A Németországi Hessen szövetségi tartomány Griesheim nevű városának Szent István-plébániatemplomában 2017. november 19-én Robert Zollitsch, Freiburg korábbi érseke fölszentelte az egy évtizede elhunyt, budakeszi születésű Josef de Ponte (1922 – 2006) világhírű német festő-, grafikus- és mozaikművész öt posztumusz színes ablaküveg alkotását. Griesheim Szent István-telep nevű városrészébe (akkor Darmstadthoz tartozott) a második világháború végjátékakor, illetve közvetlenül utána egykor a Szent Korona alá tartozó Délvidékről elűzött dunai svábok a romokban heverő Németországba érkezve nem másoktól elrabolt épületekbe költöztek, hanem sátrakba, de nemsokára kemény munkával előbb fölépítették a lakóházakat, majd az első magyar királyról, Szent Istvánról elnevezett templomukat.

Josef de Ponte: Gábor arkangyal

A Szent István-szükségtemplom a Szent István-telepen a már álló lakóépületek között 1950-ben

Griesheim hesseni városban, a Szent István-templomot is magában foglaló Szűz Mária Katolikus Közösség épületegyüttesének udvarán látható a Martina Lux-Thoma, Rita Mück Stark és Paul Pertschy kezdeményezésére 2015-ben fölállított piros színű, 210 x 60 cm nagyságú sztélé, amelyen német nyelven a következő, apróbb pontatlanságokat is tartalmazó, de mindenképpen jó szándékú szöveg olvasható:

A Szent István-templom
Ennek az 1954. április 19-én fölszentelt templomnak védőszentje, István (969 - 1038. augusztus 15.) Magyarország első királya, akit nemzeti szentként tartanak számon. Gizellával, a bajor herceg leányával, II. Henrik német császár leánytestvérével kötött házasságot.
I. István király megkeresztelkedett, s a feleségével, Gizellával együtt keresztény hitre térítette Magyarországot. A pápa által küldött koronával 1000. december 25-én apostoli királlyá koronázták. Nagy Mária-tisztelő volt. A kereszténység terjesztése terén szerzett érdemei miatt 1083-ben szentté avatták. Szent István országa védőszentje lett.
A Szent István-templomot az itteni, azonos nevű telepen 1953-ben építették jórészt önerőből a második világháború idején (a szülőföldjükről – H. J.) kiűzött dunai svábok.
István koronájának homlokzatán Jézus képe látható. Körben az apostolok és szentek vannak ábrázolva.

Az 1954-ben fölszentelt Szent István-templom

A Szent István-templom és névadójának történetét megörökítő sztélé (fotó: Gudrun Hausl)

A 2017. november 19-én felszentelt, négy bibliai jelenetet, négy darab kettős oldalablakon ábrázoló, illetve a kórus és az orgona fölötti kerek ablak színes üvegén a feltámadt Krisztus megjelenítő üvegfestmények elkészítésének kezdeményezője, Paul Pertschy a szlávok megszállta Bácsföld Szentfülöp (németül: Philipsdorf) nevű falujában született, s onnan a partizánállatok által családostól valódi haláltáborba hajszolt sváb férfi, akinek az életére és egykoron a Szent Korona uralma alatt élt dunai svábok és a magyarok sokszor tragikus történelmére sajátságos módon emlékeztetni kívánó kezdeményezésére a közeljövőben még visszatérünk.

Paul Pertschy (81) Josef de Ponte tervrajzaival a kezében. Tőle balra: De Ponte Szentlélek című üvegfestménye, jobbra: a még üres két hajóablak (fotó: Gudrun Hausl)

A most 81 éves Paul Pertschy a Szent István-plébániatemplom plébánosával, Engelbert Müllerrel nagyjából egy évvel ezelőtt fogott hozzá az öt színes üvegablaknak a 2006-ban elhunyt Josef de Ponte hátrahagyott tervei alapján történő megvalósításához. Az Echo című régiós hírportálnak Müller atya elmondta, hogy tavaly még álmodni sem mertek arról, hogy egy esztendőn belül elkészül, és fel is szentelhetik a hajó oldalfalában a négy bibliai történetet, valamint az orgona fölötti körablakon a feltámadt Jézust megjelenítő színes üvegablakot. A templomhajó jobboldali falában levő négy darab kettősablak és a főoltárral szembeni körablak egészen mostanáig szokványos, tehát nem festett üveggel volt ellátva, s ennek tudatában gondolt Paul Pertschy és Engelbert Müller plébános a közeli Schwaigern városában 2006-ban elhunyt Josef de Ponte festő-, grafikus- és mozaikművész hagyatékéban levő templomablak-tervekre.

Adventi gyertyák a Szent István-templom oltárán

Előképnek szolgált természetesen az, hogy korábban a Szent István-templom szentélyének nagyméretű, a Szentlelket ábrázoló, hármas színes üvegablakát is a budakeszi születésű, ám onnan a magyar katonaként elszenvedett orosz fogságból való szabadulása után, 1946-ban az egész családjával kiűzték. A művész családtagjai, így a leánya, dr. Susanne de Ponte a müncheni Német Színházmúzeum vezető munkatársa, segítőkész magatartást tanúsítottak, magyarán a világhírű kivitelező, a Derix Glasstudios rendelkezésére bocsátotta az édesapja hagyatékában levő vázlatokat, tervrajzokat. A már meglevő színes üvegablakok restaurálásának, illetve az öt új elkészítésének összköltségét, a mintegy 50 ezer eurót hihetetlen gyorsasággal, egy esztendőn belül a nagylelkű adományozók bocsátották az egyház rendelkezésére.

A Szent István-templom beltere az új színes ablakok berakása után

A 2017. november 19-én, vasárnap megejtett felszentelés, a Josef de Ponte tervezte üvegablakok avatásának jelentőségét növelte a szintén a bácskai Szentfülöp faluban született Robert Zollitschnak, Freiburg volt püspökének a jelenléte. Zollitsch püspököt egykori falubelije, a színes üvegablakok előkészítésének kezdeményezője, Paul Pertschy hívta meg az ünnepélyes eseményre Griesheimbe. Mindenesetre a griesheimi Szent István-templomban megejtett felszentelés annyira azért nem volt ünnepélyes és fényes, hogy arról a hanukázással, illetve a Jobbik ávósivadékok szájából elhangzó mocskolásával foglalkozó magyarországi „köz”szolgálati médiumok is beszámoljanak.

Josef de Ponte: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél

A Szent István-plébániatemplom hajójának jobboldali falán, közel a tabernákulumhoz az első kettősablakon az újszövetségi Visitatio, azaz Szűz Mária látogatása Erzsébetnél mostantól Josef de Ponte művészi megjelenítésében látható. A méhében Jézussal Mária ellátogatott a Jeruzsálemhez közeli Éjn-Kárem (arabul és héberül a jelentése egyaránt: Szőlőskert forrása) faluban lakó rokonához, Erzsébethez. Akárcsak korábban Jézus fogantatását, Erzsébet áldott állapotát is Gábor arkangyal jelentette be, de nem az érintettnek, Erzsébetnek, hanem a Szűzanyának. Mária a hír hallatán azonnal útnak indult Galileából a Jeruzsálem melletti, az Újszövetség által néven nem nevezett Éjn-Kárembe, hogy közölje a rokonával, Erzsébettel: ő is áldott állapotban van, a méhében Keresztelő Szent Jánost hordozza. Müller atya szerint De Ponte alkotása tematikailag szépen harmonizál a templomhajó szemközti falánál fölállított Szűz Mária-mellékoltárral.

Josef de Ponte: Keresztelő Szent János megkereszteli Jézust a Jordán vízében

A második duplaablakon Josef de Ponte Jézus megkeresztelését jeleníti meg. Jézus az északi Galileából ment el a Jordán folyó Holt-tenger fölötti partjára, ahol kérésére a folyó vízében megkeresztelte őt Keresztelő Szent János. Szent Máté evangélista leírása szerint megnyílt a menny fölöttük, az Atya lelke galamb alakjában ereszkedett alá, és szállt Jézusra, miközben fentről szózat hallatszott: „Ő az én szeretett fiam, akiben kedvemet lelem.” Engelbert Müller, a Szent István-templom plébánosa az echo-online.de hírportálnak elmondta, hogy a budakeszi születésű művész posztumusz opusa teljes összhangban van a tabernákulumtól balra elhelyezett keresztelőmedencével (Taufstein).

Josef de Ponte: Jézus szól a tömeghez

A templomhajó harmadik kettősablakán – az echo-online.de szerint – Josef de Ponte „Jézus elhívja a tanítványokat” (Die Berufung der Jünger), ám szerintünk ez inkább Jézusnak egy nagyobb tömeg előtt, időben később megejtett, talán a hegyi beszédét ábrázolja.

Josef de Ponte : A csodálatos halfogás a Genezáreti tóban

A negyedik, az utolsó kettősablak színes üvegén viszont egyértelműen az első tanítványok, pontosabban Simon Péter, András, Jakab és János elhívásáról, illetve az azt kísérő csodálatos halfogásról van szó. A kép jelentését teljesen csak Szent Lukács, Szent Márk és Szent Máté, úgynevezett szinoptikus evangéliumainak ismeretében értjük meg. A képen a Genezáreti tavi csodálatos halfogás, illetve az említett első tanítványok Jézus általi elhívása látható, s a jelenet az említett három evangélium szövegéből áll össze: Simon Péter és testvére, András Jézus utasítására halászbárkájukról kivetették a hálójukat, s olyan sok halat fogtak, hogy már „szakadozni kezdett a háló”. Intettek a másik bárkában ülő Jakabnak és Jánosnak, hogy gyorsan menjenek oda, és segítsenek nekik kihúzni a hatalmas fogást. Josef de Ponte itteni üvegfestményén tehát ezért látunk egyszerre négy férfit - Simon Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost - egy bárkában. A Genezáreti tó partján álló Jézus a csodatétel miatt megrémült Simon Péternek ekkor ezt mondja: „Ne félj! Mostantól emberhalász leszel.”

Josef de Ponte: A feltámadt Krisztus

A griesheimi Szent István-templom szentélyében kifüggesztett oltárszoborral - amely valójában egy feszület - homlokegyenest szemben, a kórus fölötti körablak színes üvegjén Josef de Ponte a feltámadt Krisztussal, mint a keresztény élet célját, a feltámadást jeleníti meg.

Hering József – Kuruc.info