Adjon az Isten!

Leánygyermekemmel megálltunk a közeli újságosnál jégkrémet venni, lévén nyár van. Mikor szállnánk vissza a kocsiba (elébb nyilván a 6 éves gyermeket ültetem be), odajön egy 3 fős cigány társaságból egy kb. 22-24 éves egyed, a többi vagy 3-4 méterre várakozik, hogy:

- Bátyó, adjál már egy 50-est, telefonálni akarok, mert van nálam egy akksi, el akarom adni. (Közben a gyermek elhelyezkedik az ülésében, ajtót rácsukom.)
Mondom neki, nem adok. Erre:
- Akkor egy százast, adok vissza egy 50-est!
- Ha van egy 50-esed, akkor miért tőlem kéregetsz?
- Bátyó, nem akarsz venni egy akksit, teljesen jó, meg minden?
Ezalatt hátrasétáltam a csomagtartóhoz, s mondom a morénak, közben mutatom a "tárgyat":
- Nekem viszont van egy teljesen jó bozótvágó késem, ebből vissza sem kell adnod!

Ekkor már nem is tűnt számukra olyan vonzónak a kereskedelmi pálya, hirtelen megfordultak s távoztak...

(Olvasónktól)

Kapcsolódó: Egy mítosz születése nyomában: a "roma holokauszt"