Megmaradnak az erős kerületek, megtarthatják befolyásukat a nagyvárosok, és egyetlen településnek sem kell lemondania arról, hogy saját önkormányzata legyen - áll az önkormányzati törvény kedden nyilvánosságra hozott tervezetében. A tervezetből az derül ki, hogy a Belügyminisztérium több olyan ötletet elvetett, amely ellen korábban tiltakoztak a kormánypárti polgármesterek.

Nyilvánosságra hozta kedden a kormány az új önkormányzati törvény tervezetét, amelyet a Belügyminisztérium (BM) dolgozott ki. A 90 oldalas dokumentum fejlécén az olvasható, hogy az "előterjesztést a kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a kormány álláspontjának". A koncepció több ponton foglalkozik Budapesttel, a főváros átalakításának kérdése az elmúlt hetekben több konfliktust okozott a fideszes támogatással megválasztott Tarlós István főpolgármester, illetve több fideszes kerületi polgármester között.

A tervezet szerint Budapesten megmaradna a kétszintű (fővárosi és kerületi) önkormányzati rendszer. A tervezet azt írja, hogy a fővárosi és a kerületi önkormányzatok alapjogaikat tekintve egyenlők, feladat- és hatásköreikben eltérnek egymástól. A dokumentum felsorolja, hogy milyen hatáskörök tartoznak majd a fővárosi önkormányzathoz, ilyen például a tömegközlekedéssel érintett utak fenntartása, a tömegközlekedés, a hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, szennyvízelvezetés, a hajléktalanellátás, a parkolásgazdálkodás kereteinek meghatározása.

A kerületek hatáskörébe tartozna a parkolók üzemeltetése, a járóbeteg-ellátás fenntartása a kórházak kivételével, az óvodák működtetése, a lakásgazdálkodás, a helyi közbiztonság, a helyi adóval kapcsolatos feladatok. A feladatok ellátásának részleteiről a tervezet szerint külön jogszabály rendelkezik majd. A javaslat szerint a fővárosi közgyűlés további feladatokat is átadhatna a kerületeknek, de csak az ezek ellátásához szükséges forrásokkal együtt. Helyi adó kivetésére jogosultak lennének a fővárosi mellett a kerületi önkormányzatok is, bár a kerületek nem vethetnek ki olyan adót, amelyet a főváros már kivetett.

A fővárosi irányításának átalakítása, illetve a főpolgármester megválasztásának módja a várakozásoknak megfelelően nem szerepel a javaslatban. Több fideszes forrás korábban arról beszélt, hogy ezt a kérdést a választási törvény vagy egy másik jogszabály szabályozhatja. Így a dokumentumban az a fideszes kerületi polgármesterek által kidolgozott koncepció sem szerepel, amely szerint a főpolgármestert a közgyűlés választaná meg, a testületnek pedig automatikusan tagja lenne a 23 kerületi polgármester. Erről mindössze annyi olvasható a tervezetben, hogy a polgármester alapesetben nem lehet más önkormányzati képviselő-testület tagja, a kerületi polgármester azonban a fővárosi közgyűlés tagja lehet.

Elvetette régi terveit a Belügyminisztérium

A tervezet több ponton megegyezik a fideszes kerületi polgármesterek javaslataival. A Fidesz szeptemberi hajdúszoboszlói frakcióülésén szavazás nélkül jóváhagytak egy feladatmegosztási tervet, amely szerint a nagy forgalmú utak fenntartása, a közösségi közlekedés, a közművek a főváros kezelésében maradnának. A parkolás üzemeltetése viszont kizárólag kerületi hatáskör lenne, ehhez a bevételek miatt ragaszkodtak a Fidesz-frakció azon tagjai, akik kerületi polgármesterek is egyben.

A BM még a nyáron három elképzelést vázolt Budapest lehetséges átalakításától, az egyik megszüntette volna, és a fővárosnak alárendelt elöljáróságokká alakította volna a kerületeket; a második verzió megtartotta volna a jelenlegi kétszintű rendszert, de jelentősen csorbította volna a kerületek hatásköreit; a harmadik egy központi városmagot és három-négy nagyobb kerületet hozott volna létre. A most nyilvánosságra hozott tervezet azonban nem követi egyik korábbi elképzelést sem.

Tarlós István főpolgármester szeptemberben azt mondta: a BM javaslati közül az első és a második koncepciót tartaná elfogadhatónak. Tarlós szerint ellehetetlenítené a főváros működését, ha a kerületek koncepciója valósulna meg, az ugyanis azzal járna, hogy 23 városrendezés, 23-féle közterület-felügyelet és legalább húszféle parkolási rend lenne a fővárosban. Tarlós arról is beszélt, hogy aggályait jelezni fogja Orbán Viktor kormányfőnek. A múlt hétfőn Tarlós azt mondta, hogy a hét második felében találkozik Orbánnal, és többek között a készülő önkormányzati törvényről is beszélni fognak. A találkozó azonban eddig nem jött létre annak ellenére, hogy fideszes források hétfőn még azt mondták, a két politikus várhatóan még aznap találkozik.

Megmarad a nagyvárosok hatalma

A kedden nyilvánosságra hozott javaslat hosszabb része nem Budapestről, hanem a többi települési önkormányzatról szól. A rendszerváltás után, még 1990-ben elfogadott - majd többször módosított - hatályos önkormányzati törvény szerint az Országgyűlés elismeri a helyi közösségek önrendelkezéshez való jogát, és segíti az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Az új tervezet ezzel szemben, bár elismeri a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát, de aztán az önkormányzatok feladatává tenné, hogy "az egységes állami szervezetrendszer részeként hozzájárulnak az Alaptörvényben foglalt államcélok megvalósításához".

A tervezet szerint helyi önkormányzatokat - ahogy eddig is - a települések és a megyék alakíthatnak. A megyei jogú városok neve megyei városra változik, de megmarad az a joguk, hogy saját területükön a megyei önkormányzatok feladatait is elláthatják. Éles vitát váltott ki az egyeztetések során, hogy egy korábbi tervezet szerint teljesen megszűnt volna a megyei jogú városok státusza - úgy tűnik, a kormány ebben engedett a megyei jogú városokat vezető erős fideszes polgármestereknek.

Nem lesz mindenhol önkormányzati hivatal

A tervezet szerint "közös önkormányzati hivatalt hoznak létre" a 3000 fős lakosság alatti, egymással határos településeknek az önkormányzatai úgy, hogy a közös hivatalhoz tartozó közösségek összlétszámának legalább 3000 főnek kell lennie. A törvény szerint a kistelepülések önkormányzatainak a választások után hatvan napon belül meg kell állapodniuk a közös hivatalról, ha ez nem történik meg, vagy valamelyik település nem tud hova csatlakozni, akkor a megyei kormányhivatal vezetője fogja kijelölni a helyét.

A kistelepülések önálló hivatalhoz való joga volt az eddigi egyeztetések során a tervezet egyik vitás pontja. Egy korábbi tervezetben még az szerepelt, hogy a 2000 fő alatti települések nem működtethetnek majd önálló hivatalt. Egy augusztusi cikkünk szerint ez a terv óriási felzúdulást váltott ki a kistelepülési polgármesterek körében, és amikor a kormány első olvasatban tárgyalta a tervezetet, ez volt az egyik pont, ahol elfogadták a polgármesterek felvetéseit, és kivették a létszámkorlátot a tervezetből.

Az már a korábbi tervezetekből is kiderült, hogy a Belügyminisztérium megváltoztatná a helyi önkormányzatok feladatait: az állam feladatokat és ezzel együtt forrásokat vonna el a településektől. A tervezet szerint nem lenne kötelező önkormányzati feladat az oktatás, csak az óvodai ellátás. Az eddig általánosan nevesített egészségügyi ellátás helyett a törvény csak az alapellátást - a háziorvosi és fogorvosi alapellátást és az ehhez kapcsolódó ügyeletet, a bölcsődei és iskola-egészségügyi alapellátást -, valamit a járóbeteg-ellátást tenné kötelező feladattá. Ez azt jelenti, hogy a kormány korábbi terveinek megfelelően az önkormányzatoktól az államhoz kerülne az iskolák és a kórházak fenntartása, de a korábbi tervekkel ellentétben továbbra is kötelező önkormányzati feladat maradna a szociális alapellátás.

A települések jogosultak lennének arra, hogy a helyi közbiztonság biztosítása érdekében helyi rendészeti szervet hozzanak létre. Ilyen rendészeti szervet csak a rendőrség engedélyével hozhatnának létre, és a rendőrség szakmai irányításával működhetnének. A tervezet szerint nem dőlt még el, hogy a közfeladatok ellátására milyen cégeket hozhatnának létre az önkormányzatok, mert a tervezetben két szövegváltozat is szerepel. Az "A változat" szerint a közfeladatokat csak kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló cégek végezhetnék, míg a "B változat" szerint elég lenne az is, ha az önkormányzat többségi tulajdonos a cégben.

Kirúgnák a lógós képviselőket

Újdonság a tervezetben, hogy ezentúl nem a képviselő-testület, hanem pályázat alapján a polgármester nevezné ki a város jegyzőjét, és - a jegyző javaslatára - az aljegyzőt. A jövőben a főállású polgármesterek a város vezetésén kívül csak oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti vagy jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet folytathatnának, és nem lehetne más munkaviszonyuk, kereső foglalkozásuk - azaz például országgyűlési képviselők sem lehetnének.

A képviselők megbízatásának feltételeit is jobban részletezi a tervezet: újdonság, hogy az önkormányzati képviselők elveszíthetik megbízatásukat, ha egy évig nem vesznek részt a testület ülésein. A jelenleg hatályos törvény csak annyit ír elő a képviselőknek, hogy kötelesek részt venni a képviselő-testület munkájában. Megszűnhet a képviselők megbízatása akkor is, ha méltatlannak találtatnak a posztra: a tervezet szerint ez akkor is megtörténik, ha a képviselőnek köztartozása van az államnál vagy az önkormányzatnál, és azt 60 napon belül nem rendezi, vagy ha nem a valóságnak megfelelően nyilatkozik a vagyonbevallásában.

A képviselőknek képzésre is kell majd járniuk, megbízatásuk ideje alatt legalább egyszer részt kell venniük az illetékes kormányhivatal által szervezett képzésen, évente egyszer pedig kötelesek lesznek beszámolni a választókerületükben a választópolgároknak arról, hogy milyen munkát végeztek. Ha nem teljesítik a kötelezettségeiket, akkor akár 12 havi tiszteletdíjukat és juttatásaikat is megvonhatják tőlük. A tervezet szerint a jövőben nem lehetnének önkormányzati képviselők az újságírók, de azok sem, akik vezető tisztséget töltenek be egy gazdasági társaságban. Kizárnák az önkormányzatokból a gárdistákat is, mert a tervezet szerint nem lehet képviselő az, aki részt vesz egy bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet működésében.

(Origó nyomán)

Kapcsolódó: Pintérék figyelmébe: a gárdisták helyett inkább a pedofilokat kellene üldözni