"Elhozta az Isten piros pünkösd napját, mink is meghoztuk a királykisasszonykát, nem anyától lettem, rózsafán termettem, piros pünkösd napján hajnalban születtem." A pünkösdi népszokások máig is élnek a kisebb falvakban, vasárnap és pünkösd hétfőn pedig tanújuk is lehetünk.

Sárközben ladikáztak, kalinkáztak: az udvarló díszes evezőt adott a választottjának ajándékul és zöldágakkal díszített csónakban eveztek együtt

Pünkösd ősi ünnepén, melyet a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartunk, a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli. Több régi magyar hagyományelemet ötvözött magába, úgymint pünkösdi királyválasztást, a pogány magyarok lovas ügyességi játékait vagy éppen Szent Erzsébet (pünkösdi) rózsalegendáját.

Magyarvista pünkösdkor

Tanító szerepe is van a pünkösdi szokásoknak, ugyanis a királyválasztás, a házasság ceremóniáját tanította be a fiataloknak, valamint a hatalom és felelősség fontosságát. A pünkösdi királyválasztás során az egy esztendőre választott király komoly tekintélyt szerzett, mint legerősebb került a tisztbe, akit ez följogosított arra, hogy a legények vezetője legyen vagy hogy elsőként ihasson-szólhasson a kocsmában. Pünkösdkirály választásról a középkor óta vannak adataink. A 17. század végén és a 18. század elején a huszárezredekben "májuskirályt" választottak. A közmondás is ismert: "Rövid, mint a pünkösdi királyság." A többnyire lóversennyel vagy más ügyességi próbával választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott, különböző privilégiumai voltak, meghívták különböző lakodalmakba, bálokba, ahol ingyen ehetett és ihatott.

Kalotaszegi népviselet Pünkösdkor

A Dunántúlon a lányok is választottak maguk közül pünkösdi királynőt, akivel együtt jó termést kérő dalaikkal - "Most vagyon, most vagyon piros pünkösd napja..." - körbejárták a falu házait, s mikor hogy: vagy fölemelve a királynőt vagy leguggolva azt kívánták: "Ekkora legyen a kendtek kendere!"

De sok egyéb bőségvarázslással egybekötött adománygyűjtő szokást őrzött meg a néphagyomány: népi jelleget öltött a székelyek között a "hesspávázás", a lányok fölvonulása, akik a kapuban ácsingózókat liba módjára megcsipkedték; történelmi emléket visel a Sopron környéki "pünkösdi rabjárás" vagy "törökbasázás", amikor a fiatalok összeláncolva jártak adományt gyűjtögetni.

Pünkösdi szél és szerelem

A lányok pünkösd idején búzavirágból és pipacsból fontak maguknak koszorút, a legények pedig hajnalban pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, aki tetszett nekik, és el kellett hozniuk a lányok fonta koszorút. A Sárközben, ha egy fiú udvarolni szeretett volna egy leánynak, ladikázni, kalinkázni vitte: az udvarló díszes evezőt adott a választottjának ajándékul és zöldágakkal díszített csónakban eveztek együtt. Többször előfordult, hogy az ilyen víg, dalos csónakázások vége leánykérés lett.

Siklódon, a Maros és Hargita megye határán fekvő kicsiny székely-magyar településen még él a pünkösdölés hagyománya

A pünkösdi harmatról és szélről is őriztek hiedelmeket. A harmatról azt tartották, hogy az - ha azzal mosakodnak - elűzi a szeplőt és szebbé varázsolja a lányt. Szemfájás és kelés ellen rózsaharmatot ajánlottak, amit néhol meztelenül szedtek a lányok. De volt olyan szokás is, hogy a lányok megfürödtek a Tiszában, annak érdekében, hogy a betegség elkerülje őket. Közben viszont nem szóltak egymáshoz egy árva szót sem, nehogy rontást kapjanak, és miután kijöttek a folyóból, a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.

A pünkösdi szél a szegedieknél volt szent, akik úgy mondták, nem szabad a szelet szidni, mert az a Szentlélek szájából jön, és aki szidja, azt megüti a szél, vagyis gutaütést kap.

Csömörön is ismerik még a kislányok pünkösdi köszöntését a pünkösdi királynéjárás szokását

De nem csak régen ismerték ezeket a szokásokat, vannak települések ahol mind a mai napig életben tartják őket. Ilyen például Ópusztaszer, ahol a mai nap (2013. május 20), az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, részt vehetünk az évek óta megrendezett, immáron hagyománnyá vált Pünkösdölő rendezvényen.

(VJM.hu - hungarotheka.hu)