A világ jövője attól függ, hogy a nagy világegyházak miként tudnak egymással párbeszédet folytatni, és hogyan találják meg vallásaikban a közöset, mert mindannyian ugyanabban hiszünk - hazudozott Martonyi János külügyminiszter a zsidó hanuka ünnep első napján Budapesten.

A külügyi tárca vezetője annak örvendezett az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség rendezvényén, hogy "most többen vagyunk, mint egy évvel ezelőtt", mert a magyarországi zsidó közösség erősebb lett számban, kultúrájában, önazonosságában, önbizalmában és biztonságérzetében. (És ez a Fidesz szerint jó.) Azt hazudta, "közelebb került zsidó a zsidóhoz, keresztény a keresztényhez, és zsidó a keresztényhez, mert mi, emberek közelebb kerültünk egymáshoz". Együtt éljük át a fényt, a felszabadulást, a megerősödést és a megújulást, erre pedig mindannyiunknak szükségünk van egyénenként és közösségenként! - mondta a félkegyelmű, annak ellenére, hogy az ő ünnepük a mi gyásznapunk, hiszen az ő "felszabadulásuk", azaz hatalomra kerülésük a mi gyarmati sorba taszításunkat jelenti. Erről szól a hanuka, ezért szeretik azt különösen a gyarmatokon ünnepelni.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija beszél, mögötte René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete, Szászfalvi László államtitkár, Martonyi és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke (b-j)

A cionista külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy januárban "zsidó és nem zsidó emberek" (ez a "roma és nem roma emberek" mintájára született, ahol is a "nem romák" mi volnánk, de Magyarországon a magyar nem fontos annyira, hogy nevén nevezzék, csak a "romákhoz" való viszonyításként jelenhet meg - a szerk.) közösen emlékeznek a "holokauszt" idején embermentő svéd diplomatára, Raoul Wallenbergre, "ezáltal egyre közelebb kerülünk egymáshoz".

Martonyi és Köves Slomó meggyújtotta a szolgalángot a hanukai menóra középső lámpásában

Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházi, nemzetiségi, és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára felolvasta Orbán Viktor levelét. A miniszterelnök egyebek mellett azt írta, hogy "a gyertyagyújtás (...) számunkra egymás elfogadását is jelképezi. (...) Közös hazánk szeretete (lásd Kun Béla, Rákosi, Gerő, Kertész Ákos, Imre és társaik - a szerk.) ugyanis összeköt minket." A levélben a kormányfő úgy fogalmazott: "Kívánom, hogy a mostanában sokszor csak cseppnyi jókedv ne is csak nyolc napig, hanem egy teljes esztendeig tartson."

René Roudaut, Franciaország budapesti nagykövete, miután ismertette hanuka történetét, kiemelte: a zsidó nép mindig tanúbizonyságot tett az Örökkévalóhoz való hűségéről.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke beszédében azt mondta: keresztény ember nem lehet antiszemita, mert "mindannyian Isten gyermekei vagyunk". Emlékeztetett arra, hogy néhány napja, amikor egy fényképről kitakarták az arcát, ő is átélte azt, hogy mit jelent, amikor valakit hátrányosan megkülönböztetnek. Szegény.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija elmondta: amikor a zsidó felkelők serege győzedelmeskedett elnyomóik felett az ókorban, és bejutott a jeruzsálemi templomba, amelyet megtisztított az ott talált bálványoktól, újra meggyújtották a menóra lángjait, és azok "csodálatos módon nyolc napig égtek". A következő évben aztán elrendelték, hogy ne csak a templom szentélyében gyújtsák meg a lángokat, hanem a csodára emlékezve minden zsidó ember otthonában is, úgy, hogy azok a köztereken is láthatók legyenek.

Elmondta, hogy ez a 14. hanukájuk a budapesti Nyugati téren, s ennek megrendezése ma már természetes a társadalom számára, valamint jó alkalom arra, hogy a "nem zsidó emberek" is megismerhessék ezt az ünnepet. A felszólalók a mécses szolgalángját és az első lángot meggyújtották az ünnepség végén.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Hanuka hamuka: ünnepükről is hazudnak a zsidók a magyaroknak

Ma írtuk: Az év híre (és Nobel-díj-gyanús könyve): Újra ágaskodott Kertész Imre hímtagja