Pünkösd az egyház születésnapja és egyik legnagyobb ünnepe. A Szentlélek eljövetelének ünnepe bővelkedik népszokásokban.

Pünkösd az évszázadok során a népi kultúrában is előkelő helyet kapott. Talán a legismertebb szokás a pünkösdi királyválasztás: Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt hagyomány.

Igazi embert próbáló versenysorozat, az erő és a bátorság mérője, amelyben a lovaknak is nagy szerep jut. A legalkalmasabb induló egy évig a legények vezetője, bírája lesz.

Kendőt feszítenek a pünkösdi királyné feje fölé (fotó: dreamhall.hu)
A szebbik nem sem maradhat ki a játékból, ezt szolgálja a pünkösdi királynéjárás. E motívum felkeltette a kolozsvári Ördögtérgye Néptáncegyüttes figyelmét is, a Látogatóban szórványprogram keretében Erdély és a Kárpát-medence különböző tájegységeit, vidékeit járva szőtték be összeállításukba.

A pünkösdi királynéjárás leginkább az Alföldön és a Dunántúlon ismert népszokás, lányok termékenységvarázslással összekötött pünkösdi köszöntője. Kiemelt szereplője a legkisebb, legszebb lány, a pünkösdi királyné vagy más elnevezései szerint: királynéasszony, kiskirályné, cucorka.

Kalotaszegen pünkösdkor a lányok legdíszesebb ruhájukban mennek el a templomba, az asszonyok ráncbaszedett hátsókötényt, kék bagaziát, muszulyt vesznek magukra. Az ünnep e vidéken némi mulatságra is alkalmat adott, a templomból kijövők a kultúrotthonban folytatták az ünneplést, nem is kurtán, három napon át.

Drávaszögben a szőlősgazdák gondosan kémlelik az eget, ha fényesen süt a nap, Hegyalja falvaiban bő szőlőtermésre lehet számítani, s a hordók is megtelnek. Rossz idő viszont semmi jót nem ígér a szőlőtermésre.

A pünkösdi dalok tárháza is bőséges, számos zeneszerzőt megihletett, Kodály Zoltán Pünkösdölőjében nyolc dallamot kötött csokorba, mintegy összefoglalva az ünnep lényegét és a szokásokat.

Májusfaállítás, zöldágazás

Piros pünkösd mozgó ünnep, május 10-e és június 13-a közé esik, így a népi tudatban az ünnepkör a megújuláshoz is kapcsolódik.

A zöldágazáskor a legények az eladó lányok kapuit ékesítették fel, szégyen volt, ha valakié dísztelen maradt. Ezzel a hozzátartozók is tisztában voltak, így az apák, testvérek éjjel titokban munkához is láttak.

Májusfaállítás a Muravidéken (fotó: Hagyományok Háza)
Hasonló feladat volt a májusfaállítás. Muravidéken e szép tavaszi szokás napjainkban új értelmet kapott, az ősi szerelmi üzenet helyett ma már inkább a barátságot, az összetartozást szimbolizálja. Így a színes bokrétákkal, szalagokkal, a két ország trikolórjával díszített sudár fenyőt, a határ menti települések a határon is felállítják: Hodostól Szentlászlóig mindenütt találkozhatunk májusfával a két országot elválasztó mezsgyén.

De nem szabad megfeledkezni a jeles napok vallási tartalmáról sem. Kárpátalján a pünkösd elsősorban egyházi és családi ünnep, ilyenkor összejön a rokonság. A fiatal reformátusok áldozócsütörtökön konfirmálnak, majd rákövetkező héten, pünkösdvasárnap vesznek első alkalommal úrvacsorát.

Erdély és a Kárpát-medence legjelentősebb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a pünkösdi, csíksomlyói búcsú, amelynek hagyományai a 16. század óta formálódnak, s leírásuk köteteket tölt meg. A bevonulást és a körmenet rendjét a tradíciók szabályozzák, a búcsú jelmondata egyben aktuális üzenet is a magyar keresztények és a nemzet számára.

Csermák Zoltán, Hagyományok Háza

(Székelyhon)