Lengyelország német, majd szovjet lerohanását, az Anschlusst, Morvaország annektálását, Finnország megtámadását, a balti államok „felszabadítását” a világ helyi jellegű háborúknak, konfliktusoknak tekintette. A Szovjetunió megtámadása már egészen más kategória, egyes történészek ezt tekintik a II. világháború igazi kezdetének, Németországot pedig dogmaszerűen kirobbantójának. De ki kezd el egy világméretű konfliktust, az, aki először támad (ezzel pillanatokkal előzve meg ellenfelét), vagy az, aki több mint 15 éven át szisztematikusan készíti fel országa gazdaságát arra, hogy egész Európát szovjet tagköztársaságokként csatolja birodalmához? Ismert, hogy a történelmet a győztesek írják. De meddig etethetik még hazugságaikkal a világot, nemzedékeket?

„Maradéktalanul támadó háborúra készítettek fel bennünket. Nem mi tehetünk arról, hogy a támadást nem mi kezdtük.”
(P. G. Grigorjenko vezérőrnagy) 

1915. 08. 23: „Amennyiben a világháború következményeként nem kerülne sor világforradalomra, akkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy legalább egy országban kitörjön a forradalom. Teljesen mindegy, hogy hol. Ha ebben az országban a proletáriátus győz, akkor fel fog majd lépni a többi ország ellen, zavargások és felkelések robbannak ki a többi országban, vagy közvetlenül fegyveres erővel lendülnek támadásba.” (Szociáldemokrata c. újság)

„A Világ Egyesült Államai (de nem Európáé) az egyesülésnek és a nemzetek szabadságának az az állami formája, amelyet mi a szocializmussal kapcsolunk össze.” (Lenin Összes művei, Moszkva) 

1916. szept.: „Az egy országban győzedelmes szocializmus egyáltalán nem zárja ki, hogy nincsenek többé háborúk. Épp ellenkezőleg, feltételezi ezeket.” (Lenin művei, XXIII. Berlin) 

1917. okt.: Lenin magához ragadja a hatalmat, kiadja a Béke Diktátumát (a hatalom megtartása érdekében van rá szüksége). 

1918. jan.: Németországban megalakítják a kommunista Spartacus csoportot. Ezzel mély gyökeret ereszt a kommunizmus. 

1918. márc.: Leninék megkötik a breszt-litovszki békét (ezzel elárulják szövetségeseiket és a 2,3 millió orosz elesettet). Elismerik, a béke nem Oroszország érdekében köttetett, hanem a világforradalomnak és a kommunizmusnak Oroszországban és a többi országban történő berendezkedésének érdekében. 

1918. 05. 14: Lenin: „a proletáriátus világméretű diktatúráját és egy világméretű forradalmat minden egyéb nemzeti áldozatvállalás fölé kell helyezni.” (A békével azt érte el, hogy a több millió orosz katona hazajött, majd segítségükkel évszázados rendszert semmisítettek meg, azokat az alapokat, amelyeken az ország állt. A breszti béke szörnyűséges polgárháborúvá vált, amely sokkal véresebb és könyörtelenebb volt az I. világháborúnál. Elérte célját: az imperialista háborút polgárháborúvá, proletárforradalommá alakította. Miközben mindenki mindenkivel harcolt, a kommunisták kiépítették, majd megszilárdították hatalmukat. Néhány év alatt az egész országot maguk alá gyűrték.) 

1919. 03. 08: A pártkongresszus záróbeszédében Lenin ujjongva a világforradalom küszöbén látja magát.

1920. márc.: A megalázott, kifosztott, pocskondiázott Németországban óriási sztrájkhullám indul, ami alapjaiban rengeti meg az országot. Németország egy lőporos hordó, csak egy szikra hiányzik a robbanáshoz. A Vörös Hadsereg indulójában: „Először ide Varsót, utána ide Berlint!” A Vörös Hadsereg útjában van viszont Lengyelország, Oroszországnak nincs közös határa Németországgal. Kitört a lengyel-orosz háború. Tuhacsevszkij stratégiai hibái miatt azonban csúfos vereség a vége. A németországi forradalmat el kell halasztani 1923-ra.

1920. 08. 22: Lenin: „Maradjon csak a burzsoázia a saját szörnyűségeinél. Minél megátalkodottabb brutalitás és könyörtelenség történik részükről, annál hamarabb eljön a győztes proletárforradalom napja.” (Pravda) 

1920. 11. 10: Sztálin: „Közép-Oroszország a világforradalom tűzhelye.” 

1920. dec.: Lenin nyilatkozata világháború-témában a moszkvai városi szovjet előtt: „Egy ilyen jellegű háború elkerülhetetlen!” (…) „A háború egy részszakaszát befejeztük, most a másodikra kell felkészülnünk.” 

1921. dec.: A NEP bevezetése, ezzel a részleges kapitalizmus visszaállítása (elégedetlenség elcsitítása, a hadiipar tervezett beindítása).

1922. dec.: A Szovjetunió megalakulása. Alapító nyilatkozata kimondja: „A Szovjetunió megalakulása csak az első lépés az irányban, hogy létrejöjjön a világméretű Szocialista Szovjet Köztársaság. Alapításának időpontjában négy köztársaságból állt. Ezt a számot hosszútávon növelni kell, addig, amíg az egész világot át nem fogja.”

1923: „Ha mindenütt ellenséggel vagyunk körülvéve, akkor egy hirtelen előretörés részünkről, egy váratlan manőver, a gyorsaság fog mindent eldönteni”. (Sztálin a XII. Pártkongresszuson) 

1923. 11. 19: Ez a dátum a Politikai Bizottság kitűzött időpontja a német forradalomra. Nem valósulhatott meg, mert a németek a szociáldemokráciát választották, a kommunisták mögött nincs tömegbázis, mert a kommunista párt szétbomlott (bolsevikek, mensevikek), és mert Lenin haldoklik, ezért beindul a hatalmi harc. 

1924. jan.: Lenin meghal, a hatalmi harcból – végakarata ellenére – Sztálin kerül ki győztesen. 

1924. 07. 03: Sztálin-beszéd: „Ha valahol is elkezdődik Európában a forradalmi megrázkódtatás, az Németországból kiindulva fog megtörténni, és a forradalom németországi győzelme egyet jelent a nemzetközi forradalom győzelmének a megvalósulásával.” 

1925: A Vörös Munkás és Paraszt Hadsereg Vezérkarának stratégái feladatot kaptak. Olyan világméretű háborút kell megtervezniük, amely „a világforradalom feladatait véghezviszi” (Frunze elvtárs). Úgy kellett az előkészületeket megtervezniük, hogy az új háború sem az államot nem viszi gazdasági csődbe, sem az ellenség figyelmét nem kelti fel idő előtt. Úgy kellett felállítaniuk a haderőt, hogy első csapása a meglepetés erejére épüljön, hatása pedig megsemmisítő legyen. Az új elméleti terv vázlata:

1. A mozgósítás folyamatát két részre kell osztani, egy titkosra és egy nyíltra.

2. Az első titkos szakasz egészen a háború kezdetéig tart. Ebben a szakaszban kell átállítani az államapparátust, a katonaság kommunikációs rendszerét, valamint a közlekedésügyet a háborús feltételekre; a hadsereg számszerű erejét 5 millió főre kell emelni.

3. Álcázás céljából a mozgósítás első, titkos szakaszának két évig kell tartania, ezért kezdetekor pontosan előre meg kell határozni az első, mindent elsöprő támadás pontos dátumát is. Helyi konfliktusok kirobbantásával is el kell vonni az ellenség figyelmét, úgy, hogy az legyen a benyomása, hogy az ország hadigazdaságra történő átállításának ez a tulajdonképpeni és egyetlen oka. (Halhin-Gol (Mongólia), finn háború, Észtország, Litvánia, Lettország, Besszarábia „felszabadítása”).

4. A titkos mozgósítási szakasz egy meglepetésszerűen kivitelezett megsemmisítő csapással zárul, amely időszak egybeesik a mozgósítás második, nyílt szakaszának kezdetével, melynek folyamán néhány napon belül további 6 millió fő bevonultatása történik, mégpedig egyrészt a veszteségek pótlására, másrészt pedig új hadosztályok, hadtestek és hadseregek feltöltésére. Mindezek után a háború folyamán további 9 millió fő behívásának kell megtörténnie.

5. A mozgósítás biztosítása a második, harmadik és további stratégiai lépcsők számára nem a határnál történő passzív várakozás közben történik, hanem az első stratégiai lépcső megsemmisítő csapásokat mér az ellenségre, és nagy erővel vonul előre annak területén. 

1927. 11. 07: Sztálin: „A kapitalizmust nem lehet legyőzni anélkül, hogy ezt megelőzően ne távolítanánk el a munkásmozgalomból a szociáldemokráciát.” 

1927. 12. 03: Sztálin: „Lépéseink nagymértékben attól függnek, hogy sikerül-e nekünk a kapitalista világ elleni háborút, amely elkerülhetetlen, egészen addig az időpontig halogatni, amíg a kapitalisták egymás között hajba nem kapnak” (Ez a Molotov-Ribbentrop paktummal és Lengyelország németek általi megtámadtatásával sikerült.) 

1927: Sztálin feljutott hatalma csúcsára. Az erőltetett iparosítás indulása ötéves tervek formájában. Az első ötéves terv feladata: a fegyveripar bázisának megteremtése (mellékesen a végére 4000 tank legyártása). A második feladata: ipari bázis további kiépítése, martin-kemencék, kokszoló művek, hengerművek, döngölt utak építése, bányák, ércbányák nyitása (mellékesen 24 700 harci repülő legyártása). Harmadik ötéves terv (kifutása 1942!): háborús gyártás gigantikus mennyiségben, kiváló minőségben, az ország kincseinek eladása, évi 5 millió tonna búza eladása, kollektivizálás, éhezés, 10-16 millió áldozat. Lágerek, kényszermunka (Az I. világháborúban 2, 3 millió orosz esett el!) 

1928. 07. 13: Sztálin Leningrádban: „Először is harc minden vonalon a szociáldemokrácia ellen, beleértve a polgári pacifizmus velejáró leleplezését.”(…) „Támogatni kell őket, hagyjátok, hogy a fasiszták nyugodtan megsemmisítsék a szociáldemokráciát és a pacifistákat! Hagyjátok, hogy a fasiszták elkezdjenek egy új háborút! Hagyjátok hogy, a fasiszták Európa minden államában minden politikai pártot, parlamentet, hadsereget, szakszervezetet szétverjenek”. (…) „Éppen ez vezet majd a kapitalista országokban a belső helyzet kiéleződéséhez és a munkások forradalmi tevékenységéhez.

1929: V. K. Triandafillov kiadja a Modern hadsereg hadműveleti módszerei c. könyvét, ami Sztálin és Zsukov tankönyvévé válik. Sztálin állandóan az asztalán tartja. A háború művészetét egzakt tudományos szintre emelte, amikor egyszerű képleteivel kialakította egy többmilliós hadsereg támadási hadműveleteinek matematikai számításait. Kiszámította Európa szovjetesítésének műveletét. (Példaként 5 lengyel vajdaság közigazgatásának berendezéséhez szükséges létszámot.) 

„Hányszor megmondtam nektek, csináljatok, amit akartok, de ne maradjanak dokumentumok, ne maradjanak nyomok!” (Sztálin szavai a XVI. pártkongresszuson) 

1929. vége: Megjelenik B. M. Saposnyikov: A hadsereg agya c. könyvének harmadik, utolsó része, a Mozgósítás. Sztálin másik kedvence, ez is mindig az asztalán van. „A mozgósítás nem csupán a háború jele, hanem már maga a háború. Ha a kormány rendelkezik a mozgósítás kihirdetéséről, ez gyakorlatilag a hadüzenettel egyenlő. A mai körülmények között annak az államnak, amelyik kihirdeti a mozgósítást, előzőleg szilárd elhatározásra kell jutnia, hogy háborút akar folytatni. Az általános mozgósításon azt az állapotot értjük, amelyből már nincs visszaút a békés helyzethez való visszatéréshez. A mozgósítás háborút jelent, más értelmezése számunkra elképzelhetetlen.” 

1930. 11. 30: Trockij: „Az Európai Szovjet Egyesült Államok az egyetlen igazi megoldás arra, hogy az európai szétdaraboltságból megtaláljuk a kiutat, amely szétdaraboltság nem csak Németországot, hanem egész Európát gazdasági és kulturális összeomlással fenyegeti. A szociáldemokrata munkások és a dolgozó tömegek szemében minél inkább agresszornak minősülnek a fasiszták, mi pedig védőnek, annál jobbak lesznek az esélyeink.” (Az ellenzék bulletinje) 

1931. 01. 25: IX. Komszomol kongresszus határozata: „Komszomolisták a gépekre!” Az ország éhezik, kannibalizmus, de százával alakulnak a repülős klubok, tízezrével képzik ki a pilótákat, százezrével az ejtőernyősöket. 

1931. 02. 04: Sztálin: „Magunkra vállaltunk egy feladatot, amely siker estén megrázza az egész világot, és felszabadítja az egész munkásosztályt.” 

1931. 09. 18: Japán betör Mandzsúriába. 

1932. 03. 23: A Szovjetunió a világon elsőként elkezdte a nehézbombázó hadtest felállítását. (TB-3 bombázók, amiből kezdetben naponta hármat adtak át. Ekkor már ezer darabbal rendelkeztek.) 

1932. 04. 20: A Szovjetunió Forradalmi Tanácsa elrendeli, hogy „békeidőben az államhatár menti régióiban mobil inváziós csapatokat kell fenntartani, amelyeknek egy háború első pillanataiban villámgyorsan át kell lépniük a határt, hogy az ellenfél mozgósítását megakadályozzák, a stratégiai tartalékokat és a fontos térségeket elfoglalják”. Később „azoknak a feladatoknak a véghezvitelét, amelyek egy inváziós hadsereg előtt állnak, az Első Stratégiai Csapatnak kell átvennie (16 hadsereg, vagyis 170 hadosztály).”

1932. 07. 31: NSDAP-győzelem a Reichstag-választásokon. 

1933. 01. 30: Hitler kancellár lesz.

1933: Heinz Guderian tábornok ellátogat Harkovba, a mozdonygyárba. Ez a mozdonygyár melléktevékenységként naponta 22 db tankot gyárt. (Ekkor Németországnak egyetlen tankja sem volt!) Ezek a tankok az amerikai Christie gyártmányok másolatai voltak kiváló minőségben. Rendkívül gyors, nagy tűzerővel, de orosz útviszonyok között nem bevethetők. Sárban ledobják a láncot, mozgásképtelenné válnak. Úgy tervezték őket, hogy majd a lengyelországi döngölt földutakon hamar elérjék a német betonutakat, ott leszedik a láncokat, és gumikerekeken folytatják útjukat 100km/óra sebességgel. (Tehát abszolút támadásra tervezték őket, nem védekezésre). Az utakon villámgyorsan bejutnak a hátországba. Amikor Hitler meglepetésszerűen támadott, a 24 000 db. BT-7 tank használhatatlan volt a lengyelországi sárban.)

1934. márc-ápr.: „Általános mozgósítás keretei között nagy kockázattal jár óriási tömegeket aktivizálni. Sokkal nyugodtabban megy minden, ha a személyzetet kisebb mozgósítások útján juttatják el az egyes kötelékekhez. A mozgósításnak szakaszosan, és a nyilvánosság kizárásával kell történnie.” (Sz. N. Kraszilnyikov: a Tiszti Katonai Akadémia professzora, Háború és forradalom.) Például: felszabadítjuk Észtországot. Harckocsivezetőkre van szükség, mondjuk 5000 főre. Ebből a faluból behívunk három traktorvezetőt, abból hatot, amabból pedig négyet. Hamar összejön az a fránya ötezer. Megtörtént Észtország (Lengyelország, Lettország, Litvánia stb.) "felszabadítása". Igen ám, de a traktorvezetők nem térnek vissza, a Vörös Hadsereg állományában maradnak! A mezőgazdaság majd női traktorosokat fog alkalmazni.

1935: „Egy biztonsági hadsereg inváziós hadsereggé változik abban a pillanatban, amikor döntés születik arról, hogy aktív harci cselekményekbe kezdjen.” (V. A. Melikov: A stratégiai kibontakoztatás, Moszkva)

1935. 01. 13: A Saar-vidék népszavazással a Birodalomhoz kerül.

1935. 02. 22: Büszke újságcikkcím:„138 416 fő kiképzett vitorlázórepülő van!” (Őrségben c. újság). Sztálin és a Kommunista Párt megelégedését fejezte ki, de hozzátették: „Nem lenne-e helyénvaló a vitorlázórepülők tömeges kiképzését elkezdeni?”

1935. 09. 02: A kormány elhatározta, hogy a polgári légiflotta személyzetét és műszaki állományát ugyanolyan kritériumok alapján kell kiválasztani és felvenni a tanfolyamokra, mint amilyen kritériumok a légi haderő kiképzőhelyein érvényesek. (Tehát azonnal bevethetők hadicselekményekbe is.)

1935. 10. 02: Olaszország megtámadja Abesszíniát.

1935: A Szovjetunióban az összes hajógyárat hadihajógyártásra állítják át.

1936. jan.: A Szovjetunió felállította az első nehézbombázó hadsereget. (Márciusban a másodikat, májusban a harmadikat.) Sehol a világon nem volt légi hadsereg, sőt még stratégiai légi hadtest sem.

1936. 03. 31: A Szovjet Kommunista Ifjúsági Szövetség határozata: „a vitorlázórepülés tömegsportjáról”.

1936. 04. 16: „A vitorlázórepülés valóban tömegsporttá vált”. (Őrségben)

1936: Trockij: „Sztálin nélkül nem lett volna Hitler, és nem lett volna Gestapo.”

1936. közepe: Sztálin Moszkva melletti dácsájába hívja a vezető repülő tervező irodák vezető mérnökeit, és kiadja a parancsot a világ legjobb vadászbombázójának megtervezésére, a neve „Ivanov” legyen. (Sztálin álneve a legfontosabb táviratokon.) Az irányszám: 100 000-150 000 db. Egyelőre…

1936. 10. 25: Berlin-Róma tengely.

1936. 11. 25: Német-japán antikomintern paktum.

1936. 12. 09: „Felhívás 150 000 pilóta kiképzésére.” (Komszomolszkaja Pravda). Tehát a 100 000-150 000 Szu-2-höz már lesznek pilóták is.

1937: „Miközben a tömeg csatába indul, az ország mélyében feltűnik a második stratégiai lépcső, a mozgósítás által aktivált csapataival, mögötte a harmadik stratégiai lépcső stb. A végeredményt tekintve a permanens mozgósítás következtében az a fél szenved vereséget, amelynek a képességeit meghaladja a mozgósítás nyomása, és ott áll tartalékok nélkül egy kimerült gazdasággal.” (G. Sz. Isszerszon: Az operatív hadvezetés fejlődése, Moszkva)

1938. 03. 12: Anschluss.

Miklós Tamás

(Folytatjuk)

Felhasznált források:

- Victor Szuvorov: A jégtörő

- Victor Szovorov: Az M. Nap.

Kapcsolódó: Hitler háborúja? - Amit Guido Knopp elhallgat (I-II. rész)