Forró hangulatú közgyűlés elé néz a Budapesti Zsidó Hitközség. Legalábbis erre utal az a levél, amit Heisler András, a Mazsihisz volt elnöke írt a küldötteknek, s amelyben javasolja, hogy az ülésen a kényes kérdéseket is vegyék napirendre. Az Index november végén számolt be arról, hogy a BZSH könyvelésében nem szereplő, számla nélküli sírhelyvásárlások történtek, a nyilvántartásból hiányzó temetésekre derült fény.

A rendőrség ismeretlen tettes ellen nyomozott a BZSH Kozma utcai központi temetője és kegyeleti osztálya, a Chevra Kadisa (szentegylet) temetkezési ügyeivel kapcsolatban. Hírek szerint sikkasztásra és kettős könyvelésre utaló dokumentumok kerültek elő. A Mazsihisz szerint „egy arra nem jogosult személy a BZSH-t illető pénzösszeget vett át, és arról olyan nyugtát állított ki, amelyen nem a hivatalos pecsét szerepelt. Az átvett összeget ekkor nem fizették be a főpénztárba”. Később a temető vezetője a hiányzó összeget befizette a főpénztárba, munkaviszonyát pedig megszüntették.

A BZSH szerdai közgyűlésének eredetileg tervezett napirendjén azonban nem szerepel a téma. Heisler András lévő levelében indítványozza, hogy az ügyet – és több más, a zsidó közéletet foglalkoztató kérdést – tárgyalják meg az ülésen. Heisler hangsúlyozza, hogy levelét nem a provokáció vagy a puccs szándékával írta, és nem is a nyilvánosságnak szánta: szeretné olyan mederbe terelni a BZSH működését, amely a budapesti zsidóság jövőjét szolgálja.

(Nol nyomán)

Heisler András nyílt levele:

Budapesti Zsidó Hitközség
Streit Sándor Úr,
elnök részére

Tisztelt Elnök Úr!

Késéssel, de péntek délben megérkezett a BZSH december 14-i közgyűlésére vonatkozó anyag. Áttanulmányoztam a benne szereplő dokumentumokat és a közgyűléssel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel bennem:

A BZSH (és a MAZSIHISZ) szervezetei ma olyan működési, strukturális és hitelességi válságokkal terheltek, melyekkel való foglalkozás nem megkerülhető a BZSH legfőbb döntéshozó szervének, a Közgyűlésnek félévente meghirdetett ülésén.

1. Az egyházügyi törvény alapjaiban új státuszba helyezi a BZSH-t. Szervezetünk ugyanis eddig önálló jogi személyiséggel rendelkező egyházként volt bejegyezve. Az új törvényben egyházként nincs nevesítve a BZSH. Vajon két hét múlva (2012. január 1-től) a BZSH milyen jogi formában fogja folytatni tevékenységét? A kérdés a BZSH működésének alapjait érinti, ezért a december 14-i közgyűlésen mindenképpen a pótválasztást követő első napirendként javaslom a téma részletes tárgyalását.

2. Külön pontban javaslom tárgyalni az örökjáradék kérdéskörét. A sajtóból mindenki értesülhetett arról, hogy a Kormány által kezdeményezett Zsidó Közösségi Kerekasztal sokadszorra és eredménytelenül ült össze. Bár a Kerekasztal szeptemberi fordulója után a MAZSIHISZ – állítólag - a többi zsidó hitközség irányába elismerte, hogy „megváltozott a helyzet”, sőt ajánlatot is tett, de a kifizetés jogcímére és módjára vonatkozólag a felek nem tudtak megállapodni. A kormánybiztos újabb egyeztetést kezdeményezett törvény által megjelölt három zsidó felekezet vezetőivel, valamint a regisztrációs kérelmét már benyújtó hazai reform-zsidóság képviselőivel is. Vajon egyet ért-e a BZSH vezetése azzal, hogy ezen az egyeztetésen a MAZSIHISZ nem képviseltette magát (s így a BZSH is képviselet nélkül maradt)? Mire lehet számítani az örökjáradék kérdésében? Változása alapvetően befolyásolhatja a BZSH éves gazdálkodását és költségvetését. Megfelelőnek tartja-e a BZSH közgyűlése a MAZSIHISZ konfrontatív tárgyalási stratégiáját?

3. Megválaszolatlan történések, megválaszolatlan kérdések sora jellemezte a szervezet legutóbbi fél évét.

Választási csalásokról írt a zsidó és a nem-zsidó sajtó, s a BZSH részéről nem érkezett a vádakra érdemi cáfolat. Helyesnek tartja-e a Közgyűlés a BZSH hallgatását? A választások során két, azonos dátummal ellátott, de jelentős különbségeket tartalmazó választási szabályzat forgott közkézen. Ki tudja melyik választási szabályzat a hiteles? Amelyiket a BZSH titkárságán lehetett megkapni, vagy amelyik a Hegedűs Gyula utcai körzet honlapján volt fellelhető? S mi okozta az eltérést a két szabályzat között? Kivizsgálta-e a BZSH vezetése a két szabályzat létezésének okát és volt-e személyi felelősségre vonás e miatt?

BZSH-n belül a Kozma utcai temetőben történtekkel kapcsolatban belső vizsgálat zajlott. A hírek szerint a temető igazgatója nyugdíjba vonult és visszafizetett egy összeget a BZSH pénztárába. Mi indokolta vezetőjének hirtelen nyugdíjazását? Mi volt az oka a temetőben és a Chevrán egy időben megtartott rendőrségi házkutatásnak? Hogyan lehet egy sírhelyre úgy temetkezni, hogy a Chevra ne tudjon róla? S ha nem tud róla, akkor hogyan történt a betemetett sírhely nyilvántartása? Történt-e vizsgálat azzal kapcsolatban, hogy milyen szabályozási hibák tették lehetővé a visszaéléseket? Vajon zárt rendszernek tekinthető-e, ha a temetőben úgy lehet temetni, hogy arról a BZSH központjának semmiféle értesülése nincs? Megtörtént-e a temető teljeskörű gazdasági átvilágítása?

Úgy gondolom, hogy a BZSH működésével kapcsolatban tapasztalható általános bizalmi válság miatt a Közgyűlésnek, mint a szervezet legfőbb döntéshozó testületének általános és teljeskörű tájékoztatást kell kapnia. Vajon nem kellene-e egy független vizsgálattal átvilágíttatni a szervezet működési rendjét, a döntéshozatali folyamatokat és nem mellékesen a jelenlegi döntéshozók személyes felelősségét? Helyes stratégia, ha a közgyűlésen fel sem merülnek ezek a kérdések? Helyes stratégia minden probléma és anomália elhallgatása? Csökkentjük a magyarországi antiszemitizmust azzal, ha belső működési gondjainkról nem beszélünk, s helyette a szőnyeg alá söpörve azokat, inkább a rossz mechanizmusokat működtetjük? Ha nem beszélünk róluk, akkor viszont hogyan lehet a közgyűlés a szervezet legfőbb döntéshozó szerve?

Tisztelt Elnök Úr! Meggyőződésem, hogy a 2011. december 14-i közgyűlés meghirdetett napirendi pontjai nem a budapesti zsidóság jövőjéről szólnak. A problémák súlyosak, a válság jelei tapinthatóak. Ebben a helyzetben ezért nem javaslom, hogy a 2010. évi zárszámadás elfogadását tárgyaljuk. Azt sem javaslom, hogy most, az esztendő végén a 2011. év költségvetésének végrehajtásáról beszéljünk. Ez most nem más, mint időhúzás. 2011-ben tudott a szervezet a 2010-es zárszámadás elfogadása nélkül is működni, s a 2011-es év gazdálkodása is napokon belül befejeződik.

A negyedik napirendi pontban tárgyalandó 2012. évi költségvetésnek az alapjai hiányoznak. Amire már évek óta próbálom felhívni a figyelmet: nincs még MAZSIHISZ döntés a forráselosztásról, s a járadék összegének bizonytalansága miatt nem biztos, hogy a korábbi rutin szerint előre lehet kalkulálni a MAZSIHISZ közgyűlése döntésének végleges eredményét. Hatványozza a gondokat, hogy a felosztandó járadék végső összege sem ismert, vagyis az egész 2012. évi költségvetés fantom számokon nyugszik. Nem javaslom ezért a meghirdetett 4. napirendi pont tárgyalását sem.

Ha komolyan kívánjuk venni munkánkat, ha felelős döntéseket akarunk hozni a közgyűlésen, akkor beszéljünk előbb súlyos működési, morális gondjainkról. Őszintén mondjuk el egymásnak végre valós problémáinkat, próbáljuk tisztába tenni dolgainkat. Kívánom, legyen lehetősége a megszólalásra mindazoknak, akik a közgyűlés előtt szűkebb csoportokban már a levelemben leírt anomáliákról beszélnek. S majd ha lesznek információink a járadék mértékéről, akkor annak alapján készüljön új költségvetés, amit majd be lehet terjeszteni elfogadásra.

Elnök Úr! Kérem levelem felolvasását a napirendi pontok elfogadását megelőzően és javaslom, hogy a napirendi pontokat fentiekre cserélve módosítsa a Közgyűlés.

Tisztelettel

Heisler András
Budapest, 2011. december 11.

Kapcsolódó: Sírhelyekről alkudoznak, egymást is átverik: a zsidóknál még a temető is a korrupció melegágya