Szilágyi György (Fotó: Hering J.)
Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője augusztus 18-án sajtótájékoztatón kérdéseket tett föl Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszternek izraeli megbeszéléseivel, a Budapest Airport Zrt. állami részvénycsomagjának eladásával és az izraeli kémrepülőgépek tavalyi budapesti „látogatásával” kapcsolatban. A politikus arra is kíváncsi volt, hogyan veheti ki részét a hazai légi közlekedés biztonságát kidolgozó munkából az a Vágó József, aki 2010 márciusában nem jelentette a magyar titkosszolgálatoknak az izraeli kémrepülők megérkezését.

Szilágyi György elöljáróban emlékeztetett rá, hogy a legutóbbi országgyűlési választások előtt a Fidesz hangsúlyozta Magyarország nemzetbiztonsági szempontból történő védelmének fontosságát. A jelenlegi kormányzópárt még bizonyos miniszterek leváltását is követelte, amikor annak idején izraeli kémrepülőgépek tartózkodtak hazánk légterében és repülőterein. Ám a választások után a Fidesznek a nemzetbiztonsághoz való viszonya érdekes módon megváltozott, miközben az Országgyűlés megalakulásakor a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatnak azt tartotta, hogy jobbikos képviselők kerülhetnek a Nemzetbiztonsági Bizottságába, csupán azért, mert ez a párt rokonszenvez az időközben törvényen kívül helyezett Magyar Gárdával, mondta a jobbikos képviselő.

A Fidesz a kormányzása óta több, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos furcsa intézkedéssel is meglepett bennünket, s ezért föl kell tennünk a kérdést: a kormány mennyire tartja fontosnak Magyarország ez irányú érdekeit? A jobbikos képviselő ezután megemlítette, hogy a 2011. augusztus 8-án a Jobbik kérdést intézett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez, hogy a kormány miért adta el a Budapest Airport Zrt. huszonöt százalékos állami tulajdonát. A Jobbik szerint ugyanis ez a huszonöt százalékos részvénycsomag nemzetbiztonsági szempontból igen kiemelt fontossággal bírt.

Fellegi Tamásnak az augusztus első hetében Izraelben folytatott megbeszéléseit is bírálta a jobbikos politikus. Dán Meridor izraeli miniszterelnök-helyettessel, hírszerzési- és atomenergia-ügyi miniszterrel megvitatta az úgynevezett kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos ottani tapasztalatokat, illetve elhangzott az is, hogy a kinti helyzet megismerése elősegítheti a hazai struktúra kialakítását. A budapesti kormányzat ugyanis olyan egységes normarendszer kialakítását kívánja elvégezni, amely a biztonság garantálása mellett lehetővé teszi a létrejövő intézményrendszer alkalmazkodását a folyamatosan változó kockázati környezethez, idézte Szilágyi György a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapján olvasható közlést.

Jiszráél Katz (השר ישראל כץ) közlekedési- és közlekedésbiztonsági a kétoldalú légügyi kapcsolatokról, míg Mose Káhálon (השר משה כחלון) távközlési miniszterrel kritikus infrastruktúra-védelem távközlési vonatkozásairól tárgyalt Fellegi Tamás a Szentföldön. Az Izraelben lefolytatott tárgyalásokról nagyon keveset tudhatott meg a közvélemény, így például azt sem, hogy pontosan mit értenek a kritikus infrastruktúra fogalma alatt, jegyezte meg Szilágyi, majd megemlítette, hogy ebbe a kategóriába beletartozhat például a repülőtér biztonsága, a magyar légtér irányítása, a hazai légtér védelme, a különböző biztonsági kommunikációs rendszerek kiépítése és azoknak működtetése. Miután a fentebb említett kérdések nem lettek tisztázva, a Jobbik ma, 2011. augusztus 18-án ismét bead egy több pontból álló írásos kérdést Fellegi Tamásnak.

A Bertha Szilvia és Szilágyi György által jegyzett újabb jobbikos kérdéscsokor a következőket tartalmazza: Izraeli tárgyalásai során a miniszter úr adott-e tájékoztatást az izraeli félnek hazánk kritikus infrastruktúrájához tartozó objektumokról és szervezetekről? A kritikus infrastruktúrák védelmével kapcsolatos egységes normarendszer megalkotásának terve azt jelenti, hogy hazánk eddig nem rendelkezett ilyen jellegű normarendszerrel? A kritikus infrastruktúrák védelmének izraeli tapasztalatairól szóló megbeszélése során a miniszter úr (Fellegi Tamás – H. J.) kapott-e választ a választások előtt a Fidesz által is feszegetett fontos kérdésre: hogyan kerültek Magyarországra az izraeli kémrepülőgépek?

Fellegi Tamás és Sálom Szimhon izraeli kereskedelmi miniszter

Kapott-e fölvilágosítást miniszter úr a budapesti repülőtér leszállópályáját 2010. március 17-én két ízben megközelítő, majd átrepülő 4X679 és 4X 676 izraeli polgári lajstromjelű, illetve Israeli Air Force 005 és Israeli Air Force 006 hívójelű, „védett járat” megjelölésű izraeli felderítőgépek által begyűjtött információkról? Magyarán, kapott-e tájékoztatást az izraeli tárgyalóféltől arra vonatkozólag, hogy ezek a repülőgépek milyen információkat gyűjtöttek hazánk légterében? Miniszter úr megerősíti-e azt az információt, miszerint az Európai Uniós ellenőrzés során a Liszt Nemzetközi Repülőtér biztonsági hitelesítését egy izraeli cég végezte el?

A jobbikos képviselő ezután a budapesti repülőtér biztonságához, a nemzetbiztonsághoz való fideszes hozzáállásra jellemző következő két történet is ismertette. A polgári légi közlekedés védelméről szóló törvény közös szabályairól és a 2008. március 11-i európai parlamenti és európa tanácsi meghatározott repülőtér azon területére, ahová a belépés korlátozott, a továbbiakban zárt terület, kizárólag utasként vagy kísérettel léphet be és a légi közlekedés területén a törvény rendelkezései értelmében nem foglalkoztatható az, aki büntetett, három évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt áll a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, és az sem, aki ezzel nemzetbiztonsági érdeket sért. A jobbikos képviselő azért tartja érdekesnek az idézett törvényt, mert az úgynevezett kémügy kapcsán a sajtóból származó hírek szerint a Zömök Kft. hazánk nemzetbiztonságilag és nemzetgazdaságilag legfontosabb, és különösen érzékeny intézményeinek és társaságainak nyújtott szolgáltatásokat, így például a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren működő Malév és a Budapest Airport Zrt. beszállítója is volt, hangsúlyozta.

A Zömök Kft.-vel szemben a Fővárosi Ügyészség Kiemelt Gazdasági Ügyek Osztálya 2010. április 22-én büntetőjogi eljárást kezdeményezett, mondta a politikus, majd föltette a miniszternek is címzett következő kérdéseket: Hogyan volt lehetséges az, hogy a Zömök Kft. emberei a cég ellen 2010 áprilisa óta folyó büntetőeljárás ellenére a repülőtér területére még egy hónappal ezelőtt is beléphettek, zárt területen a cég irodával rendelkezhetett? Milyen biztonsági kockázatot jelent ez, s megállapítható-e az illetékes hatóságok részéről, indított-e a miniszter úr ez ügyben vizsgálatot? Mert ha nemzetbiztonsági szempontokat veszünk figyelembe, akkor azzal a jelenséggel állunk szemben, hogy egy büntetőeljárás alatti cég még egy hónappal ezelőtt is ott lehetett a repülőtér zárt területén, ismertette a politikus a Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez intézett további kérdést.

Az izraeli kémrepülőkkel kapcsolatban további érdekes adalék az, hogy korábban, 2007-ig a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér nemzetbiztonsági felügyeletét az ottani Nemzetbiztonsági Hivatal kirendeltségének vezetője, Vágó József látta el. Vágó működése egybeesik dr. Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport Zrt. jogi igazgatója és Sziebert György tevékenységének időszakával. Az utóbbi két személy ellen, akárcsak Vágó József ellen szintén büntetőeljárás van folyamatban, mondta Szilágyi György, majd emlékeztetett rá, hogy Vágó Józsefet 2007 augusztusában az előző kormány a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) légügyi igazgatójának nevezte ki, amely tisztségéből az izraeli felderítőgépek 2010. március 17-i titkos berepülése miatt Hónig Péter akkori közlekedési miniszter 2010. március 24-én fölfüggesztette. A sajtóhírek szerint a Vágó József vezette Hatóság az illetékes titkosszolgálatok őzértesítése nélkül adott berepülési engedélyt Magyarország légterébe.

A jobbikos képviselő hangsúlyozta: a Fidesz az izraeli gépek engedély nélküli berepülése után fölszólította Szekeres Imre honvédelmi minisztert és Hónig Péter közlekedési minisztert, hogy azonnal távozzanak az általuk vezetett tárcák éléről, mert akkor még fontos a nemzetbiztonság ügye a jelenlegi kormánypártnak. De mi lett a sorsa Vágó Józsefnek? - tette a föl a kérdést Szilágyi György. Vágó József a súlyos mulasztása ellenére a kormányváltás után 2010 augusztusáig visszatérhetett a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt NKH légügyi igazgatói posztjára, addig ott volt. 2010. szeptember 30-án váltották le. Az ember azt gondolhatná, hogy rendben van, jó fél éves átfutásra volt szükség annak észrevételéhez, hogy ez az ember a minisztériumban dolgozik. De mi lett Vágóval ezután? Vágó József a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Budapest Airport Zrt. biztonsági tanácsadójaként működik tovább, közölte a jobbikos politikus. Vágó József 2010. december 22-én a testvérével együtt megalapítja a Team Consulting Kft.-t, amelynek ő az ügyvezetője. A Márton Attila vezetésével kiépülő nemzeti stratégiai védelmi munkacsoport vezetője a V-Team Consulting nevében Vágó József. Az elmondottak alapján hogyan lehetséges az, hogy Vágó József kiveheti részét a nemzetbiztonsági szempontból kiemelkedően fontos légi közlekedés védelmének jelenlegi kidolgozásából? Milyen biztonsági kockázatot jelent Vágó József részvétele, illetve megállapítható-e itt az illetékes hatóságok részéről történt mulasztás?- hangzik a Jobbik Fellegi Tamáshoz intézett utolsó kérdése.

A Náhson Sávit izraeli kémrepülő

A jobbikos képviselő végül elmondta, hogy a korábban, 2011. augusztus 8-án a Fellegi Tamásnak és hivatalának föltett írásbeli kérdéseire a Fidesz a szokásos arrogáns, semmit mondó választ adott. Szilágyi György ma, 2011. augusztus 18-án kapta meg Fellegi Tamás miniszter mindössze másfél oldalas válaszát. Emlékeztetőül a politikus fölelevenítette, hogy a korábbi kérdések között a többi között az szerepelt, hogy miért adta el a kormány a Budapest Airport Zrt. huszonöt százalékos részvénycsomagját, s mindez milyen nemzetbiztonsági kockázatokkal jár, ám a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezekre a fontos, a nemzetbiztonságot is érintő kérdésekre mindössze másfél oldalas választ küldött.

Hering József – Kuruc.info