Miért jár egyre több országban börtönbüntetés a munkatáborokban elhunyt zsidók létszámának csupán a megkérdőjelezéséért is? Biztosan nem kegyeleti okokból, ezek a dögkeselyű módjára a saját fajtársaik halálán élősködő holokauszt-iparosok már azok után is kárpótlást fizettetnek velünk, akik örökös nélkül haltak meg, tehát még egy távoli rokonuk sem maradt.

Ez aztán lehet 600 ezer, 2 millió, vagy akár a bűvös 6 millió is, itt aztán biztos, hogy már senki nem beszél. Aki a végső létszámot meg meri kérdőjelezni, az pedig antiszemita és börtönbe vele. A magyar nép további kivéreztetésére megalkották „az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló 1091/2007. (XI. 27.) Korm. határozatot”, tárcaközi bizottságot hoztak létre hat miniszter és zsidó szervezetek képviselőivel, ráadásul még a Magyar Nemzeti Bankot is meghívták tanácskozási joggal. Valószínűleg nem kis összegről van szó. A Magyar Nemzet korábbi cikke szerint:

„Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke azt mondta: a kormány vállalta, hogy öt év alatt 21 millió dollárnak megfelelő összeget fizet előlegként. (…) A Mazsihisz elnöke közölte: a kárpótlások további összegeit a zsidó élet fellendítésére szeretnék fordítani, hogy nagyjából olyan helyzetet teremtsenek, amilyen az 1940 előtti időkben jellemző volt. Vagyis az iskolai oktatást, a szabadidő kulturált eltöltését támogatnák, például biciklitúrák szervezését tennék lehetővé.”

A sarc folyamatosan a kormány által alapított Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványhoz vándorol, ahol nemrégiben derült ki, hogy a közalapítvány titkára munkaviszonya megszűnése alkalmából 9 és fél millió forintos végkielégítést vehetett fel. A közalapítvány ügyvezetője milliós jutalékot kapott egy több százmillióért eladott, a közalapítvány tulajdonában lévő ingatlan értékesítése után. A becsült értéken 370 milliót érő, Budapest belvárosában álló épület több mint kétszereséért, 765 millióért kelt el, s a két összeg különbözetéből megállapított jutalékot, 1,1 millió forintot kapott a közalapítvány ügyvezető igazgatója. A közalapítvány működésével kapcsolatban korábban is felmerült az összeférhetetlenség gyanúja, mikor az Állami Számvevőszék megállapítása szerint olyan szervezeteknek adott rendszeresen támogatást, melyek vezetői a MAZSÖK kuratóriumában is helyet foglaltak. Zoltai Gusztávot, aki a közalapítvány kuratóriumának társelnöke, személy szerint is vád érte, miután kiderült, a MAZSIHISZ ügyvezetőjeként pályázott, és nyert a 2008-ban a közalapítvány által szétosztott közel 76 millió forintból.

http://hvg.hu/itthon/20090924_tizmillios_vegkielegites_kozalapitvanynal.aspx 

Itt található a MAZSÖK alapító okirata.

Csak néhány név a díszes társaságból: Suchman Tamás a Felügyelő Bizottság elnöke, Steiner Pál Felügyelő Bizottság tagja, Dr. Feldmájer Péter a kuratórium tagja, Zoltai Gusztáv a kuratórium társelnöke és még számtalan hazai és külföldi cionista zsidó szervezet képviselője. Az Alapítvány által a Közalapítványnak juttatott induló vagyon a következő eszközökből állt:

a) 4 milliárd forint címletértékű, kizárólag életjáradékra váltható kárpótlási jegy,
b) az Alapító Okirat mellékletében felsorolt ingatlanok 1.271,8 millió forint értékben,
c) az Alapító okirat mellékletében felsorolt muzeális értéktárgyak 12.400 ezer forint.
Ennyi volt az induló  készletük és Feldmájer szerint a 25 millió dollár is csak előleg. Valószínűleg ilyen módon bocsátották ki - a Torockai László által nemrégiben nyilvánosságra hozott - földárverésekhez szükséges kárpótlási jegyeket is. 

Gyilkosgalóca 
 

1091/2007. (XI. 27.) Korm. határozat 
az örökös nélkül elhalt zsidó  származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó  közösségi vagyoni igények rendezését koordináló Tárcaközi Bizottság létrehozásáról 
1. A Kormány megállapítja, hogy a rendszerváltozást követően a Párizsi Békeszerződés 27. cikk 1. pontjában foglaltak végrehajtása 
a) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény, 
b) a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában az 1939. május 1-jétől 1949. június 8-ig terjedő időben alkotott jogszabályok alkalmazásával igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1992. évi XXIV. törvény, 
c) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény, 
d) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 
megalkotásával és végrehajtásával - az Alkotmánybíróság 16/1993. (III. 12.) AB határozatával is elismerten - teljesült, az Országgyűlés a személyi kárpótlás lezárásáról az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény elfogadásával döntött. 
2. A Kormány megállapítja, hogy a Párizsi Békeszerződés 27. Cikk 2. pontjában foglaltak végrehajtása a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény rendelkezései, valamint az e tárgyban 1996. július 2-án felvett Emlékeztető alapján a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány létrehozásával, illetve számára vagyon - ingatlanok, muzeális tárgyak, kárpótlási jegyek - juttatásával - az Alkotmánybíróság 16/1993. (III. 12.) AB határozatával összhangban - szintén lezártnak tekinthető. 
3. A Kormány megállapítja, hogy a Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény végrehajtása folyamatban van, azzal összefüggésben a jövőben a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány számára további vagyonátadásra kerül sor. 
4. A Kormány az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségek vagyoni igényeinek rendezésével kapcsolatos feladatok szakmai előkészítése és koordinálása érdekében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 25. §-a alapján létrehozza az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségi vagyoni igények feltárását és rendezését koordináló Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság). 
5. A Bizottság elnöke az oktatási és kulturális miniszter. 
6. A Bizottság tagjai 
kormányzati oldalról 
a) az igazságügyi és rendészeti miniszter, 
b) a külügyminiszter, 
c) a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 
d) a pénzügyminiszter, 
e) a szociális és munkaügyi miniszter, 
a zsidó közösségek oldaláról 
f) az érdekképviseletük ellátására hivatott szervezetek által kijelölt, a kormányoldali tagokkal - ideértve a Bizottság elnökét is - megegyező számú  képviselő, 
valamint tanácskozási joggal 
g) a Magyar Nemzeti Bank képviselője. 
7. A kormányoldali képviselők helyett - akadályoztatásuk esetén - meghatalmazás alapján arra kijelölt más személy is eljárhat. 
8. A Kormány által delegált tagok munkáját a Bizottság elnöke, a zsidó szervezetek által delegált tagok munkáját az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó delegációvezető koordinálja. 
9. A Bizottság feladata 
a) az örökös nélkül elhalt zsidó származású, vallású, sérelmet szenvedett személyek után a zsidó közösségek vagyoni igényeivel összefüggő kérdések megvitatása; 
b) a zsidó közösség vagyoni igényeinek teljesítésével kapcsolatos levéltári kutatás kormányzati koordinálása; 
c) az a)-b) pontokban foglalt tevékenységek nyomán előállt javaslatok kidolgozása és egyeztetése a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvánnyal a 10. pontban nevesített jelentés előkészítése érdekében. 
10. A Bizottság munkájáról jelentést készít a Kormánynak. 
11. A Bizottság feladatai ellátására az ügyrendjében meghatározott módon albizottságokat hozhat létre. Az albizottság elnöke és tagjai a Bizottság tagjai közül kerülnek megválasztásra. Az albizottság felállítása után maga állapítja meg és fogadja el ügyrendjét. Az albizottság tevékenységéről a Bizottság soron következő ülésén beszámol. 
12. A Bizottság feladataival és működésével kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat az Oktatási és Kulturális Minisztérium látja el. 
13. A Bizottság negyedévente ülésezik. A soron következő ülés időpontját az elnök a Bizottság előző ülésén közli. Indokolt esetben a Bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze. Az elnök köteles a rendkívüli ülést összehívni, amennyiben azt a kormányoldali tagok bármelyike, illetve a zsidó szervezetek által delegált tagok delegációvezetője kezdeményezi. 
14. Az ülések napirendi pontjaira a kormányoldali tagok bármelyike, illetve a zsidó szervezetek által delegált tagok delegációvezetője a napirend kiküldésére rendelkezésre álló, a 16. pontban megjelölt határidő lejártát megelőző ötödik munkanapig írásban tehet javaslatot. A 13. pontban szabályozott rendkívüli ülésre történő javaslattétel esetén a javasolt napirendi pontok megnevezése a Bizottság összehívására tett javaslattal együtt történik. 
15. A Bizottság elnöke a 14. pont alapján beérkezett napirendi javaslatokat feltünteti az ülés tervezett napirendjén, rendkívüli ülés összehívása esetén kijelöli az ülés időpontját, és gondoskodik a Bizottság tagjainak a 16. pont szabályai szerint történő meghívásáról. 
16. A Bizottság ülését az ülés napját legalább tizenöt munkanappal megelőzően a Bizottság tagjainak kiküldött meghívó útján kell összehívni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és idejét, és az ülés tervezett napirendi pontjainak megnevezését. A meghívó melléklete tartalmazza az ülés tervezett napirendjéhez kapcsolódó dokumentumokat. 
17. A Bizottság határozatképes, ha azon az elnök és a zsidó szervezetek által delegált tagok delegációvezetője jelen van. 
18. A Bizottság a meghívóban szereplő napirendi pontok megtárgyalásáról, a 11. pont szerinti albizottságok létrehozásáról, a 10. pont szerinti jelentés elfogadásáról, valamint minden más döntést igénylő kérdésben - a tagok által előzetesen írásban megtett, illetve az ülésen szóban ismertetett álláspontok megvitatását követően - szavazással dönt. A Bizottság döntéseiben a kormányzati oldalnak és a zsidó közösségek oldalának egy-egy szavazata van, amelyet a kormányzati oldal esetében az elnök, a zsidó szervezetek esetében a delegációvezető közöl. 
19. A Bizottság üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak az elnök által kijelölt, és a Bizottság adott ülésen részt vett munkatársa ír alá. Az aláírt emlékeztetőt az ülést követő tizenöt munkanapon belül a Bizottság tagjai részére meg kell küldeni. 
20. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.