Egy 6-7 m magas sírdomb emelkedik ki Székelyföldből a Gyergyószárhegy és Ditró közötti út mentén. Tatárdomb a neve. A helyi hagyomány szerint történelmi emlékhely, Gyergyó Marathónja. 1658-ban Pintye vezetésével kb. 3000 moldovai (egyes források tatárokat emlegetnek) tört a gyergyói falvakra. A fegyverforgató férfiak II. Rákóczi György erdélyi fejedelem seregében távol voltak, de bizonyos Gábor deák (másként Gáborfi) 250 harcost a Szárhegyre gyűjtve megtámadta és szétverte a „templomrabló és országdúló” fosztogatókat. A Jézus nevével harcoló székelyek megrohanták a betolakodókat, a moldovaiakból 1750 főt megöltek, a többi elmenekült. A helyi hősök közül 15-en estek el. A monda szerint a harcban asszonyok, öregek és gyermekek is részt vettek. Az ellenség 450-nél több halottját temették a picinyke domb alá, és a legendás ütközet történetét emlékmű őrzi. Ez emlékmű köré gyűlnek minden évben a helyi székelyek szeptember első napjaiban, koszorúzással, szentmisével emlékezve a gyergyói hősökre. A megemlékezésen minden évben részt vesz az Új Magyar Gárda Székely Szakasza, amely szoros kapcsolatot ápol a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Központtal is.
Idén a székely gárdisták meghívták a megemlékezésre főkapitányukat, Mészáros Istvánt, és anyaországi bajtársaikat, akiket elkísért a somogyi Jobbik is. A Gyergyói-medence, Görgényi-havasokkal és a Gyergyói-havasokkal körülvett festői síkságán felállított színpadon éppen megérkezésünkkor kezdődött a szentmise, amelyet többségében Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója celebrált. Csaba testvér elgondolkodtató, mi több megszívlelendő gondolatai után koszorúzásra került sor. A Tatárdomb előtt felállított emlékművet a különböző egyházak képviselői, élükön Csaba testvérrel, helyi vezetők, illetve az Új Magyar Gárda állta körül. A környező településekről idesereglett „emlékezőkből” csak egy maroknyi kis csapat tartott a koszorúzókkal. A megemlékezés virágainak elhelyezése után Mészáros István az ÚMGM országos főkapitánya adott át emlékérmet és oklevelet Danguly Ervinnek, a tatárdombi megemlékezés fő szervezőjének, az egész napos programsorozat mozgatórugójának.
Böjte Csaba személyesen köszönte meg a Gárda részvételét, illetve azokat az adományokat, amelyeket a székely gárdisták, valamint anyaországi bajtársaik gyűjtöttek, egyéb, más szervezetekkel együtt. Mert a magyarok jövetelének legfontosabb célja annak a sok adománynak a helyi gyermekotthonba való eljuttatása, amit Magyarországon gyűjtöttek.
A székely bajtársak felhívására itthon is megbolydult a méhkas, és szorgos gyűjtőmunka kezdődött. Vaskúton a Jano-Ker Tésztagyártó és Forgalmazó Bt. száraztészta- és frisskalácscsomagot állított össze, nem kis mennyiségben. A somogyi Jobbik a megyei és a kadarkúti elnök közreműködésével írószer csomagokat állított össze, míg az Ifjúsági Tagozat plüss, és társasjátékokat küldött Budapestről. Megmozdultak a civil szervezetek is. A Club Chrome szebbnél szebb könyvekkel társult az adományozókhoz, természetesen Magyarországgal kapcsolatosan. A legnagyobb csomagot a Székely Szakasz állította össze. A gárdisták ruhaneműket, játékokat és sok más hasznosságot gyűjtöttek, amit megkoronáztak két televízióval. A több „szekérnyi” adományt az otthon házigazdája, Csergő Hajnal vette át, a helyszínen. Természetesen a köszönet sem maradt el. Böjte Csaba emléklappal köszönte meg azok jószívűségét, akik hosszú ideje adományokkal segítik a 13. Gyermekvédelmi Központ áldozatos tevékenységét Gyergyószárhegyen. Emléklapot kapott az Új Magyar Gárda Székely Szakasza, illetve a Ponta-rezsim által aljas módon kiutasított és persona non gratának nyilvánított Mikola Béla. Utóbbinak a köszönetet feleségén keresztül tolmácsolta Csaba testvér. Az igazi köszönet azonban maguktól a gyermekektől érkezett. A kovásznai otthonos gyerekek fantasztikus koncerttel, míg a szárhegyiek könnycsalogató, ám lelkes színielőadással viszonozták a szeretetet.
A megemlékezésről kissé lemaradva, adományokkal érkezetek Udvarhelyszék jobbikosai is, akikkel sikerült rövid eszmecserét folytatni. A helyi aktivisták elhozták családtagjaikat is, mi több kedvünkre még a Jobbik, illetve Székelyföld zászlaját is kibontották.
A szervezők finom ebéddel és vacsorával vendégelték meg a kilátogató szép számú nézősereget, amit egy lelkes magyar csapat prezentált. Amennyiben valaki viszont friss kürtőskalácsot vagy micset szeretett volna enni, annak sem volt akadálya. Az egész napos, színes program este a Rolle együttes fergeteges rockdrámájával fejeződött be, késő este, amikor már hűvös szellő fújdogált a Hargitán. Bár a legnagyobb tisztelet a gyergyószárhegyi vidám gyerekseregletet illeti, akik felejthetetlenné tették nekünk ezt a csodálatos napot, ezért külön köszönet a szervezőknek, az otthon vezetőinek, minden fellépőnek és nem utolsósorban magának Böjte Csaba testvérnek. Hála és köszönet a támogatóknak, tisztelet az Új Magyar Gárdának, de elsősorban a Székely Szakasznak, áldozatos munkájukért, a szívélyes, testvéri fogadtatásért és az igazi, „székelyes” vendéglátásért.
Adjon az Isten mindnyájuknak egy sokkal szebb jövőt!
(TLT)