(Frissítés: 20:18: linkesítettük a hivatkozott Magyar Hírlap-szösszenetet és a Népszabadság-cikket jó néhány új kommentárral elláttuk) Alább a Magyar Nemzet mai, a Neten kizárólag nálunk olvasható (saját szkennelésű) cikke arról, hogy a csehországi cigók mit művelnek.

Apropó, találják ki a Kedves Olvasók, hogy minderről volt-e szó a szintén mai Népszabadságban, a „kultúra”, az „européerizmus”, a „civilizáció”, a „tájékozottság” megtestesítőjében! Igen: egy büdös szóval sem számoltak be az ügyről. Ahogy a bagaméri ügyről sem írtak egy szót sem, amelyet pedig a (cigányügyben) korrektebb lapok közül a Magyar Hírlap ma is elővett (utolsó előtti oldal közepe, „Buli van” - interneten ITT), és finoman olvasói tudomására hozta, hogy az ilyen, a rendőrökre hátulról, orvul, baltával támadó cigányokat más országokban nem paprikaszprében, hanem golyóban, helyszíni, azonnali lepuffantásban részesítik.

Helyette, nem fogják kitalálni, lehoztak egy több, mint féloldalas gyöngyöspatai anyagot (teljességében a Függelékben olvasható, kommentjeinkkel); arról, hogy milyen nácik az ottani magyarok, meg hogy szegín romákoktól levonják a segílyt, meg hogy semmi se igaz abból, hogy Patán (cigány)bűnözés lett volna, merthiszen a rendőrségi statisztikák azt nem támasztják alá (elképesztően pofátlan hazudozás!).

Apropó, Népszabó. A tegnapi, kapcsolódó cikkünkben már említettük Ónody-Molnár Dóra legújabb, cigányvédő vezércikkét, amely, hűen a rajvédő hagyományokhoz, azt állítja, hogy – többek között – egyetlen magyar nincs lesittelve cigányellenes, rasszista támadásért,  csak és kizárólag fordítva. Nos, hadd emlékeztessük vér-SZDSZ-es Népszabó-a vezérpublicistánkat a barcsi srácok ügyére. Akik, ugyebár, egy egy percen belül(!) gyógyuló, elcsattant pofonért kaptak átlag két év letöltendőt. (Kapcsolódó, kötelező jellegű cikk ITT)

Az olyan, jogászok által is ezerszer megcáfolt  jogi képtelenségekről nem is beszélve, mint pl. az említett cikk mondata: „Azt a jogszabályt, amelyet a kisebbség védelmére hoztak, egyedül a kisebbség ellen alkalmazzák.” Meg arról, hogy Dórikánk megint keveri a fekáliát: azt próbálja „beadni”, hogy attól, hogy a cigánytámadás helyszínén volt egy „halál a magyarokra” feliratú husáng, még nem következik az, hogy azt valóban használták is. Ejj, de ismerős „érvelés”: ugyanezt  nyomatja a többi féreg (Hell István vagy akár a cigány lincselőket leforradalmározó Villás Lajos) is. És a mennyezet nem szakad rájuk...

A Magyar Nemzet cikke:

Cseh városok rettegnek a cigányoktól

Felfegyverkeznek és házőrző kutyákat vásárolnak az észak-csehországi Rumburk város lakói, hogy megvédjék magukat a helyi cigányok támadásaitól jelentette a Mladá fronta Dnes című napilap. Beszámolója szerint augusztus 20-án egy húszfős cigány csoport rátámadt hat fehér férfira, az egyik áldozat annyira megsebesült, hogy kórházba kellett szállítani.

A sértettek elmondták, hogy éppen az egyikük háza előtt dohányoztak, amikor a helyi szórakozóhelyről távozó romák elkezdtek kiabálni velük. A hat férfi a házba menekült, de a cigányok betörték az ajtót, és gumibotokkal kezdték el ütlegelni áldozataikat. Az egyik roma bevallása szerint társaival egyetemben ittas állapotban volt, a támadást csak heccből követték el. A rendőrség többek között rasszista indítékból elkövetett testi sértéssel vádolt meg két őrizetbe vett tettest.

A cseh napilap tudósítása szerint a város lakói régóta sürgetik a hatóságokat a probléma megoldására, de eddig nem tettek semmit. A helyiek panaszkodnak, hogy nem mernek a cigányok által lakott városrészekre menni vagy a megállóban a buszra várakozni, mert a romák azt is „elfoglalták", noha a rendőrség térfigyelő kamerával figyelemmel kíséri az eseményeket. A szülők annyira aggódnak, hogy gyermekeiket egy pillanatra sem hagyják egyedül. Petr Necas minisz terelnök felkérte belügyminiszterét és az országos rendőrfőkapitányt, hogy a problémás körzetekben erősítsék meg a rendőri jelenlétet.

Egy év elején nyilvánosságra hozott cseh felmérés szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy véli, a cigányok képtelenek az együttélésre. A kelet-csehországi Novy Bydzov kisvárosban februárban ötven helység polgármestere gyűlt össze, hogy a kormánynak címzett petícióban követelje: a megoldatlan romakérdés kapcsán nagyobb jogköröket kapjanak a szociális támogatások elosztásában. A cél az, hogy „az alkalmazkodásra képtelen személyek" ne élhessenek vissza e támogatásokkal.
 
Függelék: a Népszabó mai cikke, kommentárjainkkal:

Kesernyés közmunka Gyöngyöspatán, a mintafaluban
Kizárólag romák dolgoznak közmunkásként Gyöngyöspatán, ahol az országban elsőként indult a program. Bár több falubeli jó előre megjósolta, hogy a közmunkások gyorsan el fognak tűnni és eladják a szerszámokat, ez nem jött be: valamennyien fegyelmezetten dolgoznak. Csak azért morognak, mert a fizetésből az önkormányzat levonja a - sokszor mondvacsinált okokból kirótt - szabálysértési bírságokat.

Az országban elsők között Gyöngyöspatán indult el augusztus elején a BM által szervezett új típusú közfoglalkoztatási mintaprogram.

Hét asszony várakozik korán reggel a gyöngyöspatai faluközpontban: kezükben ötliteres műanyag kannák, a közkútról töltötték meg azokat ivóvízzel. Később kisbuszba ülnek, fejszék és fűrészek mellett utaznak négy kilométert, hogy elérjék a község határában lévő Havas-aljának nevezett, tizenhat hektáros területet. Harmincegy férfi ugyanebben az időben gyalog indul neki a dombnak a gyöngyöspatai cigánytelepről: egy órába telik, míg kiérnek a munkaterületre. Bozótirtás, úttisztítás és vadkerítés-építés a feladatuk, a terepet készítik elő a jövő tavaszi erdőtelepítéshez.

Romák valamennyien, kivéve két, erdészeti technikumot végzett csoportvezetőjüket, akik meghatározzák a napi munkát, s felügyelnek annak elvégzésére. A brigád tagjaira az átlagosnál nagyobb közfigyelem jut: az országban elsők között Gyöngyöspatán indult el augusztus elején az a Belügyminisztérium által szervezett, új típusú közfoglalkoztatási mintaprogram, amelynek egyik célja, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben évek óta állás nélkül tengődő embereket visszavezesse a munka világába.
 
Gyöngyöspatán e program bevezetése azért vált sürgetővé, mert tavasszal már-már hadiállapot alakult ki a faluban, miután a Szebb Jövőért Polgárőrség és a Véderő tagjai úgymond a „cigánybűnözés elleni fellépésként” hetekig járőröztek a faluban, ahol az elmúlt évben mindössze néhány kisebb súlyú bűncselekmény történt a rendőrségi statisztikák szerint. (Kuruc.info: elmehet a kurv@ anyjába a szerző. Még a széljobbossággal igazán nem vádolható Heti Válasz is több cikkben(!) [egy kötelező jellegű ITT] vázolta a helyi cigánybűnözők gaztetteit, az olyan még korrektebb lapokról, mint pl. a Magyar Nemzet, nem is beszélve... és ezek még csak véletlenül sem jobbikos lapok – épp ellenkezőleg!) Pintér Sándor belügyminiszter gyöngyöspatai látogatásán tavasszal azt ígérte: mindenki dolgozhat, aki akar, s mindenkinek dolgoznia is kell, aki boldogulni szeretne.

A mátrai faluban eredetileg 26 roma és 12 nem roma regisztrált munkanélkülit hívtak az augusztus elején kezdődött erdőtisztításhoz, ám – miként arról korábban beszámoltunk – amikor a „magyarok” hírül vették, hogy „cigányokkal” kellene együtt dolgozniuk, papíron valamennyien munkaviszonyt igazoltak, így ők végül nem kerültek be a programba.

Az erdőmunkások napi nyolc órát dolgoznak – ezt a mostani kánikulai időben átmenetileg hat órára csökkentették –, s ezért havi bruttó 78 ezer forintot keresnek. Bérüket harmadolva, vagyis tíznaponta kapják, húszezer forintonként.

Sokaknak azonban megkeseredett a szája íze az első, izgalommal várt „fizetésnapon”.

– Hétezer forintot levontak az első béremből, mert tartoztam a kommunális adóval – mondja az egyik munkás. Egy asszony pedig arra panaszkodik: őt még tavasszal büntették meg a rendőrök, amikor a közúton tolta a babakocsit a járda helyett, s ezért tízezer forintos bírsággal sújtották: emiatt most az ő béréből is „lecsípett” a hivatal a büntetés törlesztésére. (Kuruc.info: micsoda rászízmus! Le merészelik vonni a mocskoktól, amit le kell, és amit a fehérektől amúgy is automatikusan elvesznek, ha az vét! Felháborító!)

– Sok roma zúgolódott, amikor meglátta a fizetési papírját: nekünk ugyanis nem luxusra kell a pénz, hanem alapvető élelemre, lisztre, tejre, cukorra, s a legtöbb családban öt-hat éhes szájat kell betömni – mondja Farkas János, az egyik nyolcfős brigád vezetője, a gyöngyöspatai cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Hozzátette: nem is a hivatal eljárását vitatták, inkább a szabálysértések kiszabását tartották igazságtalannak. Ráadásul ezeknek az ügyeknek jó része a roma vezető szerint idén tavasszal keletkezett, amikor fokozott rendőri jelenlét volt a faluban a Szebb Jövőért Polgárőrség és a Véderő tagjainak megfélemlítő masírozása miatt, s nem a falu körzeti megbízottja, hanem idegen járőrök büntettek. (Kuruc.info: talán pont azért, mert őket nem tudták sakkban tartani a cigányok, szemben a helyivel... nem véletlen, hogy mi is a messziről odavezényelt rend/csendőrség hívei vagyunk – ahogy az innen is látszik, azokat nem tudják zsarolni, sakkban tartani a cigók, szemben a helyben lakó, helyi családdal rendelkező, azok cigányok általi kiirtását elkerülni szándékozó rendőrökkel...) (A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese nem tudott ilyesfajta szabálysértésekről, de kérdésünkre hozzátette: elképzelhető, hogy más megyében szolgáló, Gyöngyöspatára vezényelt járőrök szabhattak ki bírságokat. – A szerk.)

Farkas János azt mondja, nem hagyják magukat elkeseríteni, továbbra is úgy dolgoznak, ahogyan eddig. – Mi megkaptuk a Jobbiktól, hogy három dologhoz értünk: gyereket csinálni, lopni meg munkanélkül segélyt felvenni. Most, hogy van lehetőségünk dolgozni, talán bebizonyíthatjuk ennek az ellenkezőjét – teszi hozzá. Megtudom: egyetlen ember sem morzsolódott le eddig, pedig az erdőtisztítási munkáknál – miként az a program első napján a munkavédelmi előadótól elhangzott – jellemző a húszszázalékos fluktuáció. Ráadásul – mondja Farkas János – a munka nem könnyű, s a feltételek is hiányosak. – Védőitalunk csapvíz, pedig ebben a forróságban legalább ásványvizet kellene kapnunk. Továbbra sincs mobil vécé vagy egy ásott latrina, a bokor mögé bujkál asszony is, férfi is, ha rájön a szükség. (Kuruc.info: olyan marha nehéz volna egy gödöt ásni, büdöscigány? Ja, hogy ahhoz is lusták vagyunk?) Kalciumtablettát is kértünk, mert sokunkat megcsípett a darázs, de egyelőre azt is csak ígérték – sorolja a hiányosságokat. (Kuruc.info: mindig ezek a kifogások meg követelések... toronyóra lánccal nem kéne?!)

A pataiak közül sokan – nem kevés rosszmájúsággal – korábban azt jósolták, hogy a szerszámokat, munkaruhákat eladogatják majd a cigányok, hogy ne kelljen dolgozniuk. – Erre most mit mondjak? – tárja szét a kezét Farkas János. (Kuruc.info: háttér: Farkas János több millió állami pénzt elsikkasztott, amit nem a Jobbik vagy médiája állít, hanem a fideszes Magyar Nemzet. Ennyit a „korrektségéről” meg „szavahihetőségéről”...Talán mondanunk sem kell, hogy a „kiegyensúlyozott”, „pártatlan” Népszabadság még csak véletlenül sem kérdezte meg az ellenoldalt. A korrektség jegyében, természetesen.) – Minden szerszám megvan, sőt az egyik kaszát a saját költségén éleztette meg egyikünk, hogy rendesen tudjon vele dolgozni.

Juhász Oszkár, Gyöngyöspata nemrégiben megválasztott jobbikos polgármestere szerint leginkább a következetességnek és a szigornak köszönhető, hogy a romák dolgoznak, s nem tűnt el egy szerszám sem. – Aki önhibájából munkaképtelenné válik, és kizárják a programból, az három évig nem vehet részt hasonló közmunkán, márpedig ez elég visszatartó erő – mondja –, a szerszámokért pedig mindenki anyagi felelősséggel tartozik: ha elvész valami, ki kell fizetni. (Kuruc.info: ahol mindenhol máshol – ott is, ahol magyarok dolgoznak. Őket vajon miért nem sajnáltatja a rajvédő lap? A választ, természetesen, tudjuk... )

Gyöngyöspatán egyébként – az úgynevezett „érpataki modell” mintájára – nemrégiben szigorították a jegyzői hatáskörben kiróható szabálysértési bírságokat is. Aki vét, az fizet, Juhász Oszkár szerint korra, nemre, bőrszínre való tekintet nélkül. Ha a szennyvíz az utcára folyik, ha valaki nem tartja rendben a portáját, ha köpköd, ha csikket dobál el, akkor a jegyző – egyéni mérlegelés alapján – ötezertől ötvenezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. Eddig tíz ügyben indítottak ilyen eljárást, részben szúrópróbaszerű ellenőrzések, részben lakossági bejelentés alapján. (Kuruc.info: felháborító! Büntetéseket merészel osztogatni Juhász, ha a cigányok a szaros szennyvizüket az utcára engedik, ahogy oly sok más településen [lásd Miskolc – kitűnő kezdőcikk, hivatkozásokkal, ITT; leginkább EZT a kapcsolódó linket ajánljuk] teszik! Persze a cikk most sem teszi hozzá, hogy nem pénz kérdése az, hogy valaki fertőben él, vagy sem, és pl. eldobálja a csikket / az utcára szarik. Ahogy azt sem hangsúlyozza, hogy a fehéreket is ugyanúgy megbírságolják. Nem, itt csak és kizárólag a rajvédelem a fontos.)

Erdőirtás, medertisztítás

Gyöngyöspatán az erdőtisztításban részt vevő negyven emberen kívül huszonketten patakmeder-tisztítási munkákat végeznek, tízen pedig hamarosan a megyei közútkezelő társaság irányításával a faluba bevezető műút melletti árkokat tehetik rendbe. A katasztrófavédelmi igazgatóság részéről pedig jelezték: várhatóan közel száz gyöngyöspatait vonnának be különféle vízkár-elhárítási munkákba még idén ősszel.

A gyöngyöspatai közfoglalkoztatási mintaprogrammal párhuzamosan a Belügyminisztérium a gyöngyösi kistérségben újabb mintaprogramot indított augusz tus 23-án: állami tulajdonban lévő, külterületi földeken hatvanan végeznek erdőtelepítést előkészítő munkálatokat, valamennyien Gyöngyösorosziban laknak. Munkabérük a jelenlegi minimálbér összege, havi bruttó 78 000 forint, a mintaprogram ez év végéig tart.

57 EZER

A TELJES MUNKAIDŐBEN foglalkoztatott közmunkások bére – attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése – 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta a Magyar Közlönyben szerdán megjelent, szeptember 1-jétől hatályos kormányrendelet szerint.