Most amikor az MSZP-SZDSZ egészségügyi “reformjá”-tól hangos az ország, vizitdíjat és kórházi napidíjat szednek, mert az jó az orvosoknak és a kórházaknak, meg kell kérdeznünk – az egyszer már levitézlett elvtársaktól is – vajon hova lett az ország egészségbiztosítási vagyona. A jólétinek éppenséggel nem nevezhető “félfasiszta”, “revizionista”, és ki tudja még minek nevezett Horthy-rendszerben számtalan vagyonnal bíró biztosító volt. Ott volt pl. az OTI, MABI, stb. A M. Kir. Államvasutaknak saját egészségbiztosítása, és kórháza is volt. De a magán cégeknek is pl. a csepeli Weissmanfréd műveknek volt saját kórháza közvetlenül a gyár mellett.

Ezeket a saját vagyonnal bíró biztosítókat az exelvtársak természetesen államosították. A biztosítottak által megtermelt javakból a ki nem fizetett és ezért le sem vont biztosítási járulékokat, központilag kezelték. Az így felhalmozott vagyont az állítólagos “rendszer” – egyesek szerint gengszter – váltás óta vissza nem adták. Bár a bankokat, minden kormány sietett az adófizetők pénzén és az eladásuk előtt milliárdokkal konszolidálni, az egészségüggyel és nyugdíjkasszával ezt fütyültek meg tenni.

A minap kezembe akadt egy 1941-es kiadású és 914 oldalt tartalmazó könyv, ami igen érdekes információkkal lepett meg. Ez a könyvecske nem más mint a M. Kir. Posta szaknaptárja (XLV. évf.). Bőséges anyaggal az ország postai állapotairól, így a háborús állapotok között a M. Kir. Posta egészségbiztosítási rendszeréről is.

Ezekből közlök részleteket és szemelvényeket. Elöljáróban csak annyit, hogy mindenki ismeri a háború előtti sláger azon sorát, hogy

“Havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel”.

Mielőtt megnéznénk, a M. Kir. Posta alkalmazottainak egészségbiztsítását, érdemes megtekinteni a postások akkori kereseti viszonyait. Az alábbi táblázat a postai alkalmazottak havi fizetési, jövedelmi viszonyait, besorolását mutatja. (175.o. - 193.o.)

“A M. Kir. Postánál az rendszeresített illetmények a fizetés, a lakáspénz, a családi pótlék, a személyi pótlék a hadi pótlék, a korpótlék és Budapesten a közlekedési segély.

A fizetést, melyre a kinevezett alkalmazottaknak joguk van rendszerint törvény határozza meg. (Most az 1940. Évi XVI I. tc.-kel hatályban meghosszabbított 1931.XVI tc. 2., 4. és 5. §-aiban foglalt felhatalmazások alapján kiadott 8000/1940. M.E. számú rendelet szabályozza.

A tisztviselők és altisztek lakáspénze tisztviselőknél 6 fizetési fokozat 6 lakáspénzosztály (a postahivatalok, mint szolgálati helynek az országban elfoglalt székhelye) szerint történt:”

A tisztviselők havi illetményei és havi lakáspénze:

Fizetési osztály	Fokozat	Havi fizetés	I. lakáspénz osztály	II. lakáspénz osztály	III. lakáspénz osztály	IV. lakáspénz osztály	V. lakáspénz osztály	VI. lakáspénz osztály
III.		1 240.00	202.70	182.46	162.15	141.91	121.59	101.35
IV	1	970.00	185.84	167.21	148.65	130.10	111.47	92.92
	2	840.00
V	1	740.00	160.46	144.44	128.41	112.31	96.20	80.19
	2	650.00
VI	1	555.00	143.50	129.26	114.84	100.51	86.17	71.76
	2	502.00
	3	450.00
VII	1	400.00	118.22	106.41	94.60	82.72	70.91	59.11
	2	365.00
	3	330.00
VIII	1	290.00	92.92	83.56	74.29	65.01	55.73	46.46
	2	270.00
	3	255.00
IX	1	230.00	67.54	60.79	54.05	47.30	40.48	33.73
	2	215.00
	3	200.00
X	1	190.00	59.11	53.20	47.30	41.32	35.42	29.51
	2	180.00
	3	170.00
XI	1	160.00	50.67	45.61	40.48	35.42	30.36	25.30
	2	152.00
	3	144.00

Az altisztek havi illetményei és havi lakáspénze:

Fizetési csoport	Fokozat	Havi fizetés	I. lakáspénz osztály	II. lakáspénz osztály	III. lakáspénz osztály	IV. lakáspénz osztály	V. lakáspénz osztály	VI. lakáspénz osztály
I	4	190.00	50.67	45.61	40.48	35.42	30.36	25.3
	3	181.00
	2	172.00
	1	163.00
II	4	158.00	47.3	42.55	37.79	33.04	28.36	23.61
	3	152.00
	2	147.00
	1	142.00
III	8	147.00	33.73	30.36	26.98	23.61	20.24	16.86
	7	142.00
	6	136.00
	5	133.00
	4	127.00
	3	122.00
	2	120.00
	1	119.00
IV	6	117.00	30.36	27.37	24.30	21.23	18.24	15.18
	5	112.50
	4	108.50
	3	105.00
	2	102.00
	1	97.50

A “népnyúzó” és “kizsákmányoló” Horthy-rendszerben a 3 vagy több családi pótlékot élvező alkalmazottak esetében a fenti lakáspénzek átlagban 8-10%-kal voltak magasabbak. A legmagasabb 202.70 P helyett 219.65 P. és a legalacsonyabb 15.18 P. helyett 16.86 P.

Ugyanakkor a rendszeres illetményen kívül a posta fizetett még üzemi jutalékot, munkajutalékot, kiegészítő-jutalékot, nyelvpótlékot, értékcikk-árusító jutalékot, portójutalékot, hiánylati jutalékot, jutalmat, és az éjjeli munkáért járó éjjeli pénzt. Továbbá pénzkezelési átalányt, és a mozgó-postások órapénzét, átköltözés esetén átköltözési átalány.

A közlekedési segély járt az I.-VI. fizetési osztályba nem tartozó, Budapesten állomásozó alkalmazottnak, melynek mértéke havi 10.- P.volt.

Az átköltözési átalány azon postai alkalmazottnak járt, akit a szolgálat érdekében más állomáshelyre hivatalból helyeztek át. Az átalány a családi pótlékban nem részesülők esetében 244.80 P és 27.20 között volt. A háromnál kevesebb családi pótlékban részesülőknél ez 734.40 P. és 81.60 P. között, a három vagy annál nagyobb családi pótlékban részesülőknél 979.20 P. és 108.80 P. között változott, a fizetési besorolás és az alkalmazás minősége alapján. (191.o.)

A családi pótlék:

“A családi pótlékot az 1912. évi XXXV. tc. rendszeresítette s az a tényleges és nyugdíjazott postai alkalmazottakat egyaránt megilleti. A fizetés osztályba sorozott tisztviselőknél a gyermek 24-i, a többieket pedig a gyermek 16-ik életévéig. A 6700/1918. M.E. rend. XVI p. szerint családi pótlék ezeknek az alkalmazottaknak feleségük után is jár, ha feleségükkel közös háztartásban egy fedél alatt, együtt élnek.”

“Tisztviselőknél az első három gyermek után egyenként 18.- pengő Kezelőknél, kezelőnőknél, díjnokoknál, altiszteknél és műszaki segédszemélyzetnél az 1., 2. és 3. fizetési csoportba tartozóknál 16.50 pengő. A 4. fizetési csoportba tartozóknál 15.- P a havibéreseknél pedig 13.50 P.”

A negyedik és negyediken felüli gyermekek után 33.33%-kal felemelt családi pótlék (vagyis 24.- P., 22.- P., 20.- P. illetve 18.- P) jár.

“Méltányossági okból, vagy a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatása címén gyermekek után engedélyezett családi pótlék összege” ugyan ez az emelt összeg volt.

A közös háztartásban élő feleség után engedélyezett családi pótlék összege 33.33%-kal kevesebb azaz havi 12.- P., 11.- P., 10.- P. és 9.- P. lehetett.

“Törvényes feleség után családi pótlék csak abban az esetben járt, ha a feleségnek közpénztárból eredő fizetése vagy nyugdíja nem volt. Akkor sem járt a feleségnek családi pótlék, ha személyes tevékenységéből eredő rendszeres keresete a családi pótlék havi összegét elérte”.

“Ha a gyermekeknek bármilyen forrásból származó jövedelme, illetve természetbeni javadalmazásának összege (pl. ösztöndíj, nevelőintézeti ellátás, stb.) a havi 32.- P. elérte, utána az alkalmazott családi pótlékra nem volt jogosult”. (183.o.- 185.o.)

A betegségbiztosítási járulék.

“A betegségi biztosítási járulék a kincstári alkalmazottaknál a fizetés és a családi pótlék, a postamestereknél a fenntartási költség, a postamesterek kiadóinál a napidíj egy havi összege, a hivatali kisegítőknél az előbbi összeg fele, a többi postamesteri alkalmazottnál a havi díjazás és a természetben nyújtott szolgáltatások értékének 4%-a, melynek felét az alkalmazott, felét pedig a M. Kir. Posta fizeti.” (275.o.)

Most nézzük meg mit kapott ezért a tőle levont 2%-ért és a Posta által befizetett másik 2%-ért a szegény kizsákmányolt postai alkalmazott a jóléti államnak nem nevezhető Horthy-rendszerben. Előre bocsátom, hogy ezért a nevetségesen kevés járulék befizetése ellenére, sem vizitdíjat, sem kórházi napidíjat nem kellett fizetnie.

A biztosított jogai:

“A biztosítottak betegség esetében ingyen orvosi gyógykezelésben részesülnek, a gyógyszereket és szükséges gyógyászati segédeszközt a beszerzési ár 33.33%-ának (egyharmadának), a gyógyvizeket pedig a beszerzési ár felének lefizetése ellenében kapják. Ezen kívül azok, akik betegségük ideje alatt illetményeiket nem kapják, keresőképtelenséggel járó betegség esetén, a keresőképtelenség 4 napjától számítva a keresőképtelenség további tartamára, de legfeljebb a keresőképtelenség első napjától számított 20 héten át havi illetményük 2%-t kapják naponként táppénz gyanánt.” (275.o.)

“A biztosított szülés esetében a szükséges szülési gyógykezelésben ingyen részesül és ezen kívül anyasági segély címén 1 havi illetményének 70%-át kapja. Azok a biztosítottak, akik lebetegedésük napját megelőző és követő 6-6 héten belül abból az okból nem kapnak illetményeket (postamesteri alkalmazottak járandósága, órabér, napibér), mert állapotuk miatt szolgálatot nem teljesíthetnek, ezekre a napokra, de legfeljebb 6-6 hétig, terhességi, illetőleg gyermekágyi segélyt kapnak, mely naponként az egyhavi illetményük 2%-a.” (276.o.9

Ez azt jelentette, hogy egy havi táppénz és a gyermekágyi segély a havi illetmény 50%-át tette ki.

A biztosított családtagjainak jogai:

“A biztosított igényjogosult családtagjai ingyenes orvosi gyógykezelésben részesülnek, a gyógyszereket és szükséges gyógyászati segédeszközt a beszerzési ár 33.33%-ának (egyharmadának), a gyógyvizeket pedig a beszerzési ár felének lefizetése ellenében kapják.” (276.o.)

“Az biztosított igényjogosult felesége a szükséges szülési gyógykezelésben ingyen részesül, a férj egyhavi egy havi illetményének 70%-t anyasági segély címén kapja.” (276.o.)

“Az intézmény utalványozza a posta személyzetének jóléti alapítványa megbízásából az alapítvány részéről megállapított kiegészítő anyasági segélyt is”. (276.o.)

Nem részleteztem külön, de az egészségügyi ellátásba beletartozott a fogászati gyógykezelés is amely a tartalmazta a műtéti (foghúzás) és a konzerváló gyógykezelést (fogtömés), mint  alapellátást.

Elhalálozás:

“A biztosított elhalálozása esetében a házastárs vagy más igényjogosult családtag kezéhez az elhunyt egyhavi illetményét temetési segélyként az intézmény kifizeti. Ha a biztosított temetéséről más gondoskodott, ennek a temetés valóságos költségét az 1 havi illetmény összegéig megtérítik. A biztosított igényjogosult feleségének elhalálozása esetében a biztosított temetési segély címén 1 havi illetményének felét kapja”.

A M. Kir. Posta Egészségbiztosítottja volt az aktív és a nyugdíjas tagja is. A M. Kir. Posta Betegségbiztosító Intézetének orvosait, rendelőit, kórházait a hely szűke miatt most nem áll módomban felsorolni, mert az a szaknaptárban 4 drb. 2 hasábos oldalt tesz ki. (278.o.-281.o.)

Hol a lóvé?

És mindezt csak havi 2-2%-ért. Most már csak az a kérdés, hogy hova lett a XX. század első felében összegyűlt és leálamosított vagyon, a XX. század második felében ugyanígy összegyűlt, de nem külön kezelt járulékok összege és hova lesz a XXI. századi a munkaadót terhelő 5% és a munkavállalót terhelő 6%, összesen 11% egészségbiztosítási járulék összegének a Horthy korszak 4%-t meghaladó része, ha még vizitdíjat és kórházi napidíjat is fizetni kell?

Kiss-Dobos László
http://honlap.extra.hu