Tisztelt Perge Ottó, Magyar Testvéreim!

A Kuruc.info állandó olvasójaként mindig nagy élvezettel olvastam Perge úr cikkeit és a Kuruc.info összes többi írását, látván, hogy ezek mind egy-egy kis lépést jelentenek a helyes irányba. A napokban felmerült "zsidólövős" téma és az arra érkezett válaszok viszont ismét írásra sarkalltak engem.

Először is leszögezném, hogy nem értek azzal a nemzeti oldalon sajnálatos módon elterjedt stratégiával, gondolkodásmóddal, hogy „ugyanazt akarjuk, de te egy kicsit másképpen, ezért dögöljél meg, te idióta!” Tehát nem ilyen hangvételű levél következik, nem süllyedek le a liberális megmondóemberek és újságírók szintjére.

Az erőszakos vagy erőszakmentes megoldásról felkerült legutóbbi cikk viszont nagy pofon volt számomra, főleg egy ilyen művelt személytől, mint Perge Ottó. Az ebben a cikkben leírt véleményét rendkívül károsnak, rombolónak tartom, ezért pontról pontra haladva szeretnék egy kis ellenvéleményt szolgáltatni, remélhetőleg mindenki, de főleg a magyarság javára.

Első idézet: "Az erőszak jogos lehet egy háborúban, de jelenleg – hála Istennek – nincsen háború!"

Valóban? Ha úgy vesszük, hogy a háború egyenlő a géppuskaropogással, a bombázásokkal, a tömegmészárlásokkal, tankcsatákkal és hasonlóan látványos, ugyanakkor borzalmas eseményekkel, akkor tényleg nincsen háború Magyarországon. Viszont egy nép kiirtását nem csak ezekkel az eszközökkel lehet elérni.

Ma nem a bombatalálat veszi el tömegével az emberek otthonát, hanem a bankok és a hitelek. Ma nem a háborús események és népirtások miatt halnak meg sokan, hanem a gyilkolászásból hobbit csináló cigányhordák miatt.

Ma nem a bombázások miatt zárják be az iskolákat, és nem emiatt nem tudnak rendesen tanulni a jövő nemzedékei, hanem azért, mert vagy szeretett kormányunk zárja be egymás után az iskolákat, vagy azért, mert a régen világhírű magyar oktatási rendszert az állandó változtatásokkal és ésszerűsítéssel tönkreteszik, és a diákok lassan már semmit nem tanulnak.

Ma nem azért hal meg sok ember, mert egy bombatalálat miatt összedőlt a helyi kórház, és nincs orvosi ellátás, hanem azért, mert az egészségügy alig kap pénzt, a kórházakat is elprivatizálgatják, az ápolók és orvosok sorra vándorolnak ki az országból.

És ma nem azért menekülnek ezrével az emberek az országból, mert nincs élelem, dúl a háború, káosz van, fosztogatnak az idegen katonák, hanem mert nincs munka, dúl a politika, káosz van, és fosztogatnak a cigányok, politikusok, multicégek, bankok és még sorolhatnám.

Célját, eredményét tekintve a mai helyzet ugyanoda juttatja a magyarságot, mint ha háború lenne. Fogy a népesség, viharléptekben romlik a biztonságérzet, a jövőképünk szertefoszlik. Egy mondás szerint a legjobb védekezés a támadás. Ennek megfelelően – ha el akarjuk kerülni a valódi háborút – néha megelőző csapást kell mérni a magyarság ellenfeleire.

Második idézet: "a nemzeti radikálisok csakis abban az esetben tudják megvalósítani elképzeléseiket, ha a magyar nemzet többsége felsorakozik mögöttük."

Most őszintén: látva a mai magyar média szándékait és hatalmát, erre mennyi esély van? Ha 2006 őszén, amikor Gyurcsány bevallotta, hogy hazudott, átvert mindenkit, és mégsem állt a nemzeti oldal mellé a többség, akkor most miért tennék meg? Lehet azt mondani, hogy akkor még nem tartott ott a nemzeti oldal, ahol most, meg hogy megfélemlítették a rendőrségi terrorral a lakosságot, de azt tudnunk kell, hogy nem várhatunk a csodára az örökkévalóságig.

Amikor már több lesz a cigány meg a zsidó az országban, mint a magyar, akkor hiába áll a nemzeti gondolkodásúak mellé az egész magyarság, késő lesz.

A gyereknevelésben bevett dolog, hogy ha a gyerek valami rosszat tesz, akkor kap egy pofont, elfenekelik, és hasonlók. Ez azt jelenti, hogy a szülő jó szándékból, de erőszakkal tereli arra a gyerekét, aki felé felelősséggel tartozik, amerre azt jónak tartja. A gyerek nem fog feltétlenül egyetérteni szülei intelmeivel, viszont később látni fogja az akkori pofonok, tiltások, veszekedések pozitív hozadékait. A nemzeti oldal, az én meggyőződésem szerint, most a szülő szerepét tölti be, akinek jó irányba kell terelnie gyerekét. A gyerek jelképezi most a többségi társadalmat, akiket egyáltalán nem érdekel a politika, a nemzet jövője, viszont – lévén testvéreink – nekik is jót akarunk.

Persze most nem azt akarom ebből kihozni, ha egy átlag magyar nem áll mellénk, azt le kell lőni, meg kell kínozni, hanem akár az akarata ellenére a boldogság felé kell terelni. Higgyük el, ha a nemzeti oldal hatalomra kerülve boldogabbá tudja tenni a magyarságot, akkor a széles tömegek is hamar észre fogják venni a különbséget és mellénk állnak. De amíg a média, a politika, a pénzrendszer, és szinte minden ellenségeink kezén van, addig erre semmi esély sincs.

Harmadik idézet: "És bármit tegyenek is ellenségeink, semmi esetre sem süllyedhetünk le az ő szintjükre."

Röviden: Szerintem ha valaki bejön a házamba, hogy kiraboljon, és én erőszakkal kipenderítem onnan, azzal nem fogok átmenni hozzá, hogy én is raboljam ki őt, tehát nem süllyedek az ő szintjére. A nemzeti oldal egyetlen feladata az, hogy a magyarságnak megfelelő életteret és körülményeket biztosítson, míg a zsidóság célja – nagyon úgy tűnik – a világhatalom. Ha akár erőszakkal, de megvédjük magunkat, az nem jelent erkölcsi vereséget, lesüllyedést, sőt, a győzelem a nemzetnek erőt és büszkeséget ad.
Negyedik idézet: "Sőt, a mai médiavilágban azok, akik erőszakkal lépnek föl, roppant kedvezőtlen színben tűnnek föl, ezzel szemben az erőszakmentes ellenállás révén szimpatizánsok sokaságát lehet megnyerni szerte a nagyvilágban."

Ezen a mondaton teljesen kiakadtam. A zsidók halomra mészárolják a palesztinokat, amerikai csicskáikkal halomra mészároltatják az afgánokat, irakiakat, a zsidókra a világ közvéleménye mégis úgy gondol, mint a szörnyűséges holokauszt áldozataira, akiket meg kell érteni és támogatni kell.

Ha Magyarországon egy önvédelmi csoportosulás békésen járőrözik egy faluban, a világsajtó máris rasszizmusról, cigányok megfélemlítéséről, faji támadásokról és diszkriminációról zengi szólamait. Nem az a lényeg a közvélemény számára, hogy mi történik a valóságban, hanem az, hogy azt hogyan mutatják be. A zsidók területrabló gaztetteit önvédelemként, míg a mi önvédelmünket állatias erőszakként és gyűlöletként tüntetik fel. Abban a médiában pedig semmi értelme jó színben feltűnni, mert az először is árulásra utal, másodszor pedig arra, hogy már rég úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek. Nem éri meg.

Perge Ottó ezután a keresztényi értékekről ír, kérve minket arra, hogy azokat minden körülmények között tartsuk meg, maradjunk erkölcsösek. Ennek a hozzáállásnak az elmúlt évszázadokban az lett az eredménye, hogy Európát elárasztották az élősködő bevándorlók, négerek, muszlimok, nálunk nyulak módjára szaporodnak a cigányok, egyre élhetetlenebb a nyugati "civilizáció", a kereszténység pedig – lássuk be – gyakorlatilag elpusztult, vagy legalábbis az utolsókat rúgja.

Az egyháznak, a papoknak, a krisztusi tanításnak a széles tömegek körében semmi tekintélye, egymáson taposunk, egyre kevesebb a keresztény világszerte, és akik még kereszténynek vallják magukat, azok sem veszik már annyira komolyan a Biblia intelmeit, mint régebben.

A naiv, önfeladó, csodaváró kereszténység veresége borítékolható az agresszív, erőszakos, terjeszkedni szomjazó iszlámmal és zsidó "vallással" szemben. Emberek vagyunk, nem angyalok, lássuk be, és szálljunk le a földre!

Azzal egyetértek, hogy a cigányok, négerek, zsidók között is vannak becsületes, dolgos, rendes emberek, csak hát – ahogy a Kuruc.infón sokszor olvasom – azok a fránya arányok! Ennek ellenére aki normális, az nem akarja az összes cigányt, zsidót, négert, sárgát kiirtani, atomot dobni Izraelre, lemészárolni a szerbeket, szlovákokat, románokat stb. Hanem – mint én is – azt szeretnénk, ha mindenki ott élne, ahová való, ha nem akarnák más területét, más életét is elvenni. Szerintem ez így igazságos, nem?

Az erőszakot én sem szeretem, de sajnos néha másképp nem tudjuk megvédeni magunkat. Meggyőződésem, hogy ha arra kerül sor, akkor a magyarság egy szűk rétegének kell fegyvert ragadnia, hogy akár önmagát feláldozva, erőszakkal is megvédje nemzetét. Ez a világtörténelemben mindig így volt, és a jövőben sem lesz másképp.

Ha megdobnak kővel, dobj vissza egy másik kővel, de ne Te dobd az elsőt!

Kitartás a végső győzelemig!
AntiKommunista-47

(Kuruc.info)

Kapcsolódó: Dilemma a nemzeti oldalon, avagy mit kell nekünk kibeszélni - válasz Perge Ottónak

 - Csakis az erőszakmentes ellenállásnak van értelme és létjogosultsága!

- Ami túlmegy egy határon: "Mi majd le merünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?"