Mióta az emberek társadalomban élnek, csoportokba, szervezetekbe, államokba tömörülnek, mindig kerestek maguknak olyan lehetőséget, melyek kifejezik együvé tartozásukat, mely megkülönbözteti őket másoktól. Ez az őskorban tetoválásokkal kezdődött, majd az ókortól a különböző pajzsok, harci jelvények, címerek után a zászlókban csúcsosodott ki. Minden ország, megye, város, a nemesi családok, mind megtervezték a maguk címerét, zászlóját.

A hadviselés idején zászlók alá „bandériumokba” gyülekeztek az egy csapatba tartozó katonák és napjainkban is zászlóra esküdnek fel azok, akik megfogadják, hogy jóban, rosszban kitartanak egymás mellett.

Mint a középkortól kezdődően, napjainkban is egy-egy zászlóanyát választanak azok, akik egy zászló alatt gyülekeznek. Ez rendszerint egy-egy adott közösség kiemelkedő nőalakja, régen a várúr felesége, a megye vagy a város kiemelkedő nőalakja, vagy kiemelkedő alakjának felesége volt. Őt kérték fel, hogy képletesen legyen anyja a zászló alatt gyülekezőknek. Az anya, akinek nevével indulnak a küzdelembe, mint a középkori lovagok és a zászlóanya úgy őrködik felettük, mint az édesanya a gyermekei felett.

Amikor öt éve megalakult a Magyar Gárda, az 56 nemzeti érzésű magyar Wittner Máriát kérte fel zászlóanyának. Úgy gondolták, hogy akkor, a Gyurcsány vezette posztkommunista kormány ellen küzdő legkövetkezetesebb csapatnak, méltó zászlóanyja lesz az a forradalmárnő, akit 1956 után majdnem kivégeztek.

Kicsit furcsállották az emberek és a gárdisták is, hogy amikor a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány üldözni kezdte a gárdát, a Parlamentben ülő zászlóanya miért nem emelt szót a méltatlan eljárás ellen, de a kétkedő hangok elültek, amikor Wittner Mária kijelentette, hogy a jövőben nem kíván képviselő lenni a Parlamentben. Minden jóérzésű ember arra gondolt, hogy ezután Mária a Jobbikot és a gárdát fogja nevével és jelenlétével támogatni.

Nem ez történt.

2010-ben, a választási küzdelem hajrájában Wittner Mária bejelentette, hogy mégis jelölteti magát képviselőnek, de nem a Jobbik, hanem a Fidesz színeiben. Ez sok emberben megdöbbenést keltett.

A Fidesz 2/3-os többséggel megnyerte a választást és ahelyett, hogy kezet nyújtott volna a rendszerváltásért küzdő legkövetkezetesebb pártnak, a Jobbiknak, azt ellenzéki szerepre kényszerítette és ahelyett, hogy eltörölte volna a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok által hozott gárda ellenes szégyenletes törvényt, mely "egyenruhás bűnözőknek" nevezte a gárdistákat, folytatta, sőt fokozta a Magyar Gárda üldözését. És a Fidesz padsoraiban ülő zászlóanya lapít és hallgat. Nem állt föl és küzd oroszlánként bajbajutott fiaiért. Sorozatosan leszavazza a Jobbik javaslatait a kommunista bűnösök felelősségre vonásáról. Másodszor szavazza le a Kiskunmajsán, Pongrátz Gergely által létrehozott '56-os múzeum támogatását.

Milyen zászlóanya az, aki nem küzd üldözött fiai mellett, azok védelméért?
Milyen forradalmár az, aki nem támogatja az egyetlen '56-os múzeum megsegítését?

Költői kérdések, amire a választ mindenkinek magának kell megadni!

Szalay Róbert
történelemtanár

Kapcsolódó: Wittner Mária is elutasította a kiskunmajsai '56-os múzeum támogatását