Indul a lengyelországi Magyar kulturális évad, ennek részeként középkori női szentjeinket mutatják be Krakkóban.

„A szegénység gazdagsága – Lengyelország és Magyarország középkori női szentjei” című tárlatot Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek nyitja meg.

A kiállítás a Katolikus Ifjúsági Világtalálkozóhoz is kapcsolódik, amelyet szintén Krakkóban rendeznek július 25. és 31. között. A találkozó témája “Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek”, a tárlat a Ferenc pápa által meghirdetett témára épül.

Az október közepéig látogatható kiállítás helyszíne a Krakkó szívében, az érseki palota szomszédságában található ferences templom és kolostor kerengője.

Őze Sándor történészprofesszor, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) részéről a tárlat egyik kurátora elmondta, hogy a kiállítás nagyméretű tablókon azokat a szenteket és boldogokat mutatja be, akik Közép-Európához kapcsolódtak, Lengyelország, Magyarország, illetve Csehország trónján ültek és általában rokoni szálak fűzték őket az Árpád-házhoz.

Az angol és a lengyel nyelvű szöveges magyarázatokkal kísért térképekből, genealógiai táblákból és az egyes szenteket, valamint az ő életükből vett jeleneteket ábrázoló középkori illusztrációkból álló kiállítás kivitelezője Marek Suchowiak neves krakkói képzőművész.

A bemutatott szentek között Árpád-házi Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga, Anjou Szent Hedvig, Premysl-házi Szent Ágnes szerepel, mindegyikük egy-egy keresztény erényt – például az adakozást, a türelmet, a tisztaságot, az okosságot – testesíti meg.

Rajtuk keresztül a kiállítás “Közép-Európa korabeli kapcsolódását szemlélteti az európai közösséghez, kidomborítva a kolduló rendeknek, elsősorban a szegénység és az irgalmasság erényét gyakorló ferenceseknek tevékenységét” – ismertette a tárlat koncepcióját a professzor.

A kiállításhoz színes katalógus is készült, amely tanulmányokat tartalmaz a magyar és a lengyel királyság szerepéről az európai kereszténység alakulásában, a magyar-lengyel dinasztikus kapcsolatokról, a keresztény szegénység eszméjéről.

Szuromi Anzelm Szabolcs professzor, a PPKE rektora a katalógus bevezető tanulmányában arról ír, hogy térségünk a 13. és a 14. században a nyugati kereszténység keleti határát képezte, a magyar, a lengyel és a cseh királyi dinasztiák pedig ebben a kontextusban “rendkívüli és egyedüli” szerepet töltötték be.

A tárlatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Balassi Intézet támogatásával a krakkói Jagelló Egyetem, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a krakkói ferences rendház és a krakkói magyar főkonzulátus szervezte.

(MTI)