Barátok közt
A szovjet "hősi emlékművek" tisztelete mellett foglalt állást Tom Lantos szerdán Moszkvában. A 79 éves radikálisan cionista Lantos már többször elmondta az orosz fővárosban, hogy ő az egyetlen az amerikai kongresszusban, aki a szovjet csapatoknak köszönheti az életét: ezek mentették meg 1945-ben Budapesten a hitleristáktól. Lantos immár sokadszorra rúgott a magyarságba.
„Rendkívül fontos tisztelni a Vörös Hadsereg felszabadító harcosainak emlékét azokban az országokban, amelyeket megszabadítottak Hitler igájától” - felelte az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke egy olyan kérdésre, amely a tallinni bronzharcosnak a belvárosból való tervezett kiköltöztetése körül dúló, és az észt-orosz kapcsolatokat mélypontra süllyesztő vitára vonatkozott.
Lantos nyilván Budapesten is örömmel látja az országot kirabló, feldúló, sokszázezer magyar nőn erőszakot tevő, 800 ezer magyart munkatáborba hurcoló ázsiai hordák emlékművét. Elvégre érdeklik is őt a gójok, ha a zsidók megmenekültek!
A budapesti szocionista hatalommal kifejezetten baráti viszonyt ápoló Lantos egyébként nem először ront rá az elődeit befogadó gazdanépre. 1983-ban egy kongresszusi delegáció tagjaként Romániában járt, és tárgyalt Caeusescuval. Az USA akkori bukaresti nagykövete, David Funderburk később írt könyvében így idézi fel a találkozót:
"Lantos hangsúlyozta Ceausescunak a nemzetközi területen mutatott nagy bölcsességét és vezetőképességét, főként a leszerelést és a békét illetően. Dicsérte Románia úgynevezett független külpolitikáját. Lantos volt az összes Romániába látogató küldöttségtagok közül gyakorlatilag az egyetlen, aki kifejezte reményét, hogy Románia több évre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény elvét, és hogy az évente esedékes felülvizsgálat terhe alól mentesíteni fogják. Lantos hangsúlyozta, hogy a magyarokkal nem bánnak rosszabbul a románoknál, és hogy a magyarok kulturális népirtást emlegető panasza alaptalan. Lantosék csodálkozásukat fejezték ki, hogy magyar származásukkal kapcsolatban semmiféle rosszallást sem hallottak. Mindehhez Lantos még hozzátette: ha 1984-ben demokrata párti elnököt választanak, rábírja majd arra, hogy a következő évben látogassa meg Romániát. A találkozók idején Lantos soha egyetlen szót nem szólt az emberi jogokról. Holott ezek a találkozók jelentették azt az alkalmat, amikor segíteni tudta volna azon ezreket, akiket bebörtönöztek, üldöztek, és nem engedtek kivándorolni."
(MN nyomán Bekes)