Mit érdemel az Európai Unió területén az az uniós állampolgár, aki saját szülőföldjén, saját anyanyelvén kíván hivatalos ügyet intézni? Egy az emberi, de még a tyúkok szabadságjogaira is oly érzékeny EU-ban maga a kérdés is az abszurd kategóriába tartozna. Mégis mit érdemelne?! Udvarias kiszolgálást, az állampolgár anyanyelvének tiszteletben tartását, és gyors ügyintézést. És ez így is van akkor, ha a kedves ügyfél nem az Unió másodrangú polgára, vagyis nem Kárpát-medencei őshonos magyarsághoz tartozik. Ha mégis, akkor mindezek helyett rendőri vegzálás és pénzbírság az osztályrésze. Alább folytatódik Szegedi Csanád Facebook-bejegyzése.

Igen, az Európai Unióban, a mi nagy „szövetségi” rendszerünkben még a baromfik és a homoszexuálisok jogaiért is többször szólaltak fel a jogvédők, mint a magyarsággal szemben elkövetett folyamatos jogtiprások megszüntetéséért. Legutóbb Marosvásárhelyen bírságoltak meg egy magyar szülőt, aki a törvény adta lehetőségeivel élve magyarul fogalmazta meg beadványát a helyi iskola igazgatójának. Rövid időn belül – bárminemű európai érték és jogrenddel teljesen összeegyeztethetetlen módon – féltucat rendőr kísérte be az őrszobára, ahol pénzbírsággal sújtották.

Ez egy európai uniós tagállamban megengedhetetlen. Brüsszel azonban tűrhetetlen módon e fölött is szemet huny. Sehol egy szankció, sehol egy vizsgálat, sehol egy vitanap az EP-ben a román demokrácia haldoklásáról. A magyar jogállamiság miatt a legmagasabb szinteken krokodilkönnyeket hullató Európai Unió immár sokadszor alkalmazza a magyarellenes kettős mércét, egyre nyomatékosabban adva értésünkre, hogy mi, magyarok nemkívánatos személyek vagyunk Európában. Csak a földünket és a vizünket akarják.

Nyolc évvel uniós csatlakozásunk után egyre világosabb, hogy Brüsszelnek csak az kell, ami a miénk, de mi magunk nem. Persze mondhatnánk erre, hogy az EU egy érdekszövetség, melyben minden tagállam a saját érvényesüléséért küzd. És ez helytálló is Magyarország kivételével. Valami rejtélyes oknál fogva ugyanis a magyar kormány nem hajlandó kiállni a magyarság érdekeiért. Ennek jeleként diplomáciánk nemhogy bárminemű kiváltságot nem képes kiharcolni nemzetünknek, de a legalapvetőbb emberi jogainkat sem tudja biztosítani számunkra. Pedig az Európai Parlamentben az ideiglenesen elcsatol nemzetrészek képviselőivel együtt huszonhét magyar politikus hivatott megtestesíteni a Kárpát-medence magyarságát, még akkor is, ha közülük sokan inkább foglalkoznak a cigányok és a szárnyasok helyzetével, mint nemzetünk sorskérdéseivel.

Azért, hogy ez ne így legyen, hogy a magyar képviselők a magyar, és ne más nemzet érdekérvényesítését tekintsék elsődleges feladatuknak, kezdeményezem, hogy hozzunk létre egy nemzetstratégiai munkacsoportot az EP-ben, ahol a magyar EP-képviselők megvitatnák, hogy a marosvásárhelyihez hasonló esetekben hogyan lépjünk fel egységesen, hogyan érjük el azt, hogy Románia végre nemzetközi figyelmeztetést kapjon elnyomó asszimilációs törekvései miatt. Ez az első lépés ahhoz, hogy keleti szomszédunk komolyan vegye az európai értékrendet, s biztosítsa az erdélyi magyarság nemzeti önrendelkezését.

Szegedi Csanád
EP-képviselő, a Jobbik alelnöke