"Nem vagyunk kommunisták, nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk nemzetiszocialisták, de demokraták sem vagyunk" - mondta pártja eszmeiségéről Vona Gábor pártelnök szombaton a Jobbik évindító rendezvényén Budapesten az MTI híre szerint.

Szellemi centrumuk nem az osztályhatalom, nem az államhatalom, és nem a faji alapokon nyugvó hatalom, de a pénz és a szellemi tőke sem, és nem tagjai annak a demokrata eszmeiségnek, amellyé az mára züllött - jelentette ki.

A gazdasági világválság a liberális demokráciák válsága is - mondta a pártelnök, aki a következő egy-két évtizedben elkerülhetetlennek lát egy fegyveres konfliktust. Akkor nem az fog számítani, hogy ki milyen szervezethez tartozik, hanem milyen közösség része, ezért a Jobbiknak kötelessége a magyar társadalom önvédelmi, önszerveződési és önfenntartási képességének javítása - tette hozzá.

(MTI nyomán)

Frissítés: Videón Vona Gábor beszéde:

Frissítés 2: A Barikád összefoglalója:

Vona Gábor: El innen, rablók!

A zsúfolásig megtelt Sport Max csarnokban értékelte az elmúlt esztendő eseményeit, és vázolta a jövő feladatait, kihívásait Vona Gábor. A rendezvényen több mint ezer szimpatizáns mellett részt vett az iráni nagykövet, valamint horvát, orosz, libanoni, indiai, szíriai, és lengyel vezető diplomaták, valamint a Török-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is.

A szakadék szélén nincs kísérletezés

Nem árulunk zsákbamacskát, nem kérünk biankóra támogatást, maradunk azok, akik vagyunk: szimplán, egyszerűen magyarok – kezdte évértékelő beszédét a pártelnök.

Vona rámutatott: amikor körülöttünk majd minden hánykolódik, akár össze is omlik, szellemiségünket meg kell őriznünk. Szavai szerint az Unió válsága és vergődése, az USA és Kína visszaesése azt mutatja, hogy „valami nagyon nincs rendben”. Nem kétségbe ejteni akarok bárkit, hanem a felelősségünkre akarok rávilágítani – tette hozzá a politikus.

A szakadék szélén nincs kísérletezés. Sem a visszahúzódás, sem a céltalan agresszió nem jelent megoldást. A szívünk legyen forró, de a fejünk nem lehet az. Higgadt elemzés után találhatjuk meg a kiutat, mert a szakadék szélén nincs kísérletezés – szögezte le Vona Gábor.

A politikus szerint a kormány gazdaságpolitikája hibrid, így nehéz meghatározni mi a matolcsyzmus. Rámutatott: nehéz komolyan venni a földvédelmet, ha a parlamentben a kormánypártok leszavazzák a termőföld alkotmányos védelmét. Nehéz komolyan venni a Darányi-tervet akkor, amikor 2 nappal később lemond a mezőgazdasági államtitkár, akit a kormány „talán legtisztességesebb tagjának” nevezett.

Vona Gábor a kormány által meghirdetett gazdasági szabadságharccal összefüggésben azt mondta: nem tudja, kezdetben jó, vagy rossz szándék vezette-e őket, de úgy érzi, mára a jó szándéknak a nyoma sem maradt meg.

A bukás négy oka

A pártelnök a „gazdasági szabadságharc” bukásának négy okát jelölte meg. Szavai szerint a Fidesz liberális gyökereiből eredő személyi összetétele miatt „eleve alkalmatlan” egy ilyen küzdelem megvívására. „Nem tudom komolyan venni azt a szabadságharcot, amelynek során a külügyeket a Bilderberg csoportos Martonyi János, a gazdasági ügyeket pedig Fellegi Tamás és a „köztudottan neoliberális” Cséfalvay Zoltán irányítja. Zsoldosokkal, kémekkel és árulókkal nem lehet szabadságharcot vívni – szögezte le Vona.

Súlyos hibának nevezte az egykulcsos adó bevezetését is, amely „fenntarthatatlanná tette a költségvetést”, és „társadalmilag is hatalmas rombolást végzett”. Az államadósság erőltetett visszafizetésével pedig „lyukas zsákba tömték a pénzt”. Fegyverek nélkül, éhes katonákkal szabadságharcot vívni nem lehet – vonta le a következtetést a politikus.

Ezekkel a lépésekkel Vona szerint a kormány szétverte a társadalmi egységet, és súlyos ellentéteket hintett el a magyar emberek között. Az a sereg, amelynek egységei egymással civakodnak, nem lehet győzni – mutatott rá.

Hozzátette, mindezek felett a kormány úgy hirdetett keleti fordulatot, hogy a diplomáciát továbbra is atlantisták irányítják, így teljesen elszigetelődtünk.

Ha ezt a szabadságharcot ilyen körülmények közt komolyan gondolták, akkor dilettánsok, ha csak marketingfogás volt, akkor aljasok – szögezte le a pártelnök.

Valódi szabadságharc

Vona kijelentette: a Jobbik valódi gazdasági szabadságharcot akar, de levonva a bukott kísérlet tanulságait.

Ennek kezdeteként „igazságosabb, családi szempontokat figyelembe vevő, az értékteremtő munkát előnyben részesítő” progresszív adórendszert vezetnének be, amely csak a tisztességes családtervezést támogatná. Ennek megfelelően a családi pótlék 2 gyermekig járna, e fölött adókedvezménnyé alakulna, hogy véget lehessen vetni a „porontybiznisznek”. Fontosnak nevezte, hogy a nagy családok mellett támogatni kell a kis családokat is, hogy később „nagy családokká válhassanak”.

Leszögezte: az ország államadósságát újra kell tárgyalni. Szavai szerint nem a törlesztés teljes megtagadásáról van szó, hanem arról, hogy a társadalom számára elviselhető módot kell találni erre. Jelenleg újabb hitelekből fedezzük az előző hitelek kamatainak fizetését, s ez így nem mehet tovább. Ha hitelezők a pénzüket akarják, és nem az országot, akkor ez nekik is érdekük. Sokan félnek, sokan pedig szándékosan riogatnak azzal, hogy egy ilyen lépés után egekbe szökik az euróárfolyam, vagy a benzinár. Eddig talán nem értéktelenedett el a forint vagy talán olcsóbb lett a benzin? – tette fel a kérdést. Ha a kormány az üzemanyagár miatt aggódik, tagadja meg az Irán elleni olajembargót – tette hozzá.

Fontos célként nevezte meg a magyar mezőgazdaság, és élelmiszeripar talpra állítását. Ha ez lesz, mindenünk lesz, ha nem lesz, semmink sem lesz – szögezte le. A föld és a víz magyar kézben tartását olyan alapkérdésnek nevezte, melyet az alaptörvényben kell rendezni, és ezt szavazta le a kormány, ami szerinte hazaárulás volt.

Nem összeveszni a Nyugattal, de jóban lenni a Kelettel

Vona szerint mindenekelőtt vissza kell vennünk a saját belső piacunkat, amelyet a Jobbik a szociális kártya és bolthálózat segítségével érne el. Ezekben a helyi boltokban, helyi eladóktól, helyi termékeket lehetne venni.

Hozzátette: külföldi piacokat is kell szerezni, és ezek nem az EU-n belül találhatók. A lehetséges piacok keleten vannak. Ehhez azonban nem csak gazdaságpolitikai, hanem külpolitikai fordulat is kell – szögezte le.

A pártelnök világossá tette: a Jobbik nem akarja kivezetni Magyarországot Európából, hiszen földrajzi helyzetünknél fogva Európában élünk. Amit ma sokan Európának hisznek, az szavai szerint egy „nyámnyila, vízfejű brüsszeli bürokraták által vezetett melegedő”. A mi Európánkat Szent László, az övéket Cohn-Bandit jelképezi – szögezte le.

Hozzátette: a Jobbik nem egy másik, egyoldalú keleti függésben gondolkodik, hanem szabadabb, és magunk által alakított külpolitikában.. Nem összeveszni kell a Nyugattal, hanem jóban kell lenni a Kelettel is – összegzett Vona.

A pártelnök két világhatalmat jelölt meg, amelyekkel a Jobbik kormányra kerülve szorosan együttműködne. Ez pedig az a két ország, „amelyekkel történelmünk során a legtöbbet harcoltunk”: Oroszország és Törökország. Szavai szerint „mi adhatunk nekik, ők adhatnak nekünk, tehát kölcsönös előnyökkel járó szövetség alakulhat ki”.

Vona felidézte, sokszor hallhattunk az elmúlt években, mi lesz velünk, ha kilépünk az Unióból? Ám szerinte az igazi kérdés: mi lesz velünk, ha benn maradunk? Az elszakított nemzetrészek az Unión belüli utódállamokban is elnyomva, és kiszolgáltatottva élnek, az anyaországban egy morálisan szétesett, gazdaságilag elszegényedett társadalom vegetál – vázolta a helyzetet a politikus.

Az igazi csata

Az igazi csata szerinte nem Barrosóval, és az EU-val, hanem az IMF-fel folyik. Az Andrássy úton azért tüntetnek, hogy a kormány takarodjon el, és meg lehessen állapodni az IMF-fel, a békemeneten meg azért, hogy „el a kezekkel a kormánnyal, hadd állapodhasson meg az IMF-fel”. Választhatunk, hogy piros szegfűvel, vagy narancsos sállal a kézben menetelünk a vágóhídra – összegzett a pártelnök.

Vona a következő év feladatairól szólva a pártépítésnél is fontosabbnak nevezte a közösségépítést, mert egy jövőbeni összeomlás, vagy konfliktus esetén a legfontosabb az lesz, hogy „ki milyen közösség része”.

A politikus aláhúzta: a jövőben még inkább tisztázni kell a párt szellemi alapjait. „Mókussapkás, limlomszatyros őrültek hagymázas elképzeléseinek nincs közöttünk helye – tette hozzá.

Nem vagyunk kommunisták, mert a mi szellemi centrumunkban nem az osztályhatalom, áll nem vagyunk fasiszták, mert a mi szellemi centrumunkban nem az államhatalom áll, és nem vagyunk nemzetiszocialisták, mert a mi centrumunkban nem a faji hatalom áll. De nem vagyunk demokraták sem abban az értelemben, amit ez mára jelent, mert a mi szellemi centrumunkban nem a pénz és a haszon áll – mondta el Vona Gábor.

A mi szellemi centrumunk a magyar államiságot megtestesítő Szent Korona szögezte le. Hozzátette: nem csak jóllakatni szeretnének minden magyar embert, hanem olyan közgondolkodást is akarnak, amely „kényszerítő erővel hat a politikára”.

Vona leszögezte: „ezzel az Isten-, ember-, és nemzetellenes rendszerrel” nem kötnek kompromisszumot.. Nem azt kérjük a Jóistentől, hogy könnyítse terheinket, hanem, hogy adjon erőt, hogy ezeket elviseljük. Attila unokái vagyunk, és nem félünk semmitől! El innen, piszkos rablók, ez a mi hazánk! – zárta szavait a politikus.

(BG, kép: Hajdú D. András - Origó)