Istenem!

Mostanában gyakran és sokan kérdik tőlem, mi a véleményem a meghirdetett és sokat vitatott világvégéről. Engedj betekintést nyerni általad, hogy milyen világban élünk! A jelen életünket mi öleli körül, mi az, amit napi rendszerességgel látunk, hallunk, tapasztalunk, érzünk és átélünk. Minden áldott nap szembesülünk azzal, hogy egyre nehezebbé válnak a hétköznapok, de az ünnepek is, gondok tömkelege nehezedik ránk teherként és lassan mindent átitat a tisztátalanság.

Olyan világban élünk, amelyben az igazi értékek értéktelenné válnak, és a rendetlenség, a hazugság és a becstelenség hódít teret. Sok, nagyon sok csapás érte hazánkat, és továbbra sem azon vagyunk, hogy mentsük, tisztítsuk és emeljük fel hazánk és nemzetünk lelkét, hanem most is, amikor a legnagyobb szükség volna a tiszta erőre, azt tapasztalom, hogy a csalás, lopás, elkótyavetyélés és a pénz, a hatalom érdeke kerül egyre feljebb.

Uram, Te látod igazán, hogy nemzetünk némán tűri, hogy ficsúrok önkényeskedjenek pofátlanul, törvényeket azok hozzanak, kiket elítélni kellene, alattomos politikusok vezetik az országot igazi hazafiak helyett. De azt is látod, hogy saját nemzetét árulja el a magyar, hogy megtévesztik a jóhiszemű embert és kiveszik lábai alól a talajt, a szent magyar földet, a tolvaj kisétál az igazságszolgáltatás kapuján felemelt fővel, hogy holnap még többet lophasson, a bíró cinkostársa és védője a bűnösnek, és hogy a politikának nevezett pokoli tákolmány a sötétségbe rántja az igazságot.

Pedig Te tudod, Istenem a legjobban, hogy egyetlen igazság van, és hogy a jót a rossztól csak egyféleképp lehet elválasztani. Mert a jó az mindig jó és tiszta, a rossz pedig mindig bűnös és vétkes, ebben nincs mese.

Ha mindezeket figyelembe veszem, akkor csak azt tudom mondani minden porcikámmal, hogy igen, ennek legyen vége és jöjjön a világvége, és minél hamarabb, annál jobb, mert ezt tovább elviselni nem szabad és nem lehet. Akkor azt mondom, hallgattassék meg minden olyan fohász, amely ennek a velejéig romlott világnak a végét kívánja.

De igaz hittel hiszem az isteni egy örök igazságot és abban bízom, hogy a vég egy olyan kezdetet kell jelentsen, hogy minden, mi tisztátalan elmúljék és helyette tiszta új kell szülessék. Uram, Te általad olyan áldásos világvégét áhítok, amelyben a különb embert becsülik meg, az alantasat pedig megvetik, elítélik, amelyben a szorgalmas tisztességes munkával halad előre, amelyben a csaló megkapja méltó büntetését, a hazugot örök némaságra ítélik, a rablót, a tolvajt soha nem engedik többé lopni, ahol a mai összes politikus elnyeri méltó büntetését, és koldusbotra jut, majd könyörögni fog nemzetének megbocsátásért mindazért mit ellene vétett. Mindazáltal, Istenem, fohászkodom, hogy csak az igazi tiszta hazafi legyen az, ki felemeli népét és ő pedig soha ne akarjon politikus lenni kis országunkban, hanem örökre isteni tiszta hit által vezérelt hazafi legyen.

Mert a Te hited által vezérelt csendes, tiszta világban nincs helye az irigységnek, a gonoszságnak, a becsület és tisztesség nem ott jár, ahol a madár sem, az erkölcs és szeretet vezérel minden igaz magyar embert és a Hold, a Nap meg a csillagok vezérelnek bennünket a Te egy örök igazságod felé.

Én ezt kívánom, Istenem!

Kovács Sándor,

2012. álom havának hetedik napján