Cirkusz kell a népnek…

Kenyér vagy cirkusz kell a népnek, mondták a rómaiak. S ha már kenyeret adni nem tudnak, legyen minél több és szaftosabb a cirkusz.

Ezen a héten adatszerzési, meg- és lefigyelési, behatolási ügyek borzolták a honi közállapotokra odafigyelők kedélyeit. Egy biztonsági cégnél házkutatást tartottak, mert a Szilvásy vezette titkosszolgálatok feljelentést tettek ellene. A házkutatás alkalmával lőfegyvereket kerestek, de miután kiderült, hogy azok engedéllyel hatástalanítottak, gyorsan váltottak, és számítógépes adatlopás lett a gyanú alapja. Először az Origó internetes szolgáltató adatait „lopták el”, majd, miután az Origó cáfolta, hogy rendszerükben bárki megkísérelte volna az illetéktelen behatolást, a Nemzet Biztonsági Hivatal rendszerébe akartak volna behatolni.

Spam a postaládában

Az ügy keltette hullámok még le sem csillapodtak, amikor az ibolyaként illatozó MDF-es elnök asszony ország- s világnak bejelentette - egy CD-re rögzített telefonbeszélgetés hanganyagára hivatkozva -, hogy egy biztonsági cég Almássy Kornél érdekében megbízást kapott arra, hogy keressenek rá vonatkozó terhelő adatokat. A szemérmetes Ibolyka továbbá azt állította, hogy felvételt egy ismeretlen dobta be a postaládájába.

Természetesen, amint köztudott, Almássy Kornél alelnök augusztus 8-án bejelentette, hogy indul az MDF elnöki posztjáért. Mindenesetre időben, mondhatnánk az utolsó pillanatban – minő időzítés – még az elnökjelölés előtt a kompromittáló hangfelvétel napvilágra került, és így Almássyt meglehetett győzni arról, hogy az elnöki posztért történő indulása számára nem ajánlatos és nem célszerű.

A hangfelvétel szerint a biztonsági cég vezetője felhívta az OTP vezért, Csányit, és beszámolt neki arról, hogy egy személy megbízást szeretne adni, hogy terhelő adatokat gyűjtsenek Ibolyáról. Egyébként az illető biztonsági főnök cégénél két nappal korábban tartott házkutatást a rendőrség.

A Nagy Testvér figyel

A dolog itt kezd igazán egy “Big Brother valóság show”-vá válni. Ugyanis ki az, aki le tudja hallgatni Csányi bankvezér és a biztonsági cég egyik vezetőjének beszélgetését? Őszintén be kell vallanom, én többször is próbálkoztam lehallgatni Csányi telefonbeszélgetéseit, lévén, hogy van egy kevéske pénzem az OTP-ben, és szerettem volna tudni, nem tervez-e valamiféle bankári stiklit, ami következtében elúszhat a pénzecském. De akárhányszor is emeltem föl telefonomat, hogy bele-bele hallgassak, hátha elkapom Csányi hangját a drót másik végén, a vonal süket maradt. A dróton semmi sem jött át. Ámbár, ha a Deus ex machina okán le is tudtam volna hallgatni, vajon honnan a fenéből tudhatnám, hol lakik az ibolyakék Parteiführerin?

De ha én nem tudom lehallgatni Csányit, akkor vajon ki? Hát persze, de buta is vagyok! Nem más, mint az erre szakosodott Szilvásy vezette titkosszolgálat. Ha ők sem, akkor már nem marad más, mint a Jó Isten! Szóval ott ül a titkosszolgálati munkatársa a telefon mellett, fülén hallgató, és drótjának másik vége vagy Csányi, vagy a vele beszélgetést folytató személy telefonjára van kapcsolva. Egyszer aztán hirtelen-váratlan megcsörren a telefon, a titkosszolgálati bekapcsolja a magnót, és már is felvette a bulvársajtóba illő inkriminált beszélgetést.

Most aztán tragikomédiánk cselekménye szerint ez a titkosszolgálati gyorsan átmenti a hivatalos anyagot a saját CD-jére. És, mivel titkosszolgálati, ismerheti is a kékibolyák kora őszi fellelhetőségét (biztos szag után megy), szolgálatának letétele után fáradságot nem kímélve, szakszerűen konspirálva, ahogy azt a titkosügynök-képzőben tanulta, gyakran váltva álöltözeteit és közlekedése eszközeit, állandóan figyelve, nem követik-e, még idejében eljuttatja az MDF immár nem egyedüli elnök-aspiránsához a Magyar Állam tulajdonát képező titkos lehallgatás ellopott anyagát.

Mit kockáztatott ügynökünk? Minimum kirúgást a szervtől, és bezárást a szigorúan bizalmas anyag nyilvánosságra hozása miatt. Vajon lehet-e, hogy a kis titkosszolgálati megmerte ezt kockáztatni? Nem hiszem.

Akkor viszont ki?

cherchez la femme

Már megint milyen buta vagyok! Hát nem más, a Szilvásy vezette állambiztonsági szerv. No de hát mi érdeke lehet az állambiztonságnak abban, hogy a 2-3%-os támogatottságú pártnak, az MDF-nek ki lesz az elnöke? Lehet, hogy a kékibolya épp úgy piros, mint a kékszilva, mivel mindkettő még zöld. Vagy nem is a szervnek, hanem az állami szervet titokban privatizáló félszemű Szellemfy Gyurinak? Lehet, hogy ő jobban vonzódik az ibolyához? És mit szól ehhez szegény Bernadette Barbara (alias Szilvásyné őnagysága)?

Ami azonban végkép érthetetlen, hogy ibolyakék Dávidunk véleménye szerint a politikai életünk súlyos válságát mutatja, hogy róla, terhelő adatokat és információkat akartak gyűjteni. És lássuk be, Ibolyának igaza van. Hiszen egész jogállamiságunk kérdőjelezhető meg, mivel feleségem magánnyomozókkal folytathat terhelő adatgyűjtést rólam, és ugyanezt én is megtehetném nőmmel.

Csak Dávid Ibolyával szemben nem lehet ezt megtenni. És nem is lenne sok értelme. Hiszen egy ennyire tisztességes és a magyar politikai élet egyetlen egy makulátlan politikusáról, nem is lehetne terhelő adatokat gyűjteni. Természetesen próbálkozni lehet – a kutya is szokott -, de mi értelme van az eleve felesleges pénzkidobásnak, hiszen amint azt mindenki tudhatná, Dávid Ibolyáról terhelőt találni, lehetetlen...

Kiss-Dobos László