Utállak! Ez az ÉN véleményem.
Nem a bőröd színével van a bajom. Az életeddel.
Tele vannak veled a börtönök. Ellopod, amiért megdolgoztam.
Bántasz engem, bántod a gyermekemet. A feleségemet molesztálod.
Büdös, mosdatlan vagy.
Ha visszaütök, ha véleményt mondok, meghurcolnak. Benne lesz a
tévében, hogy rasszista vagyok.
Pedig nem azt utálom, aminek születtél. Azt utálom, ami lett belőled.
Ha a vonaton mellém ülsz többedmagaddal, félelem és undor fog el.
Nem tudsz emberek közt viselkedni. Ha tudnál, lenne munkád is.
A jogaiddal tisztában vagy, de a nevedet nem tudod leírni.
Folyamatosan segítő jobbot nyújtunk neked, de kihasználsz. Csak a
segélyt látod.
Nem is akarsz több lenni, mint ami vagy: Cigány.
Cigányból csak akkor lesz roma, ha megtanul EMBERKÉNT ÉLNI!!!!
Van belőled néhány, akiknek sikerült. Mert ő is akarta.
Én őket hívom romának. És elismerem őket. És szívesen dolgozom
velük.
De téged megvetlek. Azt akarom, hogy elmenj!
Név és cím a szerkesztőségben