Tisztelt Szerkesztőség!

A történetem nagy vonalakban a következő:

Elváltam, a gyermekeim (1 fiú, 1 lány) anyukánál lettek elhelyezve, aki újra férjhez ment. Az új férj mind velem, mind a fiammal ellenségesen viselkedett. A gyerekekkel erőszakosan akarta elfogadtatni magát, anyuka ehhez asszisztált. Eddig szokványos a történet.

Ami aktualitást adhat neki az, ami a domonyvölgyi gyilkosság és az azzal összefüggésbe hozható gödöllői rendőri vezetők leváltásának párhuzama. Nem csak Gödöllőn nem foglalkoznak a lakossági bejelentésekkel, hanem máshol sem. És azt is gyanítom, nem Pest megyei elszigetelt esetről van szó.

A Dunakeszi Rendőrkapitányságon és a Fóti Gyámügyi Hivatalban több éve folyamatosan jelzem a gyermekeimmel, valamint bántalmazójukkal kapcsolatos eseteket. Annyi elutasítást kaptam, ahány jelzést adtam.

Egy-két kirívó példa:

- A Dunakeszi Rendőrkapitányság szerint a Btk. 233.§ (1) a) bekezdése nem bűncselekmény, annak ellenére, hogy a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. (Pecséttel, aláírással.) Ezt az ügyet egészen az ombudsmani hivatalig vittem, pontosan dokumentálva minden lépést. Volt olyan ügyészség, ahol az ügyeletes ügyész írta meg a feljelentést, átvette saját magától, majd ugyanaz az ügyészség el is utasított. A végén kínomban már csak nevetni tudtam.

- A fóti gyámügyi előadó (azóta már nyugdíjazták) nyíltan kijelentette - még mielőtt elmondhattam volna, miért kerestem fel -, hogy én hazudok, mert ő már beszélt az anyukával.

- A legutóbbi feljelentésemet - melyet azért tettem, mert a fiamat, aki 12 éves, háromszor a földhöz verte, lefogta és fizikai sérüléseket okozott neki az új "apuka" - azzal az indoklással utasította el A Dunakeszi Rendőrkapitányság, hogy a cselekmény nevelési célzattal történt, ezért nem bűncselekmény. (Pecséttel, aláírással.) Ez már a Dunakeszi Bíróság ingerküszöbét is megérintette, visszaküldték a rendőrségre az aktákat.

Az utolsó feljelentésemet 2012.05.28-án tettem, azóta az ügy a harmadik előadónál van. Tájékoztatásul azt az információt kaptam, hogy a nyomozást decemberig meghosszabbították. Szakértőket, iratokat kell még kirendelni-berendelni, ami - úgy vélem - a mai napig még meg sem történt. Nekem pedig olyan érzésem van, ezt is el akarják kenni, mint a többi ügyet.

Nem szeretném megvárni azt, hogy a gyermekemet egy olyan támadás érje, ami végzetes is lehet. Nem egy példa van rá, miként bánik az új férj a "régi" gyerekkel. A hatóságok nem segítenek, de ha magam szolgáltatok igazságot, azért engem vonnak felelősségre.

Bízom benne, hogy van hírértéke az esetnek, annál is inkább, mert Dunakeszin is új kapitány van, mégsem történt változás az ügymenetben. A nyilvánosság talán rávilágíthat a hiányosságokra. Szeretném, ha a rendőrség nem csak akkor mozdulna meg, ha vér folyik.

Tisztelettel,
Juhász László