Zárógondolatok az éghajlatváltozás-vitához

A következőkben Balla József Példa nélkül álló felmelegedés vagy példátlan manipuláció? c. írásához szeretnék néhány gondolatot fűzni. Az általa tárgyalt anyag igen hosszú és részletes, sok mindenre kiterjedő, szinte minden bekezdéséről órákat lehetne vitatkozni. Azonban, hogy a kedves olvasót ne untassam (na meg persze hely- és időhiányból is kifolyólag) csak néhány főbb felvetésére szeretnék reagálni.

A középkori meleg periódusról és a vikingekről

Az 1990-es IPCC-jelentés hetedik fejezetében valóban volt egy ábra, amelyet annak megalapozatlansága és pontatlansága miatt a későbbi jelentésekből (jogosan) kihagytak. Félreérthetőségének oka az volt, hogy az y tengely skálázásának mértékegysége nem volt megadva, ez pedig lehetőséget adott a hőmérséklet-ingadozás mértékének későbbi eltúlzására. Továbbá az ábra forrása sem volt feltüntetve, viszont kapcsolódott hozzá egy megjegyzés: „it is not clear, whether fluctuations indicated were truly global” (IPCC 1990, 202. oldal). Az eredeti grafikonon fel volt tüntetve továbbá 2 másik becslés is, amelyek távolról sem mutattak olyan erős hőmérséklet-ingadozást.

Az eredeti IPCC grafikon:

Tehát a Balla József által bemutatott grafikon, melyen 4 Celsius fokos ingadozás látható, nem az eredeti, 1990-es IPCC jelentésben szereplő, hanem egy ismeretlen szerzők által utólagosan módosított.

Mindezek ellenére középkori meleg periódus tényleg létezett, mint az alább ábrázolt különböző hőmérséklet-rekonstrukciókból is látszik. (Letagadásáról szó nincs.)

Érdemes ezzel kapcsolatban még megjegyezni, hogy itt az y tengelyen már van mértékegység feltüntetve, és hogy az ingadozás tizedfok nagyságrendű. (Továbbá logikus, hogy a „mini-jégkorszak”-hoz képest minden más periódus melegebb, meg hogy a hidegebb és melegebb időszakok közötti éghajlat átmeneti.) Az a tény, hogy a „mini-jégkorszak” a meleg periódust követte, az évezred lehűlő tendenciáját igazolja. A grafikonon világosan látszik, hogy jelenünkben melegebb van, mint a középkori meleg periódusban volt (forrás: Wikipédia).

Mivel ismereteim a vikingek történelmével kapcsolatban sajnos igen hiányosak, ezért csak néhány felületes megjegyzést tennék (forrás: Wikipédia): Izlandot a vikingek a IX.-X. században (tehát a középkori meleg periódusban vagy azt közvetlenül megelőzően) kolonizálták először. Valószínűleg nem véletlenül vagy tréfából nevezték el Ice-Land-nek.

Grönlandot Vörös Erik (950?-1003/1004) azért nevezte Zöld-Földnek, hogy csábítóbbá tegye honfitársai előtt. Az elnevezés kevés erdőre és tundra típusú füves növényzetre utal. Az éghajlat alkalmatlan volt gabonatermesztésre, ezért állattenyésztésből, halászatból és vadászatból éltek. Eltűnésük oka tisztázatlan, legvalószínűbb az, hogy felélték a sziget természeti adottságait, akárcsak a Húsvét-szigeteki (szubtrópus!) kultúra.

A légköri CO2-ról és a hőmérsékletről

A földtörténet során az atmoszféra és a légköri CO2-szint is erős ingadozást mutatott. A többlet CO2 a Föld megnövekedett vulkáni aktivitásának köszönhetően jutott a légkörbe, ahonnan a növénytakaró fotoszintézise vonta ki. A vulkánkitörések a CO2 mellett nagy mennyiségű vulkáni hamut is juttattak az atmoszférába, ami részben leárnyékolta a napsugárzást. Tehát hiába volt több CO2 a levegőben, ha kevesebb fény jutott be az atmoszférába, ami a földfelszínen visszaverődő hősugárzássá alakulhatott volna.

Összegezve: semmi ellentmondás nincs abban, hogy a földtörténet során többször előfordult, hogy a légköri (vulkanikus eredetű!) CO2 mennyiség-növekedéssel párhuzamosan lehűlés jelentkezett.

A science-skeptical interaktív grafikonjairól és a napfoltokról

Ezeken a grafikonokon mind egyedi esetekkel találkozunk, amelyek a lokális éghajlat rekonstrukciójáról szólnak. Ha figyelmesebben megnézi a kedves olvasó, aligha talál két hasonlót, de ez teljesen természetes is. Amint előző írásomban már említettem, a Föld különböző helyein az éghajlati ingadozások/változások nagyon változatosak, sőt, gyakran egymásnak és a globális átlag trendnek is ellentmondóak lehetnek. Mindez mégsem jelenti azt, hogy a globális trend nem létező, kitalált vagy manipulált. (Még egyszer hangsúlyoznám, hogy a középkori „meleg periódus” nem titok, nem is tagadja senki.)

Senki által nem vitatott, hogy az éghajlatot nem csak az üvegházhatású gázok befolyásolják. Az éghajlat kaotikus rendszer, tehát rengeteg, egymástól többé-kevésbé független tényező befolyásolja. Ezek közül a napfoltok száma és intenzitása csupán egy. A különböző faktorok hatásának erősségét mérlegelve viszont jogosan állíthatjuk, hogy – jelenleg – az utóbbi évszázadban kibocsátott üvegházhatású gázok nagy mennyisége az első számú és legveszélyesebb tényező, mely az éghajlatunkat befolyásolja, destabilizálja.

Néhány zárógondolat

A jelenlegi felmelegedés nem a mértékét, hanem a sebességét tekintve a földtörténetben igenis példátlan. Destruktív hatásait a természetes élőhelyek ember által okozott hihetetlen mértékű pusztítása csak fokozza.

Az összeesküvés-elméletek kedvelőinek érdemes belegondolni abba, hogy a globalizálódó ipar-gazdaság és a szolgálatukban álló politikai vezetésnek éppen az éghajlatváltozás tényének eltussolása, vagy a hatásainak a csökkentése az érdeke, hiszen ezáltal kerülhetik el a gazdaságot és ipart korlátozó intézkedések bevezetését. Tehát a globális éghajlatváltozás „kitalálása” vagy eltúlzása semmilyen gazdasági, politikai vezetőnek, vélt vagy valós háttérhatalomnak nem érdeke.

Manapság a történelem során soha nem látott információáradattal állunk szemben. Sajnos az információk mennyiségének óriási növekedése (elkerülhetetlenül) azok minőségi felhígulását is okozta. Főleg a világhálón olvasható rengeteg leellenőrizhetetlen eredetű és tartalmú anyag, amelynek szerzője sajnos gyakran érzelmileg elfogult valamelyik irányba, tehát képtelen objektív, racionális gondolkodásra (ráadásul néha grafomániás is). Éppen ezért a háló böngészésekor ajánlott az óvatosság. (Azt is érdemes tudni, hogy egyes tudósok ha az általánosan elfogadott véleményekkel szemben álló, meghökkentő dolgokat publikálnak, cikkeik olvasottsága (citációs indexük) jelentősen megnő, ami a fizetésük növekedésében is mérhető. Ne is beszéljünk az egyeseknek nagyon fontos népszerűségről.)

Ha a kedves olvasó hiteles, objektív forrásból szeretne tájékozódni a témában, ismét ajánlom a témában íródott rengeteg könyvet, az IPCC-jelentéseket, az alábbi folyóiratokat: Global Change Biology, Climatic Change, Climate Research stb.

Mivel ebben a hatalmas információáradatban minden érvre ellenérvet lehet felhozni és viszont, ezért ezt a vitát véget nem érőnek, folytatását értelmetlennek tartom. A mindenki által tapasztalható tények szerintem magukért beszélnek, a tények pedig sajnos makacs dolgok. Részemről a vitát lezártnak tekintem.

Tisztelettel,

Miholcsa Tamás
biológus