Emlékműállítással egybekötött megemlékezést tartott a Jobbik a kommunizmus áldozatairól Budapesten.

A József körút és a Krúdy Gyula utca sarkán felállított emlékmű felszentelésén mintegy ötszázan vettek részt. A megjelentek csendben, gyertyák és mécsesek meggyújtásával, illetve néhány szál virággal rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.




A megemlékezésen felszólalt Szilágyi György, a Jobbik budapesti elnöke, Murányi Levente, a párt alelnöke, az 1956-os szabadságharc hőse és Vona Gábor, a Jobbik elnöke.

Pongrátz Gergely megbízásából

Szilágyi György, a Jobbik budapesti elnöke felszólalásában elmondta: a kommunizmus áldozataira mentek emlékezni és felavatni az első hivatalos, a Jobbik által állított emlékművet. Pongrátz Gergely személyesen bízta meg őket azzal, hogy vigyék tovább '56 szellemiségét – tette hozzá.




A kommunizmus a XX. század történelmének legsötétebb és legembertelenebb időszakát jelenti. A pokol legmélyebb bugyraiban sem találhatók olyan lények, mint amilyenek a kommunista vezetők személyében az emberiségre szabadultak - jelentette ki a politikus.

1945 után a mi nyakunkba szakadtak a kommunizmus nemzetidegen pokolharcosai. Erre azonban a magyar nép választ adott 1956 őszén, amikor kilátástalan, de mégis felemelő harcot vívott a vörös rémuralom legyőzhetetlenek hitt hadseregével. A forradalom győzött, de a szabadságharc akkor elbukott, ám a nemzeti összetartozás érzését nem tudták elvenni. Ezt 2004. december 5-én tették meg, amikor az országot nemzetre és lakosságra bontották – hangsúlyozta Szilágyi György.

A múlt század legaljasabb rendszere a kommunizmus volt, amelynek utódai most a neoliberalizmus talán még pusztítóbb rendszerét akarják ránk erőltetni. Ők azok, akik a nemzetközi tőke által támogatva ismét háborút indítottak Magyarország ellen, és a világ minden pontján kifejtik nemzetellenes tevékenységüket. A céljuk hazánk teljes leigázása, ebben pedig támogatják őket a liberális pártok.

A képviselő leszögezte: soha nem fognak megbékélni azokkal, akik erkölcsi, szellemi, ideológiai utódai azoknak, akik Recsken agyonverték a hazafiakat. Nem békélnek meg olyanokkal, akik nyíltan hazaárulók. Hozzátette: azok, akik választási előnyökért képesek a magyart a magyarral szembeállítani, felfogásuk szerint hazaárulók.

Nem terror az igazságtétel

Murányi Levente felszólalásában elmondta, azon a helyen, ahol most áll, '56-ban egy szovjet tank állt és tüzelt a forradalmárokra mindaddig, amíg ki nem lőtték a felkelők.

A kommunizmus előbb létezett, mint a fasizmus és a nácizmus, és sajnos túlélte azokat – jelentette ki a honatya. A világ négy földrészén terjedt el ez a pocsék eszme, és legalább százmillió áldozatot követelt – tette hozzá.




A honatya hangsúlyozta: a XX. század elején jelent meg nálunk a sötét eszme, jól látható jelei voltak, de az akkori vezetők ezt nem hitték el. 1908-ban szabadgondolkodók által alapított Galilei Kört említette, aminek szerinte egyetlen magyar etnikumú tagja nem volt, leszámítva Károlyi Mihályt. Hiába figyelmeztették akkor sokan Tisza Istvánt, hogy itt van a mocskos eszme, nem találtak értő fülekre. Károlyi 1919-ben „összehozta” a köztársaságot, hatalomra segítették Kun Béláékat, akik aztán ütötték-vágták a magyar nemzetet, gyilkoltak, akasztottak. Murányi megdöbbentőnek tartja, hogy Horthy Miklóst és a nemzeti hadseregét mind a mai napig fehérterrorral vádolják, holott csak igazságosztók voltak és rendet tettek az országban.

1944-ben azonban visszatértek a „vörös martalócok”, és vérben, női sikolyokkal kísérve taposták el Magyarországot, az itt élő kommunisták pedig elvárták a magyar néptől, hogy felszabadítóként üdvözöljék őket. Sztálin Rákosit, Gerőt és Farkast küldte Magyarországra, hogy a szájíze szerinti gyarmatot hozzanak létre. A kitelepítések, deportálások ideje következett, előbb az ÁVO, majd később a Kádár János által sokkal szervezettebbé tett ÁVH terrorizálta a magyarságot. 1956. október 23-án azonban azt mondta a magyar nép, hogy elég. Önszerveződésbe kezdtek, felfegyverkeztek, és Budapest számos pontján ellenállási gócokat hoztak létre. Az oroszok kénytelenek voltak elhagyni a fővárost, miután nemhogy a forradalmat nem tudták leverni, de már magukat sem tudták megvédeni. November 4-én azonban a szocialista blokk országainak jóváhagyásával vérbe fojtották a forradalmat, de ekkor a Szovjetunió olyan útra került, ami végül a bukásához vezetett.

Murányi Levente felszólalása után Vona Gáborral közösen leleplezték a Balázs István kárpátaljai fafaragó által készített emlékművet.




A patkányok kijöttek az odúikból, és rárontottak a magyar társadalomra

Vona Gábor, a Jobbik elnöke emlékeztetett arra, hogy a pártja megalakulásakor Pongrátz Gergely, a Corvin köz parancsnoka felszólalásában azt mondta: ”Nektek adom ’56 zászlaját, ti vigyétek tovább.”

A pártelnök kiemelte: nekünk nem kell bemutatni a kommunizmust, hiszen a szüleink, nagyszüleink a saját bőrükön élték meg azt. Miközben Nyugat-Európában a kávéházakban a kommunizmusról elmélkedtek, addig itt Magyarországon akasztottak és körmöket téptek le.

A Jobbik elnöke az MSZP-re utalva azt kérdezte a hallgatóságtól: miként lehet az, "hogy Magyarországon van a kommunizmusnak, egy gyilkos eszmének utódpártja?" Kiemelte: "az elmúlt 20 év hét miniszterelnökéből négy kommunista vezető volt." De ott ülnek még mind a mai napig a régi pártfunkcionáriusok az Országgyűlésben és a polgármesteri székekben - tette hozzá.




A kommunista diktatúra 1919-ben jelent meg hazánkban, és sajnos mind a mai napig itt él. 1919-ben a patkányok kijöttek az odúikból, és rárontottak a magyar társadalomra, közvetve és közvetlenül pedig okozói voltak Trianonnak – szögezte le Vona.

A kommunizmusnak nemcsak azok az áldozatai, akiket tönkretettek és elüldöztek ebből az országból, hanem az egész magyar társadalom. Az idősebb generáció legszebb éveit lopták el, amit már senki nem adhat vissza.

A kommunisták legnagyobb bűne az, hogy szétzilálták a társadalom értéket teremtő közösségeit. A történelmi egyházaink mind a mai napig sínylik ezt – hangsúlyozta. De tönkretették a legkisebb és legszentebb közösséget, a családot is. Ennek köszönhető a magyarság jelenleg is tartó fogyása. A kommunizmus nem más, mint látszólag a nép nevében a népet pusztítani – tette hozzá.

Vona szerint az a kommunisták árulásának egyik éles példája, amikor a 2004-es, a határon túli magyarok állampolgárságáról szóló referendumon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök nyíltan kampányolt a nem mellett.

A Jobbik elnöke végezetül elmondta, a magyar volt az a nép, amely a legbátrabban vette fel a kommunizmus ellen a harcot, ezt igazolja 1956 is. Ha az akkori forradalmárok és hősök nem teszik azt, amit megtettek, akkor ő most nem állna itt és nem lenne miből erőt meríteni.




A beszédek végeztével ifj. Hegedűs Loránt református lelkész felszentelte az emlékművet. A megjelentek csendben, gyertyák és mécsesek meggyújtásával, illetve néhány szál virággal rótták le kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.

(Barikád nyomán)