A bírák a bírósági eljárás során "hozott anyagból" dolgoznak, bizonyítékokat tárnak elő, tanúkat hallgatnak meg - mondta a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
A bírák is tévedhetnek – mondta Lomnici Zoltán kedden Pécsett újságíróknak. Általánosságban elmondható, hogy minden bíró alapos munkára törekszik, esetenként mégis előfordulhatnak hibák – válaszolta a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke arra a kérdésre, miként értékeli, hogy ha a veszprémi postásgyilkosság gyanúsítottja és társa kapcsolatba hozható a móri üggyel, lehetséges, hogy Kaiser Edét és Hajdú Lászlót e vádpontban ártatlanul vonták felelősségre.
Lomnici Zoltán hangsúlyozta: a bírák a bírósági eljárás során "hozott anyagból" dolgoznak, bizonyítékokat tárnak elő, tanúkat hallgatnak meg.
Hozzátette: éppen ezért fontos, hogy a közvélemény megértse, előfordulnak bonyolultabb ügyek, amelyek iratai gyakran ezer oldalt tesznek ki, és nehéz bizonyítani egy évekkel ezelőtti történést úgy, hogy a tanúk sokszor ellentmondó vallomásokat tesznek.
Bár a társadalom részéről van egyfajta elvárás, hogy a perek ne húzódjanak el, lényeges szempont, hogy a bírónak a lelkiismerete alapján kell döntenie – hangsúlyozta ugyanakkor a főbíró. Mint rámutatott, amíg a bíró egy büntetőügyben nincs meggyőződve arról, hogy a vádlott a bűncselekményt elkövette, addig nem szabad ítéletet hoznia. Ez mindig a bíró egyéni felelőssége.
A bíró nem utasítható és nincsenek is olyan belső utasítások, melyek az adott ügyek befejezésére kényszerítenék – fűzte hozzá.
Kuruc-javaslat: mivel bizonyíthatóan ítéltek már el embereket ártatlanul, tönkretéve ezzel emberi életeket, családokat, ezért nem fogadjuk el a "A bírák is tévedhetnek" érvet. Javaslatunk a következő: amennyiben utólagosan is bizonyítható, hogy adott bíró nem minden kétséget kizáró bizonyíték vagy bizonyítékok alapján ítélt el valakit, úgy a felelőtlen döntést hozó bírót állásából bocsássák el, és indítsanak ellene büntetőeljárást, amely - az általa hozott ítélettel arányosan - akár börtönbüntetéssel is sújtható legyen. Ezzel kiküszöbölhető lenne az a felelőtlen hozzáállás, amellyel eddig mindenféle retorzió nélkül tehettek tönkre nem megalapozott ítéletekkel emberi életeket, gondolván, egy esetleges utólagos felmentés után egy évekig tartó személyiségi jogi per után is csupán az állam fizeti az elhanyagolható mértékű anyagi kártérítést.