Olvasói hozzászólás a Szélerőművek és a rekord c. íráshoz

A tisztelt olvasó ugyan azt írja, hogy megvizsgálja a szélerőművekkel kapcsolatos tényeket, sajnos azonban ez a megvizsgálás nagyon egyoldalúra sikeredett.

Először is tudatosítsuk: A földi atmoszféra CO2-tartalmának alakulása és átlaghőmérsékletének növekedése között annyi az összefüggés, mint a gólyák számának csökkenése és a születések számának alakulása között. Vannak évtizedek, amikor van egy bizonyos korreláció, vannak évtizedek, amikor a CO2-koncentráció növekedésével ellentétesen alakul az átlaghőmérséklet. Ilyen volt pl. a 20. század harmincas és hetvenes évei közötti időszak. A hetvenes évek közepén az USA-média felszólította a kormányt, tegyen már végre valamit a globális lehűlés ellen, mert mind megfagyunk.

"Globális lehűlés, mind megfagyunk!" – Hirdette a Time magazin a hetvenes években. A levegő CO2-tartalma éppúgy növekedett, mint korábban vagy a következő évtizedekben. Tíz évvel később (és azóta is) megmaradt ugyan a riogatás, csak a megfagyás helyére a "mind elégünk" jelszó lépett be

Másodszor: legyünk tudatában, hogy az elektromos energia a világ leggyorsabban romló terméke. A termelés, keletkezés pillanatában fel kell használni. Mielőtt valaki utalna a tárolási technológiákra: tudunk róluk, a baj az, hogy a méregdrágán termelt VRIF-áramot (véletlenszerűen rendelkezésre álló, időjárásfüggő) még inkább megdrágítaná.

Az olvasó utal az osztrák kezdeményezésre, melynek értelmében az éppen keletkező zöld energiával vizet szándékoznak melegíteni, ez egy lépés a helyes irányba. Sajnos az ilyen célú felhasználás marginális. A jellemző, hogy betáplálják az energiát a hálózatba. Nem kell elektromos szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: ha több a betáplálás, mint a felhasználás, fölmegy az 50 Hz-es frekvencia, evvel komoly ellátási zavarokat okozva. A percenként 3000-rel pörgő turbinákat arra tervezték, hogy karbantartástól karbantartásig működjenek, nem pedig arra, hogy a széljárást és napsütést követve hol leálljanak, hol beinduljanak.

Az európai áramhálózat egybe van kapcsolva. Európában egyre gyakoribbak a regionális áramszünetek, illetve, ha ezek nagyobb területi egységeket érintenek, blackout-oknak hívjuk őket. Az európai hálózatban a 49,8 Hz és 50,2 Hz az elfogadott tartomány. Ha hirtelen beborul az ég, szélcsend lesz, a német állam a nagy fogyasztókat, pl. alumíniumkohókat állítja le, busásan kárpótolva őket. Magától értetődik, az adófizető pénzéből

Könnyen belátható, ha néhány szélkerék és napelem zavarja csak az ellátást a betáplálással, akkor ezt a rendszer tudja kezelni. Minél nagyobb azonban ezek aránya, annál sérülékenyebb az egész rendszer. Ezért változik az áram ára az áramtőzsdéken tízszeres határértékek között. Ezért kénytelen a német állam megpályáztatni a fölöslegesen termelt áram átvételét, mégpedig úgy, hogy minden kWh mellé tesz egy kis pénzt is (negatív áramár). Néhány éve a vasút (Deutsche Bundesbahn) nyerte az erre vonatkozó tendert. Az így kapott (a kutyának sem kellő) áramot a vasút a váltók fűtésére használta. Májusban, júniusban. Amikor pedig éppen nem süt a nap, és nem fúj a szél, Németország kénytelen áramot importálni – mit ad ég, éppen francia atomáramot. Ezek mind nincsenek benne a hurráoptimizmust sugárzó számokban: már ilyen magas a megújuló áramtermelés aránya! Németország előtt egyébként két út van. Vagy fölhagy az ország az atomerőművek (a kormánykoalíció által) eltervezett folyamatos leállításával, vagy összeomlik a gazdaság.

Ugyancsak hallgat az olvasó arról, hogy a megújuló energiaforrások háromszor olyan drágán tudnak termelni, mint az atomerőmű. Magyarországon az atomerőmű 12,- Ft-ért termel egy kWh-t, a megújulók 36,- Ft-ért. Úgyhogy ha legközelebb halljuk az örömteli hangokat a megújulók arányának növekedéséről, gondoljunk arra: a különbözetet a 12 és 36 Ft között kormányunk fizeti ki – az általunk befizetett adóforintokból. Ez hazánknak jelenleg 50-70 milliárd Ft-jába kerül évente, a pénz javarészt külföldi zsebekbe vándorol. A részletes adatok megtalálhatók a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal honlapján.

Tipikus zöld-kommunista megközelítés, ha ujjongunk a munkahely-teremtésnek. Természetesen örvendetes, ha az országban elkezd működni egy gyár, amely adót fizet, és kenyeret ad az embereknek. De munkahelyet úgy is lehet teremteni, hogy pl. betiltom a kamionokat, és a szállítást csak max. 6 t járművel engedélyezem. Rögtön duplájára nőne a szektorban foglalkoztatottak száma. Az más kérdés, hogy a szállítási költségek megnövekedése következtében az egész gazdaság súlyos károkat szenvedne.

Mi lenne tehát a követendő út Magyarország számára?

1, Búcsút mondani a rögeszmének, hogy az antropogén CO2-kibocsátás számottevő szerepet játszik a Föld természetes kibocsátásához képest, illetve, hogy ez a CO2-kibocsátás képes volna befolyásolni a Föld átlaghőmérsékletét. Részletekbe itt nem szeretnék bocsátkozni, az érdeklődők megtalálják a vonatkozó adatokat, összefüggéseket www.klimarealista.hu honlapunkon. Mindenesetre van egy sanda gyanúm, az ország 99%-ának fogalma sincs arról, milyen mértékű a CO2 IR-abszorpciós képessége egy másik klímagázhoz, a légkörben lévő vízhez képest. A nagyon tömör összefoglalást itt megtaláljuk.

2, Azonnali hatállyal megszüntetni a megújuló energiák támogatását. "Ha életképesek vagytok, éljetek meg a saját lábatokon, ha nem, a viszontlátásra."

3, Felgyorsítani a Paks II. beruházást. Hosszú távon pedig az atomenergiafelhasználást favorizálni mint a következő évezredek legolcsóbb, legbiztosabb, a környezetet legkevésbé károsító, alapanyagot évezredekre biztosító áramtermelését. A területen rengeteg újdonság született az elmúlt évtizedekben. Ami igen gazdaságos technológiát (szaporító reaktorok) az USA nem engedett Németországnak, az már 2016 óta működik Oroszországban. Itt néhány szó erejéig teszünk erről is említést. De megemlíthetjük a kisebb, egy-egy város energiaellátását biztosító atomerőművek elterjedését is.

Természetesen a mai viszonyok között illuzórikus az 1. és a 2. pont megvalósítása. Trumpot pontosan a klíma- és víruskérdésben képviselt pragmatikus álláspontja miatt buktatták meg csalások sorozatával – nem a választópolgárok, hanem a háttérben működő erők. Ugye ismerjük a katonai stratégiát: ha tönkre akarod tenni az ellenséges országot, akkor elsősorban az energiaellátást tedd tönkre. A kérdés itt ezek után: kik ezek az erők, és miért kívánják az USA, illetve a nyugati világ gazdaságát tönkretenni?

De annak ellenére, hogy a jelen pillanatban illuzórikus dolog észszerű energiagazdálkodást folytatni, ne feledkezzünk meg róla, és ne adjuk fel. Még kormányunkon belül sem egységes az álláspont a kérdésben. Erre utal a Magyar Hírlapban már évek óta folyó színvonalas vita a kérdéskörben.

Király József
okl. vegyészmérnök
www.klimarealista.hu

Frissítés: a "megszólított" olvasó válasza:

Az általam írt, vasárnap folyamán publikált cikkhez érkezett egy jelentős hozzászólás, ami külön cikket kapott. Én erre most írtam egy választ, ami alapján látszik az, hogy műszaki kérdésekben egyetértek a hozzászólóval, de ő olyan témákat vitt bele ebbe, amit én most nem érintettem a cikkemben. De ha már előhozta, akkor én is elő tudok hozni néhány problémát és tendenciát, ami az energiaiparral kapcsolatos.

1. A klímaváltozáshoz nem is szóltam hozzá. A szerző azzal kezdi a cikket, hogy nincs klímaváltozás. Ez az én cikkemben a témák közé sem került be. Ennek többek között az az oka, hogy ezt nem lehet néhány sorban elintézni. Emellett, úgy hogy már zsinórban a sokadik olyan telünk volt, amikor alig volt hó, ezt nehéz tagadni. De ebbe most nem akarok belemenni.

2. Amit a hozzászóló ír arról, hogy a megújuló energia műszaki szempontból megbízhatatlan, annak jelentős alapja van, de most erre sem akartam kilyukadni. Azt én is már régóta tudtam, hogy Németországban egyre gyakrabban korlátozzák a fogyasztást, ami a német iparnak egyre jelentősebb károkat okoz.

3. Azzal is tisztában vagyok, hogy a megújuló energia komoly támogatásokat kap, hogy képes legyen a piacra lépni, bár egyre több olyan nemzetközi szervezet van, ami szerint már belátható időn belül erre nem lesz szükség. A napenergiának a költsége az elmúlt 10 évben minden jelentősebb energetikai szervezet szerint a töredékére csökkent.

4. A hazai energetikai szakemberek között sokan atomenergia-pártiak, élükön a vezetőkkel. Azzal egyetértek, hogy szerintem is egyszerűbb lenne az atomenergiát bővíteni, mint levezényelni a zöldkísérletet.

Viszont most következik a DE is:

1. Van egy olyan dolog, amit szerintem sok energetikai szakember vagy nem ért, vagy nem tud vele mit kezdeni, vagy akár egyet is ért vele: az elvtársakat nem érdekli a pénz! A kommunizmus is azért ment csődbe, mert a vezetés nem számolta, hogy ez mennyibe kerül. Nyugat-Európában pedig jelenleg már a vezetést bármikor leváltani képes nép az, ami nem számolja, hogy ez mennyibe kerül.

2. Ha az elvtársak nem számolják, hogy ez mennyibe kerül, akkor az energiaszektor kénytelen ehhez alkalmazkodni. Ez abban nyilvánul meg, hogy az EU előírja, hogy az áram egyre nagyobb arányát megújuló energiából kell előállítani. Ez pedig rontja a többi erőmű bizniszét, mivel kevesebb igény lesz tőle az áramukra.

3. Ami viszont tény, hogy az energiaigényes iparágakat érdekelheti, hogy mennyibe kerül az áram. Németországban ezt úgy oldották meg, hogy a lakosság fizeti a megújuló energia költségeit, több mint 2 ezer vállalatot mentesítettek alóla.

4. Egy további probléma pedig az, hogy a magyar villamoshálózat és villamosenergia-piac nem önmagában működik. Ennek következtében annak a hatása, hogy Németországban bővül a megújulóenergia-termelés, érződik nálunk is, mivel átjön a hatása a határkeresztező-vezetékeken fizikailag, a tőzsdén pedig anyagilag. Vagyis az EU-s megújuló-projekt akkor is érződik nálunk, hogyha mi nem akarjuk.

5. Ugyan a megújuló energia támogatást kap, de az új atomerőművek se olcsók. Az egyik európai atomerőmű beruházást, a Hinkley Point-ot több, mint 100 euró/megawattóra áron ütötték nyélbe, ami kb 40 Forint/kilowattóra. Ez azt jelenti, hogy a tőkeköltség visszafizetéséig az az erőmű drágítja az angol áramot.

6. A Hinkley Point ból kiindulva minden új erőmű drágán termel, mert vissza kell fizetni a beruházási költséget. Ez alapján a paksi bővítésbe se fogjunk bele, mert a meglévő erőművek olcsóbban termelnek? Csak akkor meg kifogyunk erőművekből, mivel a régiek majd bezárnak a műszaki élettartamuk végével.

7. Ha nem lenne állami beavatkozás, akkor szinte csak gázerőművek épülnének, mivel azok térülnek meg belátható időn belül. Épülne még talán néhány lignites is, mivel azokba pedig olcsó a fűtőanyag. Emellett néhány fanatikus tenne a háztetőre napelemet. Gázerőműves projektek szinte mindig vannak, emellett annak idején a tulaj bővíteni akarta a mátrait is. Utóbbit a magyar állam elkaszálta.

8. Azt Ön se cáfolta meg, hogy a szélenergiát jogi eszközökkel ellehetetlenítették Magyarországon. Ezt én a verseny korlátozásának tekintem, mivel ezzel a magánbefektetőket is elkaszálták.

Hinkley Pointra egy hiteles forrás itt.