Kopátsy Sándor
Pénteken a parlamenti ünnepségen Schmitt Pál, Orbán Viktor és Kövér László a második legmagasabb állami kitüntetést (a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal) nyújtotta át dr. Kopátsy Sándor közgazdásznak.
Kopátsyt (1922. február 27., Kaposvár, Schramek Anna), az Országos Tervhivatal osztályvezetőjét 1957. december 5-én szervezte be állambiztonsági informátornak "Somogyi", "Vas", majd "I" fedőnéven a BM Politikai Nyomozó Főosztályának II/6 osztályáról Rakaczky Pál rendőr nyomozó főhadnagy. Török Pál r. alezredes irányításával 1960. március 7-ig foglalkoztatták a szabotázs elleni osztályon "az ellenforradalom maradványainak eredményes felszámolása érdekében". A kapcsolat megszakítása után is igénybe vették önkéntes szolgálatait, így például a III/I-3-d, amikor 1965-ben hivatalos útra Nápolyba utazott.
Kopátsy informátor első beszervezési nyilvántartó kartonja 1957-ből
Három évet végzett a Műegyetemen. Pécsről indult pályáján előbb a Nemzeti Parasztpárt, majd az MDP és az MSZMP tagja. 1951-ben került az Országos Tervhivatalhoz, ahol hamar vezető beosztásba jutott. "1955 óta vagyok párttag. Az 1956. őszi ellenforradalom ideje alatt a hivatal Forradalmi Bizottságának voltam az elnöke. Az MSZMP-nek egyik első szervezője, a Szervező Bizottság tagja voltam, jelenleg intézőbizottsági tag vagyok" - írta önéletrajzában az állambiztonságnak 1957. júliusban.
Beszervezése nem ment simán, mert az OT-ben dolgozó egyik legjobb állambiztonsági ügynök, "Pénzes" a következő jellemzést adta róla: "Elméleti fejtegetései, cikkei zavarosak, politikai gazdaságtani ismeretei fogyatékosak. Természetes esze van, de hiányzik a komoly felkészültség. Kopácsit erősen anarchista embernek ismerem. Politikailag mindenkor az adott helyzethez igyekszik alkalmazkodni, nem áll szilárd elvi alapon. 1953-54-ben kritika nélkül leghangosabb élharcosa volt Nagy Imre politikájának, ez azonban nem zavarta, hogy később az ellenkező végletbe csapjon. 1956-ban ismét a Nagy Imre féle politikai vonalat képviselte. Az ellenforradalom idején elnöke volt az OT. forradalmi bizottságának, de az ellenforradalom leverése után az elsők közt volt, akik a pártot szervezni kezdték. Tudomásom szerint, mint a forradalmi bizottság elnöke különösebb vagy súlyosabb kifogásolni való cselekményt nem követett el. Véleményem szerint karrierista hajlamu és politikai megnyilvánulásai is elsősorban annak tulajdoníthatók."
"Szántó" ügynök is figyelmezteti a beszervezőket: "Gerinctelen, kétkulacsos ember ... nagyon jól lavírozott a hivatalban ... de nagyon utálják már, jellemtelen, a felesége azt mondta, hogy egy gerinctelen ember, mert az érvényesülése érdekében egyszer ezt a rendszert, máskor a másikat szolgálja ki..."
A BM. Politikai Nyomozó Főosztály illetékesei mégis elfogadják ajánlkozását és beszervezik, mert egyetért a céllal: "... leleplezni és kiadni a tervhivatalon belüli, saját köréhez tartozó ellenséges elemeket." 1957. november 27-én a jelentés így rögzíti Kopátsy Sándor álláspontját beszervezői előtt: "Leszögezte előljáróban, hogy tudatában vannak annak, hogy a forradalmi bizottság, aminek ő volt az elnöke, jellegét tekintve ellenforradalmi volt, sőt egyes intézkedéseivel az ellenforradalmat segítette ... kifejtette, hogy ő érzi felelősségét, ... több mentő körülményt mondott el, igy például Révész et. (Révész Géza honvédelmi miniszter - a szerk.) mentését, illetve a katonai főosztályon maradását. Somló et. rámutatott, hogy nem elég csak megbánni az eseményeket, hanem be is kell bizonyítani a megbánást. "Vas" ezt elismert, sőt tovább vitte és megjegyezte, hogy minden ellenforradalmi megmozdulás, irányzat ellen harcol."
Kopátsy Sándor saját kézzel írt beszervezési nyilatkozatában a következőket vállalta:
"Nyilatkozat.
Alulirott a BM. Állambiztonsági Szervei és köztem lévő titkos kapcsolatot önként, közös cél érdekében vállalom. A titkos munka célja az ellenség és a népgazdaság területén előforduló hibák elleni harc. Az ezzel kapcsolatos konkrét feladatokat közös megállapodás alapján végzem. A feladatok terjedelme nem mehet gazdasági munkám rovására.
A jelentéseket "Somogyi" fedőnév alatt készítem.
Mivel a fentiek államtitkot képeznek, erről senkinek nem beszélek.
Budapest, 1958. máj. 28.
Kopátsy Sándor."
Kopátsy Sándor saját kézzel írt beszervezési nyilatkozata 1957-ből
Kopátsy állambiztonsági informátor eredményesen dolgozott. Kapcsolattartó szerint például 1958-ban 15 jelentést adott, köztük 8 értékes. "Megbízható, ellenőrzött informátor...." 1959-ben a "Hajós" fedőnevű titkos találkozási lakáson átadott tanulmánya a termelőszövetkezeti kollektivizálás ütemének töretlen folytatását sürgeti.
1960. március 7-én ismét saját kezű nyilatkozatot ír:
"Alulírott Kopátsy Sándor budapesti lakos tudomásul veszem, hogy köztem és a BM. Állambiztonsági szervei között fentállt kapcsolat a mai nappal megszűnt."
Budapest, 1960. III.7.
Kopátsy Sándor."
Kopátsy saját kezű nyilatkozata az állambiztonsági kapcsolat megszűnéséről 1960-ból
1989. május 6-án mint a Németh-kormány tanácsadó testületének tagja egyebek között ezt nyilatkozza a HVG-nek:
"Soha olyan pozíciót nem vállaltam, amiben az 1956-os népfelkelésre bármikor is azt kellett volna mondanom, hogy ellenforradalom volt, s Nagy Imrét árulónak kellett volna kikiáltanom."
Amennyiben a besúgó tagadná érintettségét, nem kér bocsánatot, és nem adja vissza kitüntetését, nyilvánosságra hozzuk a teljes anyagát. Addig is néhány további dokumentum ízelítőül:
A Somogyi fedőnevű informátor B dossziéja az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti levéltárában
Kopátsy állambiztonsági beszervezése alkalmából írott önéletrajza 1957-ből
Kopátsy minden ellenforradalmi megmozdulás, irányzat ellen harcol
Kopátsy egyik mezőgazdasági jelentésének első oldala 1959-ből
Kopátsy 1959-es jelentésének utolsó oldala: a mezőgazdaság kollektivizálását töretlenül tovább kell folytatni...
Kopátsy 1965-ben Nápolyba utazva is szívesen együttműködött az állambiztonsággal
(Kuruc.info)
Kapcsolódó: Ügynök-ügy: bocsánatot kért a portálunk által leleplezett Simon Károly