Az olvadó jég benyomta a Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben épült hajó elkorrodálódott oldallemezét és a kajütablakokon beömlött a víz, majd az emelkedő folyó fokozatosan ellepte volna a majd’ százéves hajótestet.
A Ganz Danubius Hajógyár újpesti üzemében 1917-ben építették meg a lapátkerekes gőzhajót, amelyet 1919-től SAS, majd 1930 és 1944 között Szent Imre, később Felszabadulás, végül Szőke Tisza néven jegyeztek. 1958-ban átépítették, ettől kezdve üdülőhajóként, majd 1973-tól állóhajóként, diszkóként is működött és a szegedi városkép elválaszthatatlan részévé vált. Utoljára ötven éve újították fel.
Felújítására a Technológia Tudásalapú Vállalkozásfejlesztési Nonprofit Kft. 2010-ben 556 millió forint támogatást nyert, a cég azonban nem tudta előteremteni az önrészt, ezért kihátrált a pályázatból.
A hajótest mára menthetetlenné vált szakértői vélemények szerint, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műtárgyfelügyeleti Irodája lehetségesnek tartja, hogy a gőzös bizonyos részei műtárgyi védelmet kaphatnak. Az iroda tájékoztatása szerint a vizsgálat megkezdődött és néhány hónap múlva megszülethet a döntés arról, melyek a szegedi gőzhajó azon elemei, melyeket meg lehet menteni.
A Szőke Tisza a közelmúltban süllyedt meg a tápéi téli kikötőben, miután az olvadó jég benyomta a gőzhajó elkorrodálódott oldallemezét és a hajó kajütablakain beömlött a víz. Rossz állapota miatt korábban nem kapott engedélyt arra, hogy a folyóparton horgonyozzon, így 2000 óta áll a téli kikötőben.
(MTI)