Ugrás a cikkhez
Reklám

Egyes szakemberek „nukleáris reneszánszról” beszélnek már évtizednyi ideje. Ezen a téren vannak pozitívumok és negatívumok is, amik árnyalhatják a képet. Az egyik ígéretes fejlesztés a területen a GE-Hitachi által fejlesztett legújabb atomerőmű-típus, a BWRX-300 lehet.

A BWRX-300 előnyei

A BWRX-300 a General Electric által az elmúlt több mint fél évszázadban kifejlesztett tizedik atomerőmű típus. A vevők számára ezt a típust csak néhány éve kínálják.

A BWRX-300 forralóvizes reaktor, ami azt jelenti, hogy a gőzturbinákra jutó gőz közvetlenül a reaktorban keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a nyomottvizes atomerőművekkel szemben elhagyhatják a gőzfejlesztőt, ami egyszerűsíti az atomerőmű szerkezetét és működését.

A BWRX-300-at a gyárthatóságot tekintve dolgozták át. Ennek következtében egy blokk felépítésére 90 százalékkal kevesebb betont kell beépíteni, mint egy tipikus atomerőmű esetében.



BWRX-300 metszete

A típust a közelmúltban már több atomerőmű bővítésére is kiválasztották. Az egyik a világ egyik legnagyobb teljesítményű atomerőművének, a kanadai darlingtoni atomerőműnek a bővítése lenne.

Emellett az elmúlt hetekben a típus Európában is sikert könyvelhetett el.

Mennyi az annyi?

Viszonyítási alapként használhatjuk talán a paksi bővítést. A paksi bővítés esetében 2,4 gigawatt teljesítményt fognak megvalósítani, a projekt költségvetése pedig 12,5 milliárd euró.

A rendelkezésre álló adatok alapján a BWRX-300 esetében egyetlen blokk nagyjából 300 megawatt teljesítményre lesz képes és egyetlen blokk egymilliárd euróba kerül majd.

Ez azt jelenti, hogy paksi bővítéssel azonos teljesítmény elérése az amerikai típusból 8 darabot kellene felépíteni, ami így 8 milliárd euró lenne. Ez azt jelenti, hogy a GE 35 százalékkal aláígért az orosz technológiának a beruházási költséget tekintve!

Hozzá kell tenni, hogy a műszaki tartalom a különböző megrendelők esetében eltérő lehet.

Egy kínai siker: tavaly év végén elérte a csúcsteljesítményt a HTR-PM

Kínában a tavalyi év végén sikeresen elérte a csúcsteljesítményt a német eredetű, de már kínai kézben lévő „golyós” reaktor.



A kínai reaktor telephelye

A reaktor neve a teniszlabda-méretű fűtőelemből származik. Ezeket üzem közben lehetséges cseréni. A golyó kilépésénél megvizsgálják a sérüléseit és a kiégési állapotát és a golyó visszakerülhet a reaktorba.

A reaktor magas hőmérsékleten üzemel, üzemi hőmérséklete 600-700 fok. Ez forradalmasíthatná a leendő hidrogéngazdaságot, mivel így közelebb kerülnénk a termokémiai hidrogéngyártáshoz.

Ez azért lényeges kérdés, mert a hidrogéngyártás jelenleg még nem egy hatékony folyamat. Jelenleg hidrogént leginkább elektrolízissel állítanak elő, amihez áram kell.

A kínaiak szerint a golyós reaktorok a jövőben majd kiegészíthetik a kínai atomerőmű-programot és akár exportra is kerülhetnek majd.

A jövőben a típusból majd 650 megawatt teljesítményű blokkok készülhetnek majd. Jelenleg a paksi atomerőmű teljesítménye 2000 megawatt.

Kínában 106 gigawatt összteljesítményű szénerőművek építését hagyták jóvá

Kína ugyan hatalmas erőfeszítéseket öl az atomenergiába és más energiaforrásokba is, de a szénről még mindig nem tudnak lemondani. Ezzel kapcsolatos az a hír, hogy nem régen további 106 gigawattnyi szénerőmű építését hagyták jóvá. Ez annak a négyszerese, amit egy évvel korábban engedélyeztek.



Kínai szénerőmű

Ezek közül sok projekt néhány hónapon belül megkapta az engedélyét és már el is kezdték azokat építeni.

Hogy érzékelni lehessen azt, hogy ez milyen nagy szám, ahhoz azt kell tudni, hogy ez a paksi atomerőmű teljesítményének az ötvenháromszorosa.

Amennyiben lakosságarányosítani akarnánk a fenti számokat, az nagyjából azt jelentené, mintha a magyar kormány jóvá hagyta volna, hogy építsenek egy, a mátrai erőmű teljesítményével összemérhető szénerőművet.

Az egyik oka ennek az volt, hogy az elmúlt években nyaranta megnőtt a kínai hálózat csúcsterhelése, amit a légkondicionálók okozták.

Kínában 2021-ben szénhiány miatt több nagy léptékű áramkimaradás is volt.

(Olvasónktól)

Korábban írtuk:

- Atomenergetika és energiapolitika

- Új generációs atomenergetikai fejlesztések

- Egy atomenergetikai fejlesztés: az ólomhűtéses gyorsreaktor

Források:

https://www.powermag.com/ge-hitachis-bwrx-300-small-modular-reactor-gets-another-win/

https://fermi.ee/en/bwrx-300/

https://www.world-nuclear-news.org/Articles/China-s-demonstration-HTR-PM-reaches-full-power

https://nuklearis.hu/sites/default/files/nukleon/8_1_177_Radnoti_0.pdf

https://www.powermag.com/china-approves-106-gw-of-new-coal-fired-capacity/

Képek:

https://fermi.ee/wp-content/uploads/2021/12/bwrx-skeem-1024x534.png

https://www.world-nuclear-news.org/BlankSiteASPX/media/WNNImported/mainimagelibrary/plants/HTR-PM-(CNNC).jpg?ext=.jpg

https://www.powermag.com/wp-content/uploads/2020/09/w6ee6j_coal-fired_power_plant_in_china-1024x779-1-768x584.jpg





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából