoz.
Az eredeti elképzelés szerint játékfilm készült volna Wass Albert életéről, végül a dokumentum- és a mûvészfilm keveréke került mozivászonra. Elvett ez a hibridmûfaj az alkotás értékéből?
Mivel az ilyen összetett mûfajnak nem nagyon van előzménye, összehasonlítási alapom sincs. Nem tudom megmondani, hogy így vagy úgy lett volna jobb. Ez olyan, mintha az olimpiai bajnok gátfutót a szintén ötkarikás aranyérmes maratonistával akarnánk összehasonlítani. Melyik ért el jobb teljesítményt, ha mindkettőjük a dobogó legmagasabb fokán végzett? Az előzmények köztudottak: hiába ragaszkodtam a játékfilmhez, tudomásul kellett vennem, hogy Magyarországon ma nincs politikai akarat arra, hogy megfilmesítsük Wass Albert életét. Egy nagyjátékfilm leforgatása 300 millió forintnál kezdődik. Az elkészült változat jóval kevesebbe került, de még így is össze kellett koldulnunk hozzá a hiányzó 10 millió forintot. Ezekkel együtt úgy érzem, hogy az elkészült filmben a legjobbat sikerült hoznunk.
A világhálón tett közzé egy felhívást, hogy adakozásokból gyûjtse össze a film befejezéséhez szükséges összeget. Ennek mekkora visszhangja volt?
Akkora, hogy a hiányzó tízmillióból nyolc összejött. Több mint hatszáz magánszemély, vállalkozó vagy civil szervezet adakozott. Többnyire a kisemberek értették meg a film jelentőségét. Az 500 forinttól az 500 ezerig sok és sokféle összeg gyûlt be. Csodálatos összefogás, mondhatni mozgalom alakult ki a film körül, amit köszönök minden támogatónknak.
Elképzelhetőnek tartja, hogy megvalósítsa a Wass-játékfilm eredeti ötletét?
El, hisz a világ változik. És nemcsak a Wass Albertről szóló játékfilmet szeretném megcsinálni, hanem egy Horthy Miklós életét bemutató produkciót is, amelynek a forgatókönyve már készen áll. De tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi konjunktúrában mindez nem időszerû. Én a realitások embere vagyok, jól tudom, hogy csak addig lehet nyújtózkodni, amíg a takaró ér.
Mikor láthatjuk a filmet Erdélyben?
Nagyon szeretném, ha mielőbb sor kerülne egy erdélyi vetítésre. Magyarországon egyelőre az Uránia tûzte mûsorára a filmet, a következő napokban, hetekben tizenkét városban tartunk díszbemutatót.
(Kérdező: Szucher Ervin, Krónika)
Kapcsolódó cikkünk:
Horthy bevonult a moziba