Újabb, összességében több milliárdos állami megbízásokat nyert el más cégekkel közösen pályázva a Civil Biztonsági Szolgálat nevű biztonsági cég, amely a tavalyi választások előtt Pintér Sándor belügyminiszter tulajdonában állt - derül ki a legfrissebb közbeszerzési dokumentumokból és az Origó kérdéseire adott hivatalos válaszokból. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel kötött szerződés 553 millió forintról szól, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel aláírt, 2014 végéig szóló megállapodás pedig akár 4,3 milliárdos bevételt is jelenthet a CBSZ-nek és társainak.

A Közbeszerzési Értesítőben a múlt hétfőn megjelent hirdetmény szerint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) és a vele együttműködő Di-Sec Discrate Security Kft. nyerte meg a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) által meghirdetett személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására szóló megbízást. A közbeszerzés a BGYH kezelésében lévő tizenkét fürdőre - köztük a Széchenyire, a Gellértre vagy a Palatinusra -, illetve a kolopi iszapkitermelőre vonatkozik.

Jelentős állami megbízások

A CBSZ 2010 áprilisáig a jelenlegi belügyminiszter, Pintér Sándor tulajdonában volt, aki akkor látszólag eladta a vállalatot. Pintér 2010-es vagyonbevallása szerint 1,8 milliárd forintot kapott egykori cégeiért, az összeg nagy része feltehetően a CBSZ eladásából származik.

A kormányváltás után az addig is a piac meghatározó szereplőjének számító cég több állami megbízást is kapott, köztük a Magyar Villamos Művektől, a Magyar Fejlesztési Banktól, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő által meghirdetett munkát például annak ellenére kapta meg a CBSZ két másik céggel együttműködve, hogy a közbeszerzési dokumentum szerint ők adták be a legdrágább ajánlatot.

Az Opten cégadatbázis szerint a közbeszerzésnél a CBSZ-szel együttműködő, érdi székhelyű Di-Sec Discrate Security Kft.-t 1997-ben alapították. A cég árbevétele 2007-ben 722 millió forint volt, két évvel később ez 1 milliárd 884 millió forintra nőtt.

Volt olcsóbb ajánlat

A BGYH által meghirdetett közbeszerzésnél a tizenkét fürdő és az iszaptermelő védelmére összesen 40 vagyonőrt rendelnek ki, de ezek közül több poszton 12 vagy 24 órában kell őrködni, így 40-nél több ember kell a feladat ellátásához. A beérkező pályázatok elbírálásánál az ár 60 százalékos súllyal, a speciális rendezvényekre ingyen felajánlott munka 20 százalékos, míg a halasztott fizetési határidő szintén 20 százalékos súllyal szerepel. Az árat az egy szolgálati órára jutó nettó árajánlatból számolták ki.

A közbeszerzésre összesen 17 cég jelentkezett. A CBSZ egy szolgálati órára jutó nettó 800 forintos árral, 2002 felajánlott ingyen órával és 90 napos fizetési határidővel nyerte meg a közbeszerzést. Három olyan pályázó is volt, amelyik semmilyen szempontból sem nyújtott be rosszabb pályázatot a CBSZ-nél. A Top Cop Security Kft. 694 forintos óradíjjal, az Őrmester Vagyonvédelmi Kft. 690 forintossal, az Árgus Security Kft. pedig 769 forintos óradíjjal pályázott. Mindhárom cég 2500 ingyen órát ajánlott fel, illetve 90 napos fizetési határidővel dolgoztak volna.

Olcsóbb szerződésre számítottak

Csak hét pályázó ajánlata volt érvényes, az a Közbeszerzési Döntőbíróság interneten megtalálható adataiból nem derül ki, hogy mely cégek pályázatait utasították el és miért. A Közbeszerzési Értesítő szerint a CBSZ és partnerével kötött szerződés összértéke nettó 553 millió forint volt, bár az értesítő szerint a BGYH eredetileg 512 millió forintra becsülte a munka árát.

A Közbeszerzési Értesítőből nem derül ki a szerződés időtartalma, mindössze annyit lehet tudni, hogy február 7-én ítélték oda a szerződést, de egy - végül visszavont - jogorvoslati kérelem miatt csak június 22-én adták fel a hirdetményt. A Közbeszerzési Döntőbíróság döntéséből is mindössze annyi derül ki a szerződés időtartamával kapcsolatban, hogy a szerződés összege évente módosulhat az infláció mértékével.

Több milliárdos keret az MNV-nél

A fürdős szerződésnél nagyobb értékű az a megbízás, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) által kiírt közbeszerzési eljáráson nyert el a két másik céggel összefogva pályázó CBSZ. Az Origó a múlt hét hétfőn számolt be arról, hogy a Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a cégek kapták az egyik legnagyobb állami cég székházának és a "saját és kezelt vagyonába tartozó ingatlanok komplex vagyonvédelmére" vonatkozó megbízást. A CBSZ egyik partnere a Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., a másik pedig a MON-DA Központi Riasztórendszer Szolgáltató Kft. A HMEI állami tulajdonban van, és a tulajdonosi jogokat épp az MNV Zrt. gyakorolja, a MON-DA Kft. pedig a CBSZ leányvállalata.

A hirdetményből nem volt egyértelmű, hogy a szerződés meddig szól, és hogy mekkora díjazásban részesülnek a cégek. Az MNV ugyanakkor közölte, hogy a cégek 2011. június 1-jén kezdték meg a munkát, amelyet a szerződés értelmében 2014. december 31-éig látnak el. A vagyonkezelő szerint a díjazás mértéke függ attól, hogy az MNV "milyen ingatlanokat milyen módszerrel őriztet". A szerződésben így egy minimum és egy maximum összeget határoztak meg, és ennek értelmében a biztonsági cégek évente legalább 400 millió forintot, legfeljebb pedig ennek a háromszorosát, 1,2 milliárd forintot fognak kapni. Ez azt jelenti, hogy a következő bő három és fél éves megbízás során 1,43 milliárd forintot biztosan, a teljes keret kimerítése esetén pedig közel 4,3 milliárd forintot fog fizetni az MNV a cégeknek.

A CBSZ és társai annak ellenére nyerték el a megbízást, hogy - mint a közbeszerzési hirdetményből kiderül - ők adták be a legdrágább ajánlatot. A hirdetmény szerint a nyertes pályázók havi bontásban nettó 97,7 milliós ajánlatot adtak be, a legalacsonyabb ajánlat pedig havi 61,8 millió forintról szólt. Az MNV azzal indokolta a legdrágább ajánlat kiválasztását, hogy az értékelés "során csak egy érvényes ajánlat maradt (...) Így az egyetlen érvényes ajánlat került nyertesként kihirdetésre".

Egy virágzó cég eladása

Honlapja szerint a Civil Biztonsági Szolgálat 17 éves múltra tekint vissza, és már a tavalyi választások előtt is olyan nagy ügyfelekkel büszkélkedhetett, mint az OTP, a Mol, a MÁV vagy a Magyar Honvédség. A cégnek 2009-ben a mérlege szerint 5,4 milliárd forintos bevétele volt, adózott nyeresége pedig meghaladta az 1 milliárd forintot.

Ezt a jól menő vállalatot adta el Pintér Sándor egy Prostasia Zrt. nevű cégnek, amelyet 2010 januárjában alapítottak ötmillió forintos jegyzett tőkével. A Prostasia tulajdonosa egy Kántor Tibor nevű férfi, akinek korábbi gazdasági tevékenységéről a cégnyilvántartás alapján annyi tudható, hogy egyik tulajdonosa és ügyvezetője a 2006-ban alapított Occulto and 2006 Kft. nevű cégnek. Ez nem túl sikeres cég, 2009-ben például nulla forint bevétele volt a mérlege szerint, 2008-ban is mindössze 6,9 millió forint folyt be a kasszájába.

(Origó nyomán)

Kapcsolódó: A legdrágább ajánlattal nyert újabb állami megbízást Pintér excége