A történet Egerről szól, ahol a hírek szerint elesett az egészségügy egyik bástyája, de a harc még nem ért véget. Új frontot kell nyitni a hadviselésben, mert háború van a gyógyításban, aljas, alattomos, piszkos módszerekkel, sokaknak véres már a keze. De van még tiszta kéz, csak azért is van tiszta gondolat! Jöjjön e segítség vidékről, máshonnan mint eddig.
Ez az okfejtés debreceni, ahogy a három legismertebb egri kórházvédő (a frontharcosok, a szóvivők, a fáklyavivők) is debreceniek, azaz a Debreceni Egyetem neveltjei. Nemcsak ők hárman debreceniek, de a területi elv alapján valószínűleg az egri orvosok többsége is az, és valamennyi kórházi osztály évtizedeken át szoros szakmai kapcsolatban volt az egyetemmel. Pócs Alfréd, Mánya Kristóf, Kulcsár Dániel és sokan mások az egykori Debreceni Orvostudományi Egyetemen végeztek, majd tisztességgel szakmát tanultak, és így lett belőlük Egerben megbecsülést szerző, magasan képzett főorvos. Az ország nem nézheti tétlenül és értetlenül harcukat, állásuk vesztését. Ők azonban nem az állásukért harcoltak, hanem valamennyi munkatársukért, a betegeik javáért, a hagyományos orvosi – nem üzleti alapú – orvoslásért!
A Debreceni Egyetem azonban cserbenhagyta őket. E helyzetről nem lehet a pártkapcsolatok ismerete nélkül szólni. Ki kell mondani, a volt szocialista egyetem, a ma is gyurcsányi kapcsolatokat ápoló „eurokommunista” egyetem vezetése hallgatásával, beleegyezésével hagyta cserben a tisztességes orvosokat. Az egri kórház-privatizáció helyben is csak az ismert árulással mehetett végbe, amikor az önkormányzat egyik képviselője átült a másik politikai oldalra. Ennél súlyosabb az, ami az egyetemeken, az egykor oktató-nevelő szerepet is ellátó, szakmailag felügyelő felettes szervekben történik, amikor tétlenül nézik az üzleti átalakításokat. A Debreceni Egyetem mintaértékű az árulásban, mert egymást váltó rektoraik, Nagy János agráros, majd a jelenlegi Fésüs László (diplomája szerint orvos, soha orvosi munkát nem végzett) helyi uralkodása alatt folyamatosan épül le, megy végletesen tönkre a magyar mezőgazdaság és az egészségügy. Nagy János jelenleg az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöke, e szerepében tette meg a vezető médiahírben szereplő látványos kézfogását Gyurcsánnyal, amikor a legutóbbi bérbefagyasztások bejelentése történt. E Gyurcsány-Nagy-Fésüs háromszögből látható, érthető az ország jelenlegi helyzete, így nincs csodálkoznivaló azon, hogy a Debreceni Egyetem szakmailag (politikai alapon) néma maradt az egri kórház-átalakításnál.
Eger helyzetét akár próbapernek is tekinthetjük. Ha ez a fajta tulajdonváltás (akár senki-emberek főorvosi széket vásárolhatnak) ott minden tiltakozás ellenére megtörténhet, akkor bárhol az országban is. Az eddigiek alapján és sok más ügyben is a jog, a jelenlegi jogalkalmazás nem segít. Valahol fordulatnak kell bekövetkeznie, és az egri forrongó pontot nem szabad kioltani! Tettekre kérem és felszólítom a tisztességes orvosokat, a civil szervezeteket a határozott kiállásra!
Dr. Nagy Attila
orvos, közíró, Debrecen