Joáv Blum elállt a hatalmas botrányt kavaró telekcserétől, helyreállhat az eredeti állapot, értelmét vesztette a per, amelyben ma hirdetnének ítéletet - írja a Népszabadság.
Joáv Blum elállt a sukorói telekcsere-szerződéstől. Az elállás azért érdekes fordulat, mert épp ma tartanak tárgyalást abban a perben, amelyben a magyar állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. e telekcsere-szerződés semmisségének megállapítását kezdeményezte, s egyes hírek szerint ma akár ítélethirdetés is várható. Joáv Blum elállásával azonban a telekcsere-szerződés a polgári törvénykönyv szerint megszűnt.
A lap információi szerint a zsidóbűnöző nyilatkozatát a szerződéstől való elállásról tegnapelőtt kézbesítették a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, és erről tájékoztatták az ügyben eljáró bíróságot is.
Az ominózus telekcsere-szerződést 2008. júliusában kötötte a vagyonkezelő és Blum: előbbi mintegy hetvenhektárnyi sukorói földterületet adott az ügyben 1,08 milliárd értékben, utóbbi pedig Pest megyei gyümölcsösöket 787 millió forint értékben, valamint az értékkülönbözetet, 296 millió forintot. A cserét Blum kezdeményezte, s az alapot az szolgáltatta, hogy az M4-es autópálya nyomvonala érinti Blum területeit, így a kisajátítás indokolt lett volna. Blum ezen a területen kívánta létrehozni Ronald Lauder és Fred H. Langhammer nevű bűntársaival a King’s City szórakoztatókomplexumot, benne egy A kategóriás kaszinóval.
A telekcseréhez szükséges telekátalakításokat formai szabálytalanságokra hivatkozva sosem hajtották végre, míg a különböző hivatali határozatokat az ügyészség megóvta, miután országos botrány lett az ügyből. Az ügyletet ellenzők milliárdos vagyoni hátrányt emlegettek, később büntetőeljárás is indult az ügyben, amelyben eddig hét embert – köztük Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is – meggyanúsítottak különböző bűncselekmények miatt. Az ügyészség 1,3 milliárdos vagyoni hátrányt feltételez. A polgári perben felkért ingatlanszakértők is hasonló értékkülönbözetet állapítottak meg – ezen értékbecslések szerint egy hektár sukorói terület csaknem 23 millió forintot ér –, ám véleményük szerint a szerződést megalapozó értékbecslések szakmailag helyesek voltak, de az ársávok nyújtotta becslési lehetőségek eltértek.
A telekcsere-szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállításáért indított perre végül 2009 őszén Oszkó Péter volt pénzügyminiszter utasította az MNV-t, mondván: a bíróságon kell kiderülnie annak, értékarányos volt-e a csere. Az ügylet ellenzői Joáv Blumot ingatlanspekulációval vádolták.
Azonban az izraeli befektető pont arra hivatkozva állt el a szerződéstől, mert világossá vált számára, hogy az egymilliárd eurós befektetést igénylő King’s City projekt megvalósítását az állam nem támogatja, így a telek megszerzése már nem áll érdekében. A kaszinó létesítésére jogosító koncessziót az állam visszavonta Blum cégeitől, amelyet a sukorói ingatlanok rendezetlen helyzetével indokolt. Az állam a csereszerződést nem kívánja teljesíteni, ennek érdekében két éve pereskedik a befektetővel. Vagyis a tulajdonjog bejegyzése hosszas bírósági eljárások árán lenne csak érvényesíthető. Mindezzel Blumék álláspontja szerint megvalósult az érdekmúlás esete, hiszen a csere célja „megszűnt”. Erre hivatkozva az adásvételi és csereszerződések felbonthatók indoklás nélkül. Mi több, Blum a polgári pertől független mulasztásokat is felró az államnak, amelyekkel a szerződés felbontását indokolja.
Az izraeli felvásárlónak tehát visszajárna 296 millió forint értékkülönbözet és további több mint háromszázmillió forint, amelyet illetékek és más jogcímen befizetett a magyar államnak. Az ügyben a befektetők választott bírósági eljárást is kezdeményeztek, és "kártérítést" követelnek a magyar államtól, melynek összege a szakértők szerint több százmillió dollár is lehet. A Nemzetgazdasági Minisztérium ez ügyben korábban vitatta a nemzetközi választott bíróság illetékességét. Emlékeztettek: a kaszinókoncesszió ügyében a magyar állam követel kötbért a befektetőktől.
(Nol nyomán)