„Szerbia kulturális, gazdasági, politikai, biztonsági és minden egyéb tekintetben Európához tartozik” – mondta Borisz Tadics. Hogy pontosan milyen európai értéknek tekinti a szerb elnök a rendszeres magyarverést, azt nem tudni, mindenesetre a magyar diplomácia ismét keményen az „asztalra csapott”, amikor kijelentette, feltétel nélkül támogatja a balkáni állam EU-tagjelölti státuszát.
Szerbiában a hatalom tétlenül szemléli, hogyan tartják rettegésben szerb soviniszták Délvidéken élő nemzettestvéreinket. Megfélemlítő feliratok, összetört, meggyalázott emlékművek, sírkertek és brutálisan megvert magyarok övezik Szerbia Európába vezető útját. S ha valaki azt gondolná, hogy Brüsszel majd megregulázza a Balkán fő renitensét, az téved. Brüsszel ügyet sem vet a magyarkérdésre. Miért is tenné, mikor azt látja, maga a magyar kormány sem tartja fontosnak, hogy felemelje a szavát tulajdon nemzete érdekében? Pedig volna mit számon kérni azon az államon, amely saját bevallása szerint bármire hajlandó, hogy az Unió tagja legyen.
Például meg lehetne kérdezni, miért nem történik évek óta előrelépés a magyarellenesség felszámolása érdekében. Miért kell egy Európába tartó országban suttogva beszélni, ha az ember az anyanyelvén szól? Miért verhetnek meg valakit brutálisan a saját szülőföldjén csak azért, mert magyar? Megkérdezhetné a tisztelt kormányunk azt is, miért ülnek még mindig börtönben a temerini fiúk. Ehelyett Martonyi János külügyminiszter szokás szerint mélységesen hallgat. Mélyen hallgat, hisz elmondta már, amire a gazdái felhatalmazták. Az EU-csúcs véget ért, világgá kürtölte, hogy Magyarország feltétel nélkül támogatja Szerbia uniós csatlakozását. A magyar diplomácia megtette, amit Brüsszel elvár, kifejezte aggodalmát a koszovói helyzet miatt, majd elment téli álmot aludni.
A Jobbik értékrendjében a magyar nemzet érdek- és jogvédelmét nem írhatja felül semmilyen más szempont. Éppen ezért, bár ismerjük a Fidesz-kormány szinte perverz vonzalmát az európai szuperállamhoz, mégis arra kérem a Külügyminisztériumot a Jobbik EP-delegációja nevében, hogy Brüsszel helyett próbálja meg a Kárpát-medencei magyarságot képviselni, bármennyire is nehezükre esik. Ennek részeként használja ki, hogy az Európai Unió vezetői márciusra halasztották Szerbia EU-tagjelölti státuszának lehetséges megadását, s a vajdasági magyarok jogainak érvényesítése érdekében támasszon határozott és szigorú feltételeket déli szomszédunk csatlakozása elé!
Szegedi Csanád
EP-képviselő, a Jobbik alelnöke
Kapcsolódó: Úton az EU felé: rácok estek magyaroknak Temerinben