Napjainkban a fejlett országokban már jelentős pénzek mennek a hidrogénenergetikába, amit a jövő energiahordozójának tartanak. Emellett a világ más részein az ammónia-erőmű felhasználása terén is jelentős fejlesztések zajlanak.
Az FGSZ elhalasztotta az idei évre tervezett hidrogén-bekeverést a magyar földgázhálózatba
A FGSZ közleményben jelezte az érdekelteknek, hogy a hidrogén-bekeverés a magyar gázhálózatba még nem indult el, mivel nem kaptak hatósági engedélyt. A bekeverést a cég idén márciusban kezdte volna el.
Idén működésbe lép hazánk első zöldhidrogén-gyártó üzeme
A napelemparkok termelése közismerten időjárásfüggő. A probléma megoldásának egyik módja, hogy a felesleges árammal hidrogént termelnek, mely később különböző célokra is felhasználható. Ennek a „power2gas” technológiának ipari léptékű tesztelésére és dinamikus működtetés tanulmányozására vállalkozott a Bükkábrányi Energiaparkot működtető Bükkábrányi Fotovoltaikus Erőmű Projekt Kft. és a Szegedi Tudományegyetem.
A várhatóan 2023 augusztusától működő, kelet-európai szinten is újdonságnak számítórendszer fő berendezései a napokban érkeznek meg a bükkábrányi telephelyre.
Illusztráció
Ezzel a megoldással a naperőmű által termelt áramot felhasználva az elektrolizáló hidrogénre és oxigénre bontja a vizet.
Koreában hidrogéngazdaságot építenek
2030-ig összesen 1700 hidrogénhajtású gépjármű leszállítását tervezi a Hyndai Motor Csoport a dél-koreai Csedzsu (Jeju) szigetére, ahol egy teljes mértékben tiszta hidrogénre épülő gazdaság kiépítésén dolgoznak a döntéshozók. A Koreai-félszigettől délre fekvő, mintegy 670 000 fő által lakott szigeten jelenleg egyetlen üzemanyagcellás jármű sem járja az utakat, mivel nincs kiépítve a hidrogéntartályok újratöltéséhez szükséges infrastruktúra. Az évtized végére azonban ez is felépül az 1200 személyautó, 200 hulladékszállító teherautó, és 300 menetrend szerint közlekedő busz kiszolgálásához, csakúgy, mint a potenciális vásárlók járműveinek feltankolásához.
Hyundai Elec City Fuel Cell Németországban
Japánban már szénerőműben tesztelték a szén-ammónia vegyestüzelést
Japán legnagyobb áramtermelő-vállalata, a JERA már évek óta elhatározta, hogy a szénerőműveit átállítja ammóniatüzelésre. Mint ahogyan tavalyi cikkekben megírtuk, az ammónia alkalmazását már ebben az évtizedben nagy léptékben elkezdik, és 2050-re teljes mértékben átállnak ammóniára.
A japánok már 2021-ben elkezdték kis léptékben a tesztelést, a Hekinan erőmű 5-ös egységében. A tesztek eredményeként gyorsabban haladnak a tervezettnél, a nagy léptékű tesztelést egy éveben belül be akarják indítani.
A Hekinan erőmű, ahol az ammónia-szén vegyestüzelés nagy léptékű tesztelését el fogják kezdeni belátható időn belül
A szén-ammónia vegyestüzeléshez égőket fejlesztő vállalat egyik vezetője szerint ammónia formájában sokkal könnyebben lehet energiát szállítani, mint hidrogén formájában.
Emellett Japánban az áramtermelésben igény lenne arra, hogy az ammónia révén csökkentsék a szénerőművek az üvegház-gáz kibocsátásukat.
Szaúd-Arábia karbonmentes ammóniát exportált Japánba
Az első karbonmentesen előállított ammónia-szállítmány megérkezett (vagy legalábbis elindult) Japánba. A szállítmányt karbonmentesen állították elő, mivel az előállítás során keletkező szén-dioxidot leválasztották, és olajmezőkbe nyomták le.
Az exportált ammóniát egy japán olajfinomítóba szállították, ahol vegyestüzelésben fogják használni.
Az Aramco vállalat 2030-ra évente 11 millió tonna „kék ammóniát” akar előállítani.
2050-re az erőművekben használt ammónia mennyisége elérheti a 100 millió tonnát a Wood Mackenzie alapján.
Mennyibe kerül egy kiló hidrogén?
A múlt héten a Kuruc.infón folytatott vitában Király József többször rákérdezett arra a tényre, amúgy jogosan, hogy mennyibe kerül egy kilogramm hidrogén előállítása. Ez jelentős kérdés, mivel az energetikában az óriási pénz miatt a gazdasági szempontok igen jelentősek.
Erre én a Lazard számításait hoznám elő. A Lazard számos esetet megvizsgált, én a méretgazdaságosság szempontjából a leggazdaságosabb esetet veszem alapul, vagyis amikor nagy teljesítményű (100 megawattos) elektrolizáló üzemben állítják elő a hidrogént.
A Lazard számításai szerint, amennyiben az elektrolízishez lehetséges 30 dolláros megawattóránkénti áron áramot szerezni, akkor a hidrogén előállításának a költsége 5.4-3.2 dollár kilogrammonként. Ez forintba átszámolva 1094-1846 forint kilogrammonként.
Mivel a hidrogén fűtőértéke 120 megajoule kilogrammonként, a gázolajé pedig 36 megajoule literenként, ezért ez azt jelenti, hogy megfelelő technológiát alkalmazva és megfelelő áron szerezve az áramot, a hidrogén ára összemérhető a gázolajéval.
Kérdés, hogy mennyiért lehet az elektrolízishez áramot szerezni. A Lazard számításai alapján a nagyerőművi nagyságrendű napenergia ára az új projektek esetében 28-41 dollár megawattóránként.
Viszont hogyha a jelenlegi európai energiapiacról kellene megszerezni az áramot az elektrolízishez, akkor jelentősen magasabbak lennének a költségek.
Kell-e, hogy megtérüljön?
A hidrogénenergetikát a beleölt dollármilliárdok ellenére sokan még mindig kísérleti technológiának tartják, és úgy gondolják, hogy nagyon drága. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nem kell megkezdenünk az átállást.
Arra például maga a paksi bővítés is jó példa, hogy a magyar állam úgy kezdett bele egy beruházásba, hogy nem feltétlenül látszik/látszott, hogy az meg fog térülni.
A paksi bővítés a jelenlegi forint-euró árfolyamon nagyjából 4600 milliárd forintba fog kerülni. Ebből az oroszok által biztosított hitel 3700 milliárd forint. A magyar-orosz államközi szerződés értelmében ezt a magyar félnek 15 év alatt vissza kell fizetnie az oroszoknak. Ez azt jelenti, hogy csak az éves tőketörlesztés abban az időszakban az oroszok felé évente 246 milliárd forint lesz.
Ez azért nagy probléma, mert a 2021-es évben egy év alatt, a jelenleg üzemelő Paks (1) erőmű bevétele kevesebb mint 200 milliárd forint volt. Vagyis Paks 2-nek az éves törlesztőrészlete nagyobb lesz, mint ami jelenleg Paks 1-nek az éves bevétele! És akkor még nem számoltuk a hitel kamatait, plusz az erőmű üzemanyag- és karbantartási költségeit.
Ez azt jelenti, hogy ha nem állandósulnak évtizedekre a jelenlegi 100-150 euró per megawattórás árak az európai árampiacon, akkor bizony a magyar államnak 15 évig szubvencionálnia kell majd a bővítést. Ez egy egyszerű kézi számológépes számításból kijön.
Ennek ellenére a magyar állam ezt bevállalta, mert ha valamit nem lépünk, akkor energia nélkül maradhatunk.
Emellett kezdetben, amikor feltalálnak egy terméket vagy szolgáltatást, akkor gyakorlatilag mindenre igaz, hogy vagy luxuscikk, vagy pedig veszteséges az eladása. Ha nem lenne valamilyen szervezet (akár egy magáncég, akár az állam), ami beleteszi a pénzt egy új szolgáltatás elindításába, akkor sohasem valósulna meg semmilyen új fejlesztés.
Arról mondjuk lehet vitatkozni, hogy a tanulópénzt ki tegye bele. Viszont szerencsére a tanulópénzt a nálunk tehetősebb országok már évtizedek óta teszik ezekbe a technológiákba, vagyis ennek nem csak mi fizetjük a terhét.
Viszont ezekről a technológiákról nem csak költségként, hanem lehetőségként, üzletként is lehet gondolkodni. Kína például gyorsan kapcsolt a napelemek elterjedésekor, és ezért gyakorlatilag vezetővé vált a területen, annak ellenére, hogy a legtöbb napelemet nem Kínában kötik rá a hálózatra.
(Olvasónktól)
A múlt heti vita: Még egyszer a hidrogéngazdaság nevű zsákutcáról
Források:
https://www.lazard.com/research-insights/levelized-cost-of-energy-levelized-cost-of-storage-and-levelized-cost-of-hydrogen-2021/
https://fgsz.hu/vallalatunk/hirek/hidrogen-betaplalasa-a-foldgazszallito-rendszerbe.html
https://www.portfolio.hu/uzlet/20230419/indul-a-magyar-projekt-ha-tul-sok-a-napenergia-akkor-zold-hidrogent-allitanak-elo-610030
https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/kesobb-kezdjuk-torleszteni-a-paksi-gigahitelt.729069.html
https://www.powermag.com/japans-largest-power-generator-signs-deals-in-pursuit-of-ammonia-for-coal-power-plant-co-firing-project/
https://www.thenationalnews.com/business/energy/2023/04/20/saudi-arabia-ships-low-carbon-ammonia-to-japan/
https://villanyautosok.hu/2022/10/06/a-jovo-hidrogengazdasagat-epitik-koreaban/
Kép:
https://pcdn.hu/articles/images-md/b/u/k/bukkabrany-zold-hidrogen-595766.jpg
https://villanyautosok.hu/wp-content/uploads/2021/06/2021-06-28-hyundai-elec-city-fuel-cell-01-scaled.jpg
https://www.powermag.com/wp-content/uploads/2021/05/jera-hekinan.png
