A VMK története: a Városi Művelődési Központ és Könyvtár (VMK) tevékenysége a 60 ezer lakosú Veszprém és környéke közművelődésében, kulturális programokkal történő ellátásában kiemelkedő fontosságú. A VMK 1993. január 1. óta működik városi intézményként, mint az egykori Megyei Művelődési Központ egyik jogutód intézménye. A több mint harminc esztendős központi épületen kívül hat fiókintézményt működtet, ezek: a Március 15. úti Klubkönyvtár, a Dózsavárosi Klubkönyvtár, a Jutas Lakótelepi Klubkönyvtár, a Cholnoky Klubkönyvtár, a Gyulafirátóti Művelődési Ház és Kádártai Faluház. Így a megyeszékhely egész területét átfogja, és a központi épülettől távolabb fekvő városrészek, valamint a városkörnyéki agglomeráció művelődésében, kulturális ellátásában is meghatározó szereppel bír.

Pontosabban bírt, egészen az elmúlt hónapokig, mert a Fidesz-KDNP-s városvezetés úgy döntött, hogy bezárja, és eladja a házi szektájának.

Nemrégiben járt itt, Veszprémben a Hit Gyülekezetének delegációja, és tárgyaltak a VMK megvételéről. Természetesen nem verték nagy dobra, nehogy bárkinek a fülébe jusson, és elkezdje firtatni az ügyet. Talán azért, mert furcsa körülmények között történt néhány intézményátadás a Hit Gyülekezetének az elmúlt időszakban. A városban nyílt titok, hogy a városi főépítész is tagja ennek a cionista szektának.

Sajnos az Agora Pólus programban a VMK nem nyert pályázati támogatást, az önkormányzat több mint tíz éve nem tudott forrást nyerni a rekonstrukciójához, ezért lemondott arról az ötletről, hogy a VMK-t bármilyen konstrukcióban felújítsa. Egyértelmű, hogy a jelenlegi VMK-t nem tudja és nem is akarja megtartani a város, mivel az épület és a hozzá kapcsolódó társintézmények működtetése hatalmas forrásba kerül. Ezen felül 2013 után a veszprémi „kulturális piacra” belép az 500 fős színházteremmel, modern épülettel, kiváló belső terekkel rendelkező, komoly bevételeket produkálni képes Hangvilla. A város folyamatosan fog igénybe venni a 2013-2018 közötti időszakban szolgáltatást a Hangvillában, ráadásul résztulajdonos is lesz az önkormányzat, azaz a Hangvilla bevételeiből részesülni fog 2013 és 2018 között is.

A Hangvilla felépítése és üzemeltetése során egyébként biztosan ki kell fizetnie a városnak 2013-ban 100 millió forintot, 2018-ban 302 millió forintot, és kilenc évig évente 120-150 millió forint közötti összeget, vagyis kb 1.5 milliárd forintot. Valami oknál fogva a városvezetés nem tud annyi pénzt előteremteni, amennyi a VMK felújításához szükséges, de a haverok által épített új épületre nem sajnálja a pénzt.

Hát itt tartunk jelen pillanatban Veszprémben. Eladni mindent, megtölteni a haverok zsebét, szórni a közpénzt. Aki dolgozik, az pedig haljon éhen, de előtte fizessen be minél több adót az államkasszába...

(Olvasónktól)

Kapcsolódó: Hitgyülis beismerés: minden párttal tartják a "szakmai" kapcsolatot - a Jobbik kivételével