Immáron közel egy hónapja vezeti a slágerlistát virtuális naplómon a „Tót csuda! mely dolog az: hogy a magyar ellen ugatsz?” címen közzétett bejegyzésem. E címet – természetesen a figyelemfelkeltés szándékával – Vörösmarty Mihály versikéjének egy sorából ragadtam ki. Bár figyelemfelkeltés gyanánt bármely sora megtette volna, olyannyira szívhez szóló gondolatokat tartalmaz – nem is beszélve az aktualitásukról.

Nos, azóta érkezett néhány észrevétel és megjegyzés. Kendőzött, kevésbé kendőzött és kendőzetlen egyaránt. Maradjunk annyiban, hogy a többség megalapozottnak tartotta Vörösmarty apánk értékítéletét.
Mindazonáltal egy kedves olvasóm rátapintott a lényegre, amikor megjegyezte, hogy a költő ma bizony büdös náci lenne, ha ugyan lenne mersze bármely kis pondrónak ahhoz, hogy nekirontson egy óriásnak. A bogarat azonban elültették a fülemben, s nem is hagyott nyugodni. Valami bűzlik Vörösmarty körül. Vörösmarty nem az, akinek mutatja magát…

De most lerántjuk róla a leplet, s a nácivadász törvényszékünk elé idézzük őt minden idők egyik legfasisztább, legrasszistább költeménye miatt (pü-pü, ruhaszaggatás, hamuszórás). Ez pedig nem más, mint A vén cigány című förtelmes iromány, amely méltán lehetne a fasiszta-rasszista-antiszemita-antiezmegazmegamaz Jobbik himnusza is. No, ebből szemezgetünk, lássuk a bizonyítékokat!

„Húzd rá cigány, megittad az árát!”

1. Kapásból tegezi, mint annak idején a kakastollas csendőrök (az nem baj, hogy az annak idején csak utána jön, a nácista-fasiszta-rasszista-antiszemita-antiezmegazmegamaz bűnök időben oda és vissza is elévülhetetlenek. Meg minden.

2. Cigányozza, romázás helyett. No comment.

3. Az összetett mondat második tagmondata azt a látszatot kelti, hogy az illető roma polgártárs a keresményét alkoholos italok fogyasztásába fekteti.

4. Bizonyára ismerős az a kotonreklám, amelynek felirata a „húzd rá cigány” – s a cigánysággal (bocsánat, romasággal) kapcsolatos demográfiai problémák egy sajátságos megoldását igyekeztek vele egyes nácista-fasiszta-rasszista-antiszemita-antiezmegazmegamazista állatok propagálni. Lehet, hogy a költő is része a kotongyárosok és a romagyűlölők világméretű összeesküvésének? Ezt még alaposabban fel kell deríteni!

„Ne lógasd a lábadat hiába!”

Tessék, a klasszikus előítélet-kép a romákkal szemben: lógatják lábukat, nemdógoznak, csak a segílyre várnak. Önmagában ez az egy mondat is elegendő lenne a költő megfeszítéséhez. No de menjünk tovább!

„Mit ér a gond kenyéren és vízen,
Tölts hozzá bort a rideg kupába.”

Ez meg a klasszikus úri lenézés: nagy kegyesen felajánl a romának egy kevés bort a szokásos kenyér és víz mellé, csakhogy szenvedést okozzon néki ezzel is.

„Mindig így volt e világi élet,
Egyszer fázott, másszor lánggal égett;”

A cinizmus magasiskolája!

„Húzd, ki tudja meddig húzhatod!”

Burkolt fenyegetés a kisebbségi polgártárs életének kioltására.

„Mikor lesz a nyűtt vonóbul bot”

Nyílt fenyegetés, az elkövetési eszköz pontos megjelölésével (az elkövetési magatartás lehet szúrás vagy ütés).

„Szív és pohár tele búval, borral,
Húzd rá cigány, ne gondolj a gonddal.”

Minden valószínűség szerint ez csak a figyelem elaltatására szolgál. Ezt követik ugyanis a valóban nyílt brutalitást tartalmazó sorok.

„Véred forrjon, mint az örvény árja,
Rendüljön meg a velő agyadban,
Szemed égjen mint az üstökös láng,
Húrod zengjen vésznél szilajabban."

Hát kérem, mintha csak a Fűrész forgatókönyvét olvasná az ember! A nyers erőszakot nem is kell kommentálni, szavanként egy életfogytiglani lenne a megérdemelt büntetés. Ámde ne kerülje el figyelmünket itt sem a nácista-fasiszta-rasszista-stb. motívum. Ennek ékes bizonyítéka, a felsőbbrendűség ismételt hangoztatása, az „árja” kifejezés használata…

Eddig, s ne tovább! Valóban igaza volt a kedves olvasónak: Vörösmarty Mihály nácista-fasiszta-rasszista-stb mivoltához immáron kétség sem férhet. Muhaha!

(Felvidéki Napló)