A "Globális felmelegedés-csalás" további érveinek értékelése

A klímavédelem a baloldal egyik új identitásának alapja a kommunizmus bukása óta. Van alapja, de ezen okból nem kell elítélni az antropogén klímaváltozás-elméletet.

Az előző részben bemutatott film nagyon lényeges egybeesést látott meg a zöld gondolatok előretörése és a kommunizmus bukásának időpontjaival kapcsolatban. Ugyanis a '90-es évek elején a kommunizmus bűneinek felszínre kerülésével és a kommunista gazdaság látványos csődjével a baloldal Nyugat-Európában is identitás- és morális válságba került, nem véletlen, hogy a '90-es évek folyamán magukat jobboldalinak mondó pártok határozták meg Nyugat-Európa politikáját.

Ez nem jelenti azt, hogy a zöld pártok rosszat képviselnének, vagy hogy kizárólag a baloldal céljaiból jöttek végre (sok elképesztően naiv baloldalit ismerek), de az egybeesés látványos, így nem zárható ki, hogy a jövőben a baloldali összefogások alapja a zöld gondolat lesz, ugyanis lehetőséget kínál a kapitalizmussal való szembehelyezkedésre.

A berlini fal leomlása után nyilvánvalóvá vált a kommunizmus csődje, ami Nyugat-Európában a baloldalnak egy akkora jobbhorog volt, amit azóta se hevert ki, így sürgősen más ideológiai alapok után kellett néznie (lásd például a fasisztakártyát)

Riogatással és klímaváltozással bármit el lehet adni, és mivel a modellek előrejelzéseire senki nem fog emlékezni, ezért inkább az extrémizmusban érdekeltek a kutatók. Igaz, de nem jelenti azt, hogy maga a tudomány rossz.

Viszont ha valamiből politikát lehet csinálni, és támogatásokat lehet rá hivatkozva lehívni, akkor törvényszerű, hogy élősködők egész hada fog megjelenni (lásd választások).

Al Gore 2009-ben azt mondta, hogy már 2014-ben jégmentes lehet az Északi-sark nyáron. Ehhez képest se 2010-ben, se 2011-ben nem volt olyan alacsony a jég kiterjedése, mint 2007-ben. Idén ugyan egyes vélekedések szerint újabb minimummal nézünk szembe, de még mindig közel sem vagyunk a teljes jégmentességhez

Ha extrém jelentéseket teszünk közzé, akkor el lehet érni, hogy nagyobb támogatást kapjunk, és ki lehet törni a média hangzavarából. Így Al Gore-ék eléggé érdekeltek lehetnek abban, hogy mindenféle irreális predikciókat tegyenek közzé, ugyanis pár év múlva már senki sem emlékszik ezekre.

Emberi tevékenység által fokozott természeti katasztrófák beállítása klímaváltozásként

Érdekesebb a híradó, ha azt mondom egy áradás után, hogy a kutatók szerint a klímaváltozás okozta.

A '30-as évek nagy észak-amerikai porviharait a préri mezőgazdasági túlhasználata okozta, amelynek hatásra a régió elsivatagosodott. Ha ma történne ilyen, akkor rögtön megjelenne néhány kamera, és beleórdítanák, hogy klímaváltozás. Így alakul ki a tömegpszihózis...

A dolog háttere amúgy az volt, hogy az 1870-es években csapadékosabbra fordult a klíma (hol voltak akkor még az autók?), amely után a prérit elkezdték betelepíteni, majd a '20-as években ismét száraz lett az éghajlat, így a mezőgazdaságilag kihasznált terület elsivatagosodott. Ezek amúgy meglepően gyors klímaváltozások voltak.

Ugyanez a jelenség megismétlődött a '60-as években a Szovjetunióban, amikor a prérit túlzottan kihasználták, és a mi alföldünk is a gépesített mezőgazdaság elterjedése óta hasonlít egyre inkább Észak-Afrikára.

Az afrikai szerencsétlenek tökéletesek a klímaváltozás következményeinek mutogatására, de nekem van egy másik tippem: 60 éve Afrika lakossága a jelenleginek kevesebb mint negyede volt, és akkor még nem volt annyira téma az afrikai éhezés. Most megjelenik egy kamera, és beleordítják hogy klímaváltozás...

A klímatudományt a gazdag országok használják gazdasági érdekeik érvényesítésére

Erős alapokkal rendelkezik, de megtárgyalásra majd később kerül sor.

Összegzés

Most a két oldal legerősebb érveit foglalom össze, majd a mérleget vonok az egészből.

Antropogén klímaváltozás-elmélet

- Az üvegházhatás egyszerű fizika, és hatása mérhető.

- A fő szkeptikus érvek nem zárják ki az antropogén klímaváltozás lehetőségét még akkor sem, ha igazak (sem a korábbi klímaváltozások, sem a Föld pályaelemeinek korábbi változásai által kiváltott jégkorszakok nem jelentik azt, hogy a mostani klímaváltozást mi nem tudjuk okozni, ezektől csak úgy tűnhet, hogy a szkeptikusoknak van egyértelműen igazuk, holott ezek nem zárják ki az emberi klímaváltozást).

- Egyrészt a nap sugárzásának periódikus változása sem vethető össze a természetes klímaváltozási ciklusokkal, másrészt a változás mértéke sem vethető össze a hosszú idő alatt mért abszolút változásokkal.

- A szkeptikus érvek között találhatók nyílvánvaló hazugságok (mint hogy a vulkánok több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint az emberiség)

- A szkeptikusok csak belekötnek a modellek és mérési eredmények egyes részeibe, de nincs saját egységes elméletük.

Klímaszkeptikusok

- Régebben is voltak klímaváltozások, ráadásul többről is komoly feljegyzések vannak (kis jégkorszak, népvándorlás kori, római klímaoptimum).

- A médiacirkusz részeként olyan katasztrófákat is a klímaváltozás részeként mutatnak be, amiknek közük nincs hozzá, például az erdőirtások miatt lettek sok helyen az áradások súlyosabbak, a sivatagosodás pedig szintén nem új jelenség.

- Az alábbi videóban Richard Müller professzor bebizonyítja, hogy a hurrikánok növekedésének üteme valójában negatív, mível a növekedés csak egy statisztikai anomália, amit az okoz, hogy a műholdas megfigyelések révén olyan hurrikánokat is érzékelünk, amik korábban nem érték el a partvidéket.

- A tengerszint már 150 éve a jelenlegi ütemben emelkedik, a gleccserek szintén hasonló ideje egyértelműen visszahúzódnak.

Ez az animáció Pápua Új-Guinea gleccsereinek visszahúzódását mutatja. Már a 19. században nagy mértékű volt a visszahúzódás, még érdekesebb, hogy akkoriban is nagy mértékű visszahúzódás volt, amikor hivatalosan csökkent a bolygó átlaghőmérséklete (1942-72 között).

- A klímakutatók tesznek túlzott jelentéseket, és érdekeltek is benne, mivel mire beigazolódnak, addigra mindenki elfelejti.

A zöld gondolatot a baloldal kapta fel, és figyelemreméltó az összefüggés a zöld gondolat terjedése és a kommunizmus bukása között.

Mérleg

A két fél fő érveinek egyidejű létezése nem zárja ki egymást, csak mindkét fél az egyes kérdésekben magának akarja tudni az igazat, akkor is, ha ehhez hazudnia kell, vagy a statisztikákat manipulálni. Gyakorlatilag sem az emberi klímaváltozás, sem a természetes klímaváltozások és a köréjük szőtt médiacirkusz nem zárható ki egyértelműen.

Akkor hogyan viszonyulnak az egyes országok az üvegházgáz-kérdéshez? Avagy mik egyes országok energiapolitikai érdekei?

Az előző cikk hozzászólásai között volt egy nagyon jó kérdés, miszerint ezek alapján a nyugat-európai országok fölöslegesen költenek eurómiliárdokat a környezet védelmére egy ennyire bizonytalan kérdésben. Ahhoz, hogy a főbb ipari hatalmak hozzáállását a kérdéshez meértsük, leginkább az alábbi térképre kell tekintetnünk.

A világ széntérképe: a szén a legolcsóbb áramtermelő forrás a vízenergia mellett. Európa már nem tudja a szénkészleteire alapozva évtizedekig biztosítani energiaellátását, ha szénerőművekkel akarná ellátni magát, akkor egyre nagyobb importra szorulna, amivel az ausztrál és dél-afrikai költségvetésnek okozna egyre nagyobb többletet. A gáz pedig leginkább az oroszoknál és a Közel-Keleten van. Így a nyugat-európai országok számára a nem fosszilis források támogatása akkor is megérheti, ha drágább lesz vele az áram, ugyanis a jövedelem visszakerülhet a saját iparukba, míg az importszénnel másokat tartanak el

Ezzel szemben Kína, az USA és több egyéb állam évtizedekig bőségesen el tudja látni magát szénnel, így nagy érdeklődés nem mutatkozik a klímavédelem iránt, amivel a drágább áramot el lehet adni.

Ráadásul a saját ipari érdekeiket tekintve nekik úgy esik le a klímavédelem, hogy az európiaiak alá akarnak velük íratni olyan szerződéseket, amik alapján utána jöhetnének hozzájuk szél- és naperőműveket telepíteni, hogy kiszorítsák a saját iparukat a saját árampiacukról. Így ha Kínát az üvegházgáz-kibocsátás korlátozására akarják kényszeríteni, akkor Pekingben emelkedik a középső ujj, és megmondják, hogy nem hisznek a klímaváltozásban.

Német tengeri szélfarm: lehet, hogy drágább, de a teljes jövedelem a hazai iparhoz kerül, míg egy szénerőmű estében a költség nagy része a tüzelőanyag, így Európa importszénre épített szénerőművek esetén az áramszámla jelentős részét kiutalhatná egyenesen Dél-Afrikába és Ausztráliába

Francia tulajdonú uránbánya Nigerben - Franciaország az atomenergiát majdnem teljes mértékben a saját hasznára tudja fordítani, így kiállása az atomenergia mellett egyáltalán nem véletlen

Amerikai szénbánya - az USA-ban ezrével vannak hegynyi méretű széntelepek, így gyakorlatilag nincs komoly kényszer, hogy egyéb energiaforrások után nézzenek

(Olvasónktól)